Az IBM szerint a fejlesztés már kilépett a kísérleti fázisból, és a portolási munka egészen jól halad.
A Linux saját hypervisorja, a KVM (Kernel-based Virtual Machine) jelenleg még csak Intel és AMD platformot támogat, de az IBM Power-alapú rendszerek használói számára jó hír, hogy az IBM jól halad a KVM portolásával, és várhatóan már jövőre kiadja a Power-kompatibilis verziót.
Kim Wasko, az IBM Linux Technológiai Központ igazgatója a ZDNetnek adott interjújában azt mondta, hogy a fejlesztői laborban már működő, “mérnöki minőségű” kóddal rendelkeznek, a munka már túllépett a kísérleti fázison, így a 2014-es megjelenés reális célnak tűnik.
Az IBM Power-alapú megoldásokon használt legnépszerűbb két Linux-disztrubúció fejlesztői, a Red Hat és a SUSE a cégek terveit ismerők szerint már jövőre beépítik operációs rendszereikbe a Power-kompatibilis KVM-et, így a felsőkategóriás szerverpiacon például a VMware, a Citrix, az Azure a jövőben komolyabb versenytársra számíthat a KVM személyében.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: IT hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: IT hírek. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. december 25., szerda
Végre itt a Fedora 20, teljes ARM támogatással
A Fedora 20-ban teljes jogú platformmá vált az ARM, amely mostantól ugyanolyan figyelmet élvez mint az x86 és x64. A közösségi disztribúció új alkalmazás-piacteret is kapott.
Úgy tűnik, a Fedora Linux fejlesztői az év végén rendre elkényelmesednek. Tavaly a Fedora 18 majdnem két hónapos csúszást szenvedett el, aminek következtében csak januárban jelent meg, a nyári Fedora 19 időben befutott, a Fedora 20 kiadását viszont szintén több hetes csúszás előzte meg az Anaconda telepítővel kapcsolatos hibák miatt. Eredetileg november végére várták a disztribúciót, végül december 17-én jelent meg.
ARM!
A Fdora hagyományosan a Red Hat Linux előszobája, a közösségi disztribúcióban jelennek meg először azok az új technológiák, amelyek majd kicsiszolva és tesztelve a vállalati felhasználásra szánt rendszer részei lesznek. A Fedora hagyományosan egy "cutting edge" disztribúció, amiben a szabad szoftveres világ legújabb szoftverei és technológiái találhatók meg, elsősorban nem az átlagfelhasználókra, hanem inkább a Linux-őrültekre szabták. A most megjelent verzió, a Fedora 20 kódneve Heisenbug - ezt a kifejezést nehezen reprodukálható, néha megjelenő, néha pedig eltűnő programhibákra használják a fejlesztői zsargonban.
Az új verzió egyik legfontosabb vívmánya, hogy az ARM architektúrán futó változat mára teljesen azonos fejlesztői prioritásokat élvez mint az x86 és x64 utasításkészlet-architektúrára készült Fedora. Ennek hátterében az áll, hogy a Fedora projekt anyacége, a Red Hat szeretne mihamarabb egy stabil, jól működő Linuxot kínálni az éledezőben levő mikroszerver-piacra. A kiadási jegyzék szerint a Fedora 20-ban már elsődleges fejlesztési célpontnak számítanak az ARM-os gépek, bár a kiadás egyelőre csak a 32 bites ARMv7 architektúrát támogatott hivatalosan, a 64 bites verzióra kicsit még várni kell - mint ahogy a 64 bites ARM szerverprocesszorokra is.
Saját piactér
A disztribúció alapja a szeptember elején kiadott 3.11-es kernel, az alapértelmezett asztal környezet az októberben kiadott GNOME 3.10, de emellett hat különféle desktop található meg a csomagok között, a sokak által szeretett Cinnamon 2.0, a KDE Plasma Workspacesből a hosszú támogatást élvező 4.11, valamint az Enlightenment, az Xfce, az LXDE és a MATE. A desktopok alatt továbbra is az X.org (1.14) fut, a Wayland egyelőre csak technikai előzetesként került be a Fedorába. A jövő nyáron esedékes Fedora 21 lehet az első, amely már a végleges Waylandet tartalmazza. Amint az ismert, jelenleg két technológia, a Wayland és a Mir csatázik a következő generációs display szerverek között, az erőviszonyok folyamatosan alakulnak - egyelőre nem lehet győztest hirdetni.
Desktop oldalon említésre méltó fejlesztés még az Application Installer megjelenése. A Fedorában eddig a PackageKit frontend látta el a telepítéssel kapcsolatos feladatokat, azonban ez - a nevéből is kitalálható módon - a csomagközpontúan működött. A helyét átvevő Application Installer egy online alkalmazás-piactéren megszokott képességeket hozza, csomagok helyett kategóriákba csoportosított alkalmazásokat sorol fel, amelyek legfontosabb információit is megjeleníti, például az ikonját, képernyőfotókat, rövid leírást, értékeléseket. Az alkalmazások között persze keresni is lehet, és a felhasználónak tetsző programokat egyszerűen telepíti is az Application Installer. A meglevő alkalmazások frissítéséről értesítést is küld a szoftver, illetve értelemszerűen a frissítés letöltését és telepítését is el tudja végezni.
Úgy tűnik, a Fedora Linux fejlesztői az év végén rendre elkényelmesednek. Tavaly a Fedora 18 majdnem két hónapos csúszást szenvedett el, aminek következtében csak januárban jelent meg, a nyári Fedora 19 időben befutott, a Fedora 20 kiadását viszont szintén több hetes csúszás előzte meg az Anaconda telepítővel kapcsolatos hibák miatt. Eredetileg november végére várták a disztribúciót, végül december 17-én jelent meg.
ARM!
A Fdora hagyományosan a Red Hat Linux előszobája, a közösségi disztribúcióban jelennek meg először azok az új technológiák, amelyek majd kicsiszolva és tesztelve a vállalati felhasználásra szánt rendszer részei lesznek. A Fedora hagyományosan egy "cutting edge" disztribúció, amiben a szabad szoftveres világ legújabb szoftverei és technológiái találhatók meg, elsősorban nem az átlagfelhasználókra, hanem inkább a Linux-őrültekre szabták. A most megjelent verzió, a Fedora 20 kódneve Heisenbug - ezt a kifejezést nehezen reprodukálható, néha megjelenő, néha pedig eltűnő programhibákra használják a fejlesztői zsargonban.
Az új verzió egyik legfontosabb vívmánya, hogy az ARM architektúrán futó változat mára teljesen azonos fejlesztői prioritásokat élvez mint az x86 és x64 utasításkészlet-architektúrára készült Fedora. Ennek hátterében az áll, hogy a Fedora projekt anyacége, a Red Hat szeretne mihamarabb egy stabil, jól működő Linuxot kínálni az éledezőben levő mikroszerver-piacra. A kiadási jegyzék szerint a Fedora 20-ban már elsődleges fejlesztési célpontnak számítanak az ARM-os gépek, bár a kiadás egyelőre csak a 32 bites ARMv7 architektúrát támogatott hivatalosan, a 64 bites verzióra kicsit még várni kell - mint ahogy a 64 bites ARM szerverprocesszorokra is.
Saját piactér
A disztribúció alapja a szeptember elején kiadott 3.11-es kernel, az alapértelmezett asztal környezet az októberben kiadott GNOME 3.10, de emellett hat különféle desktop található meg a csomagok között, a sokak által szeretett Cinnamon 2.0, a KDE Plasma Workspacesből a hosszú támogatást élvező 4.11, valamint az Enlightenment, az Xfce, az LXDE és a MATE. A desktopok alatt továbbra is az X.org (1.14) fut, a Wayland egyelőre csak technikai előzetesként került be a Fedorába. A jövő nyáron esedékes Fedora 21 lehet az első, amely már a végleges Waylandet tartalmazza. Amint az ismert, jelenleg két technológia, a Wayland és a Mir csatázik a következő generációs display szerverek között, az erőviszonyok folyamatosan alakulnak - egyelőre nem lehet győztest hirdetni.
Desktop oldalon említésre méltó fejlesztés még az Application Installer megjelenése. A Fedorában eddig a PackageKit frontend látta el a telepítéssel kapcsolatos feladatokat, azonban ez - a nevéből is kitalálható módon - a csomagközpontúan működött. A helyét átvevő Application Installer egy online alkalmazás-piactéren megszokott képességeket hozza, csomagok helyett kategóriákba csoportosított alkalmazásokat sorol fel, amelyek legfontosabb információit is megjeleníti, például az ikonját, képernyőfotókat, rövid leírást, értékeléseket. Az alkalmazások között persze keresni is lehet, és a felhasználónak tetsző programokat egyszerűen telepíti is az Application Installer. A meglevő alkalmazások frissítéséről értesítést is küld a szoftver, illetve értelemszerűen a frissítés letöltését és telepítését is el tudja végezni.
Szerveres érdekességek
A Fedora leginkább szerveres, virtualizációs és újabban felhős vonalon erős. A libvirt kliensben már beállíthatók különféle szabályrendszerek, amelyek az összes menedzselt objektumra és API-műveletre érvényesíthetők, így minden klienskapcsolat lekorlátozható a nagyobb biztonság érdekében. Az engedélyeket a libvirt.conf állományban kell beállítani - további részleteket ezeken a linkeken lehet megtudni (1, 2, 3). Virtualizáció terén érdekes fejlesztés még, hogy a virt-manager közvetlen képes a KVM vendég operációs rendszerek snapshotjait kezelni - igaz, a snapshot elkészítéséhez néhány másodpercre megállítja az adott VM-et.
Az új verzióban - az ARM elsődleges architektúrává válásával - előtérbe került az ARM virtualizáció. A Fedora 20-ban számos olyan fejlesztés debütál, ami gördülékenyebbé teszi az ARM virtuális gépek kezelését x86 rendszereken, ennek főleg azok a fejlesztők örülhetnek, akik ARM-os szerveres alkalmazásokon dolgoznak például. A qemu tartalmaz egy ARM emulátort, amelyet egyébként a Fedora fejlesztői is aktívan használnak, a Fedora 20-ban pedig már a szokásos libvirt eszközökkel is felügyelhetők az ARM-os VM-ek, a kiadási jegyzék szerint kijavították azokat a hibákat, amely korábban megakadályozta, hogy a virt-managerből lehessen qemu-system-arm gépeket indítani.
A Fedora 20 nem tartalmaz levelezőt. Korábban a sendmail volt a disztribúció alapértelmezett levelezője, azonban a fejlesztői közösség úgy találta, körülményes kézi konfiguráció nélkül a sendmail nem használható, így kiszedték az alapértelmezetten települő csomagok közül. Szintén kikerült a csomagok közül a syslog, amelynek a helyét a journald vette át. A kiadási jegyzék megemlékezik röviden arról is, hogy bekerült a Fedora 20-ba aHadoop, amely mára a "big data" feldolgozás de facto nyílt forrású sztenderdje, illetve a strukturálatlan adatok tárolására szolgáló MongoDB a 2.4-es verzióra frissült.
A Fedora 20 letölthető a letölthető a projekt weboldaláról telepítőlemezként és a telepítés nélküli kipróbálást lehetővé tevő Live Image-ként.
2013. december 24., kedd
Jövőre jönnek az Ubuntu-alapú csúcsmobilok
A Canonical kedden jelentette be, hogy megegyezett egy okostelefongyártó céggel, akik a jövőben Ubuntu-alapú készülékeket gyártanak, méghozzá a felsőkategóriás szegmenst megcélozva. A vállalat kiléte azonban még ismeretlen.
Mark Shuttleworth, a Canonical vállalat alapítója a CNET-nek nyilatkozott arról, hogy mobil operációs rendszerük, az Ubuntu Touch jövőre elérhető lesz felsőkategóriás mobilkészülékeken, ám a eszközöket gyártó céget nem nevezte meg.
Egyelőre tehát rejtély, melyik piaci szereplő kezdi el kitaposni magának először az utat az Ubuntu Touch erdejében, ám az mindenféleképpen biztató előjel, hogy egyből felsőkategóriás készülékeken bizonyíthat.
Shuttleworld mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy ezenkívül még további négy telefongyártóval folytatnak tárgyalásokat, melyek készülékei a világ minden táján jelen vannak.
Az Ubuntu Touch operációs rendszer az Ubuntu – a népszerű Linux disztribúció – első verziója, amely idén októberben mutatkozott be. Mivel a Canonical saját projektje, az Edge megbukott, már debütáláskor az volt a vállalat elképzelése, hogy 2014 elején jöhetnek az operációs rendszer köré épülő kütyük, amit úgy néz ki, tartani is tudnak.
2013. november 28., csütörtök
Linuxos gépeket támadó férget talált a Symantec
A Linuxot futtató különféle eszközökre specializálódott férget fedeztek fel a Symantec szakértői. A kártevő a PC-ken kívül olyan készülékeket is képes fertőzni, amelyeken Linux fut, ilyenek lehetnek például az otthoni hálózati berendezések, routerek, hálózati adattárolók vagy biztonsági kamerák
A Linux.Darlloz névre keresztelt féreg a PHP sebezhetőségén keresztül terjed. A kód egy 2013 októberében publikált "proof of concept" támadókódra épül, amely egy 2012-ben nyilvánosságra hozott és tavaly májusban be is foltozott sérülékenységet használ ki. A Symantec szerint a kártevő veszélyét az adja, hogy sok linuxos eszköz (pl. otthoni és kisvállalati routerek, set-top boxok, hálózati tárolók, IP-kamerák) tartalmazza a sérülékeny kódot például az adminisztrációs felület eléréséhez és megjelenítéséhez és az ilyen típusú készülékekhez nem mindig érkeznek rendszeres javítások, szoftverfrissítések, emiatt pedig ezek az eszközök több mint egy évvel a javítás megjelenése után is támadhatóak lehetnek.
A Symantec leírása szerint a kód futásakor véletlenszerűen generál IP-címeket, az adott gépen ismert ID-ket és jelszavakat próbál meg, majd HTTP POST lekéréseket küld, amelyek segítségével átjut a sérülékenységen. Amennyiben a támadott gép szoftverét nem frissítették, a kód egy távoli szerverről rátölti a férget és a következő áldozata után veti magát. A Symantec vizsgálata szerint a kód jelenleg csak x86 rendszereket fertőz, az exploit kód ugyanis Intel architektúrán futó ELF binárisba beégetve tartalmazza a letöltési URL-t, azonban a támadó már más architektúrákra is elkészítette ezt: ARM, PowerPC és MIPS rendszerekre egyaránt rendelkezésre áll a támadó kód. A legtöbb beágyazott, Linuxot futtató eszköz ezen architektúrák valamelyikére épül.
A veszély elhárítására a Symantec az alapvető intézkedéseken - összes eszköz ellenőrzése, friss szoftverek telepítése, biztonsági funkciók alapos vizsgálata, alapértelmezett jelszavak erős jelszóra módosítása - túl azt javasolja, a felhasználók tiltsák le a HTTP POST lekéréseket a -/cgi-bin/php, -/cgi-bin/php5, -/cgi-bin/php-cgi, -/cgi-bin/php.cgi és -/cgi-bin/php4 könyvtárakra. A PHP 5.4.2 és 5.3.13 verziói javították ki ezt a sebezhetőséget, amennyiben valaki teheti, ellenőrizze eszközein a PHP verziószámát.
A biztonsági cég úgy látja, a legnagyobb kockázatot jelen esetben az okozza, hogy sok felhasználó egyszerűen nincs is tisztában azzal, hogy sérülékeny rendszerrel rendelkezik. A legtöbben be tudják azonosítani a PC-jük operációs rendszerét, de hogy az otthoni routerük, set-top boxuk vagy hálózati adattárolójuk milyen szoftvert futtat, sokan nem tudják. Ezért azzal sincsenek tisztában, hogy ezeket az eszközöket milyen veszély fenyegetheti vagy hogy azokat hogy lehet minimalizálni.
Azt sem tudják a felhasználók sokszor, hogy ezekhez az eszközökhöz létezik-e újabb szoftver, a frissítési módszerekkel sincsenek sokan tisztában. A gyártók pedig sokszor elhanyagolják a támogatást, néha egyáltalán nem is adnak ki új szoftvereket a beágyazott termékekhez - ennek az oka lehet akár hardveres korlátozás (túl lassú CPU vagy kevés memória), akár pedig üzleti ok, ugyanis néha két hasonló eszközt csak a szoftveres képességek különböztetnek meg egymástól, ezért a régebbi modelleket nem mindig frissítik.
A Linux.Darlloz névre keresztelt féreg a PHP sebezhetőségén keresztül terjed. A kód egy 2013 októberében publikált "proof of concept" támadókódra épül, amely egy 2012-ben nyilvánosságra hozott és tavaly májusban be is foltozott sérülékenységet használ ki. A Symantec szerint a kártevő veszélyét az adja, hogy sok linuxos eszköz (pl. otthoni és kisvállalati routerek, set-top boxok, hálózati tárolók, IP-kamerák) tartalmazza a sérülékeny kódot például az adminisztrációs felület eléréséhez és megjelenítéséhez és az ilyen típusú készülékekhez nem mindig érkeznek rendszeres javítások, szoftverfrissítések, emiatt pedig ezek az eszközök több mint egy évvel a javítás megjelenése után is támadhatóak lehetnek.
A Symantec leírása szerint a kód futásakor véletlenszerűen generál IP-címeket, az adott gépen ismert ID-ket és jelszavakat próbál meg, majd HTTP POST lekéréseket küld, amelyek segítségével átjut a sérülékenységen. Amennyiben a támadott gép szoftverét nem frissítették, a kód egy távoli szerverről rátölti a férget és a következő áldozata után veti magát. A Symantec vizsgálata szerint a kód jelenleg csak x86 rendszereket fertőz, az exploit kód ugyanis Intel architektúrán futó ELF binárisba beégetve tartalmazza a letöltési URL-t, azonban a támadó már más architektúrákra is elkészítette ezt: ARM, PowerPC és MIPS rendszerekre egyaránt rendelkezésre áll a támadó kód. A legtöbb beágyazott, Linuxot futtató eszköz ezen architektúrák valamelyikére épül.
A veszély elhárítására a Symantec az alapvető intézkedéseken - összes eszköz ellenőrzése, friss szoftverek telepítése, biztonsági funkciók alapos vizsgálata, alapértelmezett jelszavak erős jelszóra módosítása - túl azt javasolja, a felhasználók tiltsák le a HTTP POST lekéréseket a -/cgi-bin/php, -/cgi-bin/php5, -/cgi-bin/php-cgi, -/cgi-bin/php.cgi és -/cgi-bin/php4 könyvtárakra. A PHP 5.4.2 és 5.3.13 verziói javították ki ezt a sebezhetőséget, amennyiben valaki teheti, ellenőrizze eszközein a PHP verziószámát.
A biztonsági cég úgy látja, a legnagyobb kockázatot jelen esetben az okozza, hogy sok felhasználó egyszerűen nincs is tisztában azzal, hogy sérülékeny rendszerrel rendelkezik. A legtöbben be tudják azonosítani a PC-jük operációs rendszerét, de hogy az otthoni routerük, set-top boxuk vagy hálózati adattárolójuk milyen szoftvert futtat, sokan nem tudják. Ezért azzal sincsenek tisztában, hogy ezeket az eszközöket milyen veszély fenyegetheti vagy hogy azokat hogy lehet minimalizálni.
Azt sem tudják a felhasználók sokszor, hogy ezekhez az eszközökhöz létezik-e újabb szoftver, a frissítési módszerekkel sincsenek sokan tisztában. A gyártók pedig sokszor elhanyagolják a támogatást, néha egyáltalán nem is adnak ki új szoftvereket a beágyazott termékekhez - ennek az oka lehet akár hardveres korlátozás (túl lassú CPU vagy kevés memória), akár pedig üzleti ok, ugyanis néha két hasonló eszközt csak a szoftveres képességek különböztetnek meg egymástól, ezért a régebbi modelleket nem mindig frissítik.
Elérhető a SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications legújabb változata
A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet bejelentette, hogy termékkínálatában elérhetővé vált a legújabb SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications verzió, amely a SUSE Linux Enterprise 11 Service Pack 3 kiadásra épül. A SUSE és az SAP közösen fejlesztett megoldása a minősített, nagy rendelkezése állást biztosító komponenseknek, valamint a speciális operációs rendszer módosításoknak köszönhetően ideális alapokat biztosít az SAP alkalmazások futtatásához. A legfrissebb változat a korábbinál még több méretezési és bővítési lehetőséget kínál, valamint nagyobb teljesítményt, biztonságosabb és megbízhatóbb működést tesz lehetővé.
A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications rendszer világszerte számos szervezet versenyképességének növeléséhez járult már hozzá. Az iparági szabványnak megfelelő legújabb hardverek és új szolgáltatások támogatásával a SUSE Linux Enterprise Server 11 legfrissebb változata pedig minden eddiginél több méretezési és bővítési lehetőséget biztosít a kulcsfontosságú SAP informatikai szolgáltatások futtatásához a Linux rendszeren.
Meggyőző újdonságok
A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications újdonságai között szerepel az SAP szoftverkiosztás-kezelő támogatása, amely időt és erőforrásokat takarít meg a szoftverjogosultságok egyszerű és megbízható kiosztásával. A rendszer támogatja továbbá az SAP Business One alkalmazás SAP HANA platformhoz készített változatát, amelynek segítségével egyszerűen alakíthatók ki személyre szabott készülékek az eddiginél rövidebb telepítési, beállítási és konfigurációs idő alatt.
Az új SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications képes együttműködni a legfrissebb nagy teljesítményű, ipari szabványoknak megfelelő Intel processzorokkal (Intel Xeon E5 processzorcsalád és 4. generációs Intel Core processzorok), illetve az AMD Opteron 4000 és 6000 Series platformokkal. A rendszer a tárhelyet, a fájlrendszert és a hálózatot érintő, új fejlesztéseket is tartalmaz, amelyek jobb bővítési lehetőségeket biztosítanak. A továbbfejlesztett fürtkezelési technológiák, például a gyorsabb IP-terheléselosztási szolgáltatások, illetve a kapcsolatok nyomon követése pedig még a legszigorúbb szolgáltatási szint szerződéseknek is megfelelnek.
Meggyőző tapasztalatok
Jelenleg körülbelül 16 000 SAP-ügyfél használ Linuxot, közülük 70 százalék a SUSE-t részesíti előnyben. Köztük szerepel a Calzedonia Group is. A hazánkban is jelen lévő, Olaszországban pedig az egyik legnépszerűbbnek számító, fehérneműket és kiegészítőket forgalmazó kiskereskedelmi üzletlánca az informatikai költségek csökkentése mellett a rendszer működési idejét és a teljesítményét is javította a megoldás segítségével. A nyílt, méretezhető és megbízható SUSE Linux Enterprise platform bevezetésével a Calzedonia több mint 70 százalékos megtakarítást ért el a hardverbeszerzési és karbantartási költségek területén, és eközben a működési időt 99,9 százalékra növelte az üzleti szempontból kritikus SAP alkalmazások üzemeltetése során.
„Az SAP vállalatirányítási szoftverét is magába foglaló megoldás kiépítéséhez rugalmas és költséghatékony operációs rendszert kerestünk. Szigorú kiválasztási folyamat végén tettük le voksunkat a SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications mellett, mert a SUSE egyedülálló műszaki szolgáltatásai, illetve professzionális és hatékony támogatási szolgáltatásai tökéletesen lefedték üzleti igényeinket. A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications nélkül nem tudtuk volna megvalósítani nemzetközi terjeszkedési terveinket, és vállalatunk növekedése elmaradt volna a várakozásainktól” – mondta Federica Dall’Ora, a Calzedonia informatikai vezetője.
További információért kérjük, látogasson el a termék hivatalos weboldalára!
https://www.suse.com/products/sles-for-sap/
2013. november 26., kedd
Nem biztonságos a Linux Mint?
A fejlesztők nem értenek egyet a Canonical munkatársának állításával.
Az átlagos felhasználók körében legismertebb Linux-disztribúció feltétlenül az Ubuntu, ám főként a Unity felület bevezetése óta számos derivatívája – az Ubuntut alapul vevő operációs rendszer – komoly sikereket ért el, közülük a Linux Mint a legnépszerűbb.
Tegnap a disztribúció közösségét alaposan meglepve a Canonicalnél szoftvermérnökként dolgozó Oliver Grawert kifejtette, hogy online bankolni biztosan nem fog Linux Mint alól, lévén a fejlesztők visszatartanak számos többek közt kernellel és ablakkezelővel kapcsolatos frissítést, amelyek biztonsági sérülékenységeket is foltoznak. Mivel a Mint alapvetően az Ubuntu tárolóit használja, így nyilvánvalóan mesterséges helyzetről van szó.
Erre válaszul Clement Lefebvre – a Mint vezető fejlesztője – elmondta, hogy az Ubuntu frissítési ciklusa számukra nem volt megfelelő, ráadásul rendszeresen problémákat okoztak a kérdéses csomagok, így már egyénileg oldják meg a kiadásukat. A problémás patchek elérhetővé tételének elnapolása a gyakorlatban nem jelent biztonsági problémát a felhasználóknak, ám igény esetén a forráskezelőből pár kattintással engedélyezhető a telepítésük.
Szerintetek van valóság alapja a cikknek?
Az átlagos felhasználók körében legismertebb Linux-disztribúció feltétlenül az Ubuntu, ám főként a Unity felület bevezetése óta számos derivatívája – az Ubuntut alapul vevő operációs rendszer – komoly sikereket ért el, közülük a Linux Mint a legnépszerűbb.
Tegnap a disztribúció közösségét alaposan meglepve a Canonicalnél szoftvermérnökként dolgozó Oliver Grawert kifejtette, hogy online bankolni biztosan nem fog Linux Mint alól, lévén a fejlesztők visszatartanak számos többek közt kernellel és ablakkezelővel kapcsolatos frissítést, amelyek biztonsági sérülékenységeket is foltoznak. Mivel a Mint alapvetően az Ubuntu tárolóit használja, így nyilvánvalóan mesterséges helyzetről van szó.
Erre válaszul Clement Lefebvre – a Mint vezető fejlesztője – elmondta, hogy az Ubuntu frissítési ciklusa számukra nem volt megfelelő, ráadásul rendszeresen problémákat okoztak a kérdéses csomagok, így már egyénileg oldják meg a kiadásukat. A problémás patchek elérhetővé tételének elnapolása a gyakorlatban nem jelent biztonsági problémát a felhasználóknak, ám igény esetén a forráskezelőből pár kattintással engedélyezhető a telepítésük.
Szerintetek van valóság alapja a cikknek?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)