2010. március 13., szombat

Opensolaris 2009.6 telepítése

Néha elő szoktam venni régebbi témákat és leporolom egy kicsit mint egy hanglemezt. Most is ezt tettem és egy (desktopon) nem annyira elterjedt operációs rendszer telepítését mutatom be.
Az opensolaris vagy a solaris nem igazán asztali gépekre lett optimalizálva, de ez a közelemúltban megváltozott. Most már ki lehet próbálni asztali gépeken is. Jelenleg a 2009.6-os verziónál tart, ebből is lehet sejteni hogy nem adnak ki fél évente újabb verziót. Valószínűleg a stabilitás fontosabb mint a gyakori kiadások.

Annyit lehet róla tudni hogy x86-os processzorra is optimalizálva lett, és meglehetősen stabil. Alapértelmezett ablakkezelője a GNOME. Több nyelvet is támogat köztünk a magyart is. A telepítő lemez Live CD-két működik, ez mindenképpen hasznos ha szeretnéd kipróbálni még telepítés előtt.

Opensolaris telepítése

Kezdésnek töltsd le a telepítőlemezt innen: http://www.opensolaris.com/get/index.jsp
Bootolj be róla és válaszd ki az első menüpontot.



Meg kell adnod a billentyűzet kiosztását.



Betöltődés után így néz ki az asztal.



Kattints a telepítő ikonra és elindul a telepítés folyamata.



Első a particionálási rész. Itt nem árt figyelni ha már van valamilyen operációs rendszer a merevlemezen. Nekem nem volt semmi virtuális gépen, így a teljes lemez felhasználása mellett döntöttem.




Ki kell választani a területet/régiót.



Meg kell adnod az országot és az időzónát.



Létre kell hoznod egy felhasználói fiókot. Meg kell adni a teljes nevet, felhasználói nevet, root jelszót és felhasználói jelszót.



Ha minden kész, akkor láthatsz egy összefoglalást telepítés előtt. Ekkor még visszaléphetsz ha valamit változtatni szeretnél.



Végül elindul a telepítés folyamata. Nekem nem tartott túl sokáig, kb. 10-15 perc volt a teljes installáció.



A folyamat befejeződött, újra kell indítani a gépet.



Restart után betöltődik az operációsrendszer. Nekem meglehetősen lassan bootolt be a rendszer, nem igazán tudtam mire vélni.



Meg kell adnod a felhasználónevet és a jelszót.





Íme a friss rendszer. A menü minden GNOME felhasználónak ismerős, és teljes mértékben magyar nyelvű. Ezekről nem is ejtenék több szót.





Kipróbáltam a csomagkezelőjét, ami szerintem érthető és könnyen áttekinthető. Azonban megjegyezném, hogy valami miatt új csomagot nem tudtam telepíteni. Állítólag nem tudott kapcsolódni a kiszolgálóhoz pedig internet kapcsolat volt.






Szükség esetén a tárolók bővíthetők.


Furcsa volt hogy Firefoxból még csak a 3.1 bétánál tartanak, és frissítést sem talált a frissítéskezelő.




Konklúzió

Összességében nem lenne rossz operációs rendszer, ha nem lennének ezek a bosszantó hibák. Az biztos hogy fagyással vagy lassulással nem találkoztam. Lehet hogy érdemes megvárni a következő kiadást, ahol talán már ezek a hibák is ki lesznek küszöbölve. Ha valaki kizárólag böngészik és irodai munkára használja a gépet, akkor talán ideális megoldás (lenne) az opensolaris.

8 megjegyzés:

  1. Én korábban nézegettem a solaris rendszereket, gondolom a felállás kb. Red Hat/Fedora, bár a fizetős nem valami friss darab, 2005-ös...

    http://distrowatch.com/table.php?distribution=solaris

    Úgy tudom, ez is ilyen BSD-szerű oprendszer, de azokkal ellentétben ennek nem látom, hogy kik képezhetik a célcsoportját, vagy hogy mi az értelme az egész projektnek. Pedig 34. helyen áll a disztróvaccson, akkor mégis van ,akinek a szíve csücske... :)

    Valakinek van lövése a témában?

    VálaszTörlés
  2. "Azonban megjegyezném, hogy valami miatt új csomagot nem tudtam telepíteni. Állítólag nem tudott kapcsolódni a kiszolgálóhoz pedig internet kapcsolat volt."

    Nálam is előfordult, egyszerűen bontottam a kapcsolatot, majd újra felépitettem és már ment is. Viszont arra készülj fel, hogy kinkeservesen lassú lesz a csomagkezelés.

    A 2010.3-ban jóval újabb csomagok lesznek, béta buildek elérhetőek a genunix.org-on(a b133-asat ajánlom, a legújabb /b134/ nálam nem ment). Továbbá itt elérhető az openoffice 3.2-es verziója is solarisra. Flash és egyéb "non-free" programokat az extra tárolóból lehet elérni, regelni kell hozzá.

    Amire még fel kell készülni: telepités és a boot elég lassú, nem ismeri fel a grub-ja a linux alapú rendszereket, viszont az ubuntu által szállitott grub-ba be lehet fűzni. Illetve a wifi lehet még kérdéses, broadcom esetén pl. csak ndis-el van, tehát, mint évekkel ezelőtt linux-on. Laptopok esetében nem biztos, hogy lesz suspend/resume.

    Ja, és szereti a sok ramot(legalább 1-2giga), a zfs fel fogja zabálni mindet cache-nek, ez elég jótékony hatással van a rendszerre. Ja, ha már zfs, szóval ezt nem ismeri a linux(van projekt, ami linuxhoz próbál zfs támogatást csiholni, de még nem ajálott a használata).
    Régebben szeretett összeakadni a linux swap particiója az opensolaris particiójával, most nem tudom igy van-e még.


    Összességében, ha egyszer feltelepited, és belőssz mindent, amire szükséged van, akkor közel egyenértékű "user experience"-et nyújt, mint bármelyik oprendszer.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. @Bicskás:
    A Solaris egy zárt forrású UNIX. Egy igazi UNIX, semmi köze a bsd-khez, sem linux-hoz.
    Ennek egy nyilt forrású változata az OpenSolaris, lényegesen újabb csomagokkal, és némi közösségi támogatással.

    A Solaris nagyon jó szerver operációs rendszer, illetve munkaállomásokon használatos még. Eredetileg nem x86 alapú rendszerekre lett tervezve, hanem a SUN Sparc processzorára. Előnyei közé tartozik a hosszú támogatási ciklus (nézd meg wikipédián), a ZFS, a DTrace, containers, és a jól dokumentáltság.

    VálaszTörlés
  5. Jthunter!

    Köszönöm a kimerítő infókat.Én tényleg csak a cikk erejéig raktam fel, de szerintem a 2010.3-as verziót is ki fogom próbálni és írok róla cikket. Nekem valahogy szimpatikus. Nem feltétlenül baj ha nem a legfrissebb csomagok vannak fönt, mert nem mindig az a legjobb. Bár a szívemhez a legközelebb a rolling release disztrók állnak. Egyszer felrakod és csak frissítgetni kell. Nincs probléma ha nem úgy jön össze a dist-upgrade.Már szívtam ilyennel.

    VálaszTörlés
  6. jthunter: Kösz az infót, közben én is utánanéztem, meg is bántam tájékozatlan bejegyzésem :)

    Most már csak azt szeretném megtudni, hogy miért dönt valaki bsd, vagy solaris mellett? Miben más, mint a linux?

    VálaszTörlés
  7. Szivesen. Én nem vagyok profi, csak mostanában foglalkozgattam a témával kicsit, és ezeket tapasztaltam.


    "Most már csak azt szeretném megtudni, hogy miért dönt valaki bsd, vagy solaris mellett? Miben más, mint a linux?"

    Ha az asztali felhasználást nézzük, akkor nem tudom, egyiknek sincs nagy előnye a másikhoz képest. Illetve a linuxnak van egy kicsi, mivel valamivel nagyobb a felhasználói bázisa, igy kicsit talán több hardvert támogat és jobban "kézre állhat" egy átlagos felhasználónak. (Sebesség tekintetében is a Solaris enyhén le van maradva a linuxhoz képest.) Egyébként majdnem mindegy, hogy milyen kernel hajtja meg a gépet, ha minden az elvárt szinten működik. Az open source programok nagy valószinűséggel mindegyikre fordithatók, illetve könnyen portolhatók.


    Szerverek tekintetében sem tudom :), még nem üzemeltettem szervert, de gondolom feladattól és a rászánt pénztől függ. Solaris mellett szólhat a zfs, ami egy elég jól kigondolt fájlrendszer (snapshot-ok, deduplikáció, RAID-Z, ssd tárolók támogatása, mint "cache", pool-ok). Habár ezt a legújabb kiadású FreeBSD is ismeri már, és ez valahogy kedveltebb is, mint a Solaris. Talán pont a sebeség miatt, talán. Vagy, mert könnyebben találni olyan embert, aki mondjuk jobban ért a freeBSD-hez, vagy éppen a linuxhoz, mint máshoz.


    Egyébként pedig hitvita. :D

    VálaszTörlés
  8. A BSD-vel én is foglalkoztam. A PC-BSD-t szerettem volna kipróbálni, a 7.1 nem volt túl kezes: az ATA-s vinyómat fel se ismerte :(, így elég nehéz volt beleélnem magam a váltásba.

    Mondjuk én néhány embernél azt figyeltem meg, hogy ilyen elitista vonal alakult ki a bsd-k kapcsán: előszeretettel szólják le páran a linuxot. Tulajdonképpen ezért érdekelt a dolog, hogy miben lehet más/jobb, azon kívül, hogy a bsd-nek autentikus története van.

    Igen, eddig én is csak a hitvita részét láttam a dolognak, mert engem, mint sok mást még mindig a sebesség, stabilitás, a multimédia és a támogatottság mozgat, ha választani kell.

    Jó lenne, ha valaki, aki ért hozzá, írna valamit a témában.

    VálaszTörlés