2018. február 27., kedd

Maui Linux

Valószínűleg nem vagyok egyedül, ha azt mondom nem ismerős a disztribúció. A Maui az Ubuntu alapjain nyugszik, és KDE Plasma asztali környezetet. 2016-ban befejeződött a Netrunner KDE, és annak alapjain "támadt fel" a Maui. Az Ubuntu tárolókon kívül rendelkezik saját tárolóval is. 

Rendszerkövetelmények:

  •  CPU 1,6 GHz Intel atom
  • 1GB RAM
  • 15 GB tárhely
  • Intel grafikus kártya GMA 945
  • 128 Mb video memória


Maui telepítése


Leszedtem a lemezképet, és elindítottam virtuális gépben. Alapból Live rendszert kapunk, tehát éles telepítés nélkül is ki tudjuk próbálni.  


A Calamares varázsló vezet végig minket a lépéseken. Mint szint mindenhol a nyelv megadása volt az első pont.

Időzóna kiválasztása.

Billentyűzet kiosztás megadása.

A lemez felosztásánál nem sokat tépelődtem, mehetett minden a levesbe, és az egész lemezt felhasználtam a rendszer részére. A disztribúció támogatja az Ext 2/3/4, a Btrfs, XFS, és JFS fájlrendszereket.


Felhasználói fiók létrehozása. Alul pipát lehet tenni az automatikus bejelentkezéshez.

Az éles telepítés előtt még átnézhetjük a beállításokat, és visszaléphetünk, ha valamit elrontottunk.

A telepítés egy átlag Ubuntuhoz hasonlóan pár percig tartott. Közben a disztribúció néhány jellemzőjéről láthatunk bemutatót.




Befejeződött a telepítés, újra kell indítani a gépet. 



Maui használata


Az asztalon csak néhány ikon látható.  A háttérkép, vidám, jópofa a kötélen mászkáló hüllő. A bal alsó sarokban az "M" betűs menü, és két gyorsindító ikon terpeszkedik el. Jobb alsó sarokban a mindenhol megszokott óra, hálózati ikon, hangszóró és most a frissítésekre figyelmeztető ikon látható.



A klasszikus linuxos játékok mellett a Steam is elérhető. Nekem nem annyira jött be ez a menü felosztás, de ez van. Bal oldali oszlopban láthatók a kedvencek, középen pedig az aktuálisan kiválasztott menü ikonjai.



Az internetet Firefoxszal érhetjük el, de van itt Pidgin a csevegéshez, Skype, vagy éppen Thunderbird mint asztali levelezőkliens.


Az alkalmazások többsége a klasszikus KDE programok közül kerül ki.


Mi más lehet mint LibreOffice, ha a dokumentumok kezeléséről van szó.

Beállítások menü.

Már rögtön induláskor elég sok frissítés fogad bennünket. Az nem véletlen, ha ismerősnek találjuk a frissítés kezelőt, mert ez működik a LinuxMintben is.

Csomagkezelőként Synapticot használ. A bal alsó sarokban látszik, hogy 57 000-nél is több csomagja van, ami elég jelentős. Biztosan nem lesz gondunk a csomagválasztékkal.

Itt láthatjuk milyen tárolókat használ. Főleg Ubuntu, de persze van saját Maui tároló is.



A memória használat kissé meglepett, mert ahhoz képest, hogy KDE plazmát használ, még a fél gigát sem érte el. Emiatt régebbi, kevés memóriával rendelkező gépeken is lehet vele próbálkozni.



Vélemény


A nagy kérdés az, hogy vajon a Maui ad-e valami többletet ha összehasonlítjuk pl. az Ubuntival vagy a LinuxMint-tel. Talán azt válaszolnám, hogy nem túl sokat. Van egy-két saját programja meg persze a saját tároló, de ezen kívül nem sok minden. A rendszer gyors volt, nem találkoztam megakadással. Ugyan a multimédiát most nem próbáltam, de valószínűleg le tud mindent játszani. Túl sok szót nem érdemel a Maui, de a KDE fanoknak megér egy próbát. 

2018. február 19., hétfő

Trizen - Pehelykönnyű AUR csomagkezelő Arch alapú rendszerekhez



A Pacaur ugyan működik, de a fejlesztők már kihátráltak mögüle. Ezen kívül természetesen még létezik néhány hasonló alkalmazás. Ilyen a Packer, Yay, Yaourt. Szintén ezt a célt szolgálja a címben szereplő Trizen is. 
Jellemzői:

  • Csomagokat telepíthetünk az AUR-ból.
  • Kereshetünk az AUR csomagok között.
  • Elolvashatjuk az AUR csomagok kommentjeit.
  • Tovább fejlesztett AUR támogatás.
  • Jobb AUR függőség kezelés.
  • Beépített interakció a "pacman-nal".
  • Szöveges fájlok szerkesztésének támogatása.
  • UTF 8 támogatás.

Trizen telepítése


Mivel elérhető az AUR-ban, így onnan könnyen telepíthetjük. 

$ yaourt -S trizen

Más lehetőség, ha forráskódból telepíted az alábbi módon:

$ git clone https://aur.archlinux.org/trizen.git

$ cd trizen 

$ sudo makepkg -si

Trizen használata


Tipikusan így néz ki

$ trizen [opció] [csomagnév] [csomagnév] 

Ha pl. a xdman csomagot szeretnénk telepíteni, akkor ezt tegyük:

$ trizen -S xdman

Csomag keresése:

$ trizen -Ss xdman

Információ egy csomagról:

$ trizen -Si xdman

Egy adott csomagnál a hozzászólások megtekintése:

$ trizen -C xdman

Egy csomag fejlesztőjének megkeresése:

$ trizen -Sm xdman

Csomag eltávolítása:

$ trizen -R xdman

Csomag adatbázis frissítése

$ trizen -y

Telepített csomag frissítése:

$ trizen -u xdman

Egy csomag klónozása az aktuális könyvtárba

$ trizen -G xdman 

Csomag klónozása AUR függőségekkel együtt:

$ trizen -Gd xdman

Súgó megjelenítése egy adott opcióhoz, pl. a -S-hez

$ trizen -Sh


Forrás: https://www.ostechnix.com/trizen-lightweight-aur-package-manager-arch-based-systems/

2018. február 5., hétfő

Netrunner Rolling 2018.01

A Netrunner Rolling nem más, mint egy Manjaro/Arch linux más köntösbe bújtatva. Azért csak feldobtam virtuális gépbe, és megnéztem mit tud, hogyan néz ki. A most megjelent 2018.01-ben az alábbi változások szerepelnek:


  • KDE Plasma 5.11.5
  • KDE Frameworks 5.41
  •  KDE Applications 17.12
  • Qt 5.10
  • Linux kernel 4.14
  • Firefox Quantum 57.0
  • Thunderbird 

Netrunner telepítése


Gyakorlatilag megegyezik a Manjaroval, csak más a logó, a dizájn. Letöltöttem a lemezképet, majd elindítottam a virtuális gépet. Először a szokásos dolgokon kellett végigmenni. Átállítottam a billentyűkiosztást magyarra, de a nyelv maradt az angol. A drivereknél maradt a nyílt forráskódú, majd betöltöttem a rendszert. 



A telepítő már magyarul szólalt meg. Itt is a nyelvvel kellett kezdeni.


Időzóna megadása.


Billentyű kiosztás kiválasztása.


A particionálásnál maradtam a jól bevált mindent töröljön résznél. Nem fáradtam manuális lemez felosztással.


Felhasználói fiók létrehozása.

Már csak egy-két lépés, és elindul az éles telepítés. Előtte még kapunk egy figyelmeztető ablakot.

Maga a telepítés folyamata nem tartott sokáig, nagyjából megegyezett a többi Arch alapú rendszerével. Talán pár perc volt.





Végül befejeződött a telepítés.


Használat közben


Újraindítás után az új rendszer fogad.


Az asztal elég puritán, kevés ikon, és a háttér sem a legötletesebb, de legalább tudjuk, hogy nem tévedtünk el, ez a Netrunner Rolling. Ezen a képen az is látható, hogy elérhetők frissítések. Amúgy KDE plasma asztali környezetet használ, és szabad szoftvereket.

... és valóban itt vannak a frissítések. Már csak le kellene tölteni őket.


A menüre kattintva nem a szokásos kép tárul elénk, hanem jobb oldalon van a szöveges megnevezés, míg középen az ikonok és a telepített alkalmazások. 



Az internet szekcióban a szokásos Firefox böngésző, Skype, Pidgin, Thunderbird, stb vannak.

Irodai csomagként a jó öreg LibreOffice használható.

Itt említést érdemel a Dolphin és a Octopi grafikus csomagkezelő.

A segédprogramoknál kapunk számológépet, nagyítót, képernyőkép készítőt, stb.


A jobb alsó sarokba kattintva előugrik az un. History ablak, benne az értesítésekkel.


Érdekes, hogy az Octopi mellett még van egy un. "Felfedezés" megnevezésű csomagkezelő. Ez két részre van osztva, a jobb oldalon csomag ajánló van, míg bal oldalon az egyes kategóriák.

Ha kiválasztok egy adott csomagot, akkor részletes leírást kapok róla. Akár rögtön telepíthetem is.

A szoftver tárolóknál jól látszik, hogy az alap Manjaro/Arch tárolók mellett még ott a Netrunner sajátja is.


A memória használatra nem lehet panaszunk. Üresjáratban 500 megával beéri. Ez nagyon jónak számít.

Beállítások menü.

Octopi csomagkezelő. Innen is telepíthetünk alkalmazásokat.


Vélemény


Nem szeretnék túl sokat írni, mert nekem ez csak egy sima Manjaro linux más köntösben. Valószínűleg lehet telepíteni más asztali környezetet, de nekem ez a KDE nem jött be. Amúgy is inkább MATE párti vagyok, esetleg Cinnamon. Persze ez meg tipikus flame téma, úgyhogy befejezem. 

Vannak esetek, amikor egy disztribúció forkja jobban sikerül mint maga az eredeti. A Netrunnernél nem éreztem ezt a pozitív változást. Használtam Manjarot is, nekem az jobban bejött. Ugyan jó a memória használata, jópofa a grafikus csomagkezelője, de ezektől még nem csábulnék el. A rendszer amúgy gyors, könnyű telepíteni és használni, tehát aki KDE rajongó annak be fog jönni.