2015. március 30., hétfő

BSD desktopra?

Egy korábbi bejegyzés kommentje szöget ütött a fejembe. Zsolt nevű olvasó azt írta, hogy két éve az Arch helyett FreeBSD-t használ asztali környezetben és ha jól értettem elégedett vele. Amennyiben van kedve, akkor itt sokkal bővebben kifejtheti eddigi tapasztalatait.

 Korábban voltak már próbálkozások a BSD "fogyaszthatóvá" tételére több-kevesebb sikerrel. Volt valamikor a PCBsd, amire sokan azt írták, hogy fából vaskarika, nem működőképes a projekt. Lassú és rossz a csomagkezelése és persze a magyar sem igazán támogatott. Fórumokban egyesek állították, hogy csak szerver környezetben tudnák a BSD elképzelni a csomagkezelés lassúsága és a telepítés bonyolultsága miatt. Persze azóta sok víz lefolyt a Dunán, így változhattak a vélemények.

Találkoztam még a Ghost BSD-vel és a Desktop BSD-vel is. Használni élesben azonban egyiket sem használtam. Ismét a ti véleményetekre lennék kíváncsi, ami persze másoknak is segítség lehet. Az alábbiakra lennék kíváncsi:

  • Te melyik BSD változatot használod/használtad?
  • Mennyire volt nehéz vagy könnyű telepíteni?
  • Ajánlanád fő rendszernek  önállóan vagy más oprendszer mellé? A rendszerbetöltője jól kezeli ha más mellé telepíted?
  • Mennyire jól kezeli a függőségeket? Mennyire gyors a csomagkezelője?
  • Mennyire jó a hardver felismerése? Jól kezeli a WiFi-t és az USB eszközöket? Pl. nyomtató, scanner, stb.
  • Mennyire stabil? Előfordulnak-e nagyobb frissítésnél összeomlások?
Természetesen bármilyen vélemény és tapasztalat érdekel, nem csak a fenti kérdésekre adott válaszok.

Netrunner

A Netrunnerről

A Netrunner egy érdekes disztribúció, hiszen Debian és Arch alappal is. KDE asztali környezetre épül, de természetesen más is telepíthető rá. A fejlesztők a kezdőket célozták meg vele, ez látszik a grafikus telepítőből és a könnyű kezelhetőségből. Tartalmazza a szükséges kodekeket, Flasht és Java beépülőt.

Ahogyan említettem, két rendszerrel is telepíthető, a standard verzió a Kubuntura épül, míg az un. rolling kiadás a Manjarora. Az asztal kinézete mindkét esetben ugyanúgy néz ki. Természetesen telepített csomagokban illetve a csomagkezelőben van különbség, de használatban nem. Én a rolling kiadást telepítettem és próbáltam ki.

Netrunner telepítése

A szükséges lemezképet innen lehet letölteni: http://www.netrunner.com/download/ 
Engem ez a kezdőképernyő egy kissé az OpenSuse-re emlékeztet. Egy kis animáció a Netrunner logójával és már be is töltött az asztal. Rákattintottam a telepítőre és elindítottam.




Mint szinte mindenhol a nyelv kiválasztása volt az első. Érdekesség, hogy nem teljesen magyar a telepítő. Alul a gombokon angol felirat van,


Balra lent láthatjuk a folyamatjelző sávot, föntebb pedig egy összesítést a szükséges minimum feltételekről. Zöld körök jelzik, hogy minden rendben van. 


Időzóna és billentyűzet kiosztás megadása.



Elérkeztünk a particionáláshoz. Nekem a virtuális gép miatt jó volt a teljes lemez törlése, azonban élesben nem biztos, hogy célravezető. Mielőtt elindulna a törlés és telepítés, több alkalommal megerősítést kér a rendszer, így a véletlen törlés nem igazán fordulhat elő.




Felhasználói fiók létrehozása. Igény szerint engedélyezhető az automata bejelentkezés.


A telepítés kb. 10 perc volt. Alul míg futott a folyamatjelző sáv, fent a szokásos reklámszövegeket olvashattam. Más disztribúcióknál sokkal többet írnak a jellemzőkről, itt elég szűkre fogták a tájékoztatást.




Netrunner használat közben

Szép a bejelentkező ablak, habár én nem ezt kértem.


Rögtön belépés után telepítendő nyelvi csomagok fogadnak bennünket. Ezeket érdemes installálni.



A menü a KDE alatt jellemző Kicker, ami főleg Windowsról átkacsintgatóknak ismerős lehet. Jópár hasznos programot telepítve megkapunk, a többit pedig terminálból vagy a grafikus csomagkezelőből. A menü gyors és tetszetős, mindent megtalálunk ami kell. Jobbra alul az óra, hangbeállítás és a tálca beállításai figyelnek.
A háttér elég puritán, csak a nagy logóból és feliratból áll az egész. Szerencsére háttérképek tömkelegét tölthetjük le e helyett.
A Manjaro-ra jellemző, hogy elég jó a hardver felismerése, nekem rögtön volt wifi és nem volt probléma a képernyő beállításokkal sem.

Irodai csomagnak LibreOffice Still verziója került fel. Ez nem a legújabb, de elvileg stabil. Böngészőnek Firefox , multimédiás alkalmazásnak a VLC és Clementine telepítettek. Ezeken kívül természetesen még sok más is rögtön használható. 





A beállításokból úgymond kétfajta van, az egyik a saját KDE, míg a másik a Manjaro beállítás modulja. Ez utóbbi nem ad túl sok lehetőséget.



A Netrunner rolling verziója az Octopit használja mint grafikus csomagkezelőként. Persze a rutinosabbak valószínűleg a terminált választják, de egy teljesen kezdőnek barátkozni jó vele. Szokásomhoz híven megnéztem milyen tárolókkal operál. A Core, Extra és Community mellett Manjaro és Netrunner tárolókat láthatunk. 



Gondoltam frissítek egyet. Azért nem olyan könnyen ment, mert voltak prioritást élvező csomagoké, először ezeket kellett frissíteni. Egyik-másik tárolónak nem volt túl nagy a sebessége...


Hasznos kis takarító programot használhatunk, ha szükséges. Nem egy CCleaner, de valami hasonló.


Elérhető néhány előretelepített játék, de a legtöbb olyan retro hatású. A Steam kedvelőknek nem kell agódniuk, ez is elérhető.





Nagyon nem fűznék most hozzá mást, mint amit eddig leírtam. Aki szereti a KDE-t és párosítaná a gördülő kiadású Arch alapú rendszerrel, annak tetszeni fog a Netrunner. Habár nem írtam fentebb, a multimédiás fájlok lejátszásával nincs gond, mert a szükséges kodekek és a Flash elérhető.

2015. március 29., vasárnap

Én és az Arch

Ez egy off bejegyzés. Most kifejezetten a ti véleményetekre és tapasztalatotokra lennék kíváncsi. Azt szeretném megtudni, hogy aki Arch-ot vagy valamilyen Arch alapú rendszert használ, annak mennyire jött be a rendszer, másoknak (főleg kezdőknek) ajánlaná-e.
Könnyítésként lenne néhány alapkérdésem:

  • Mit telepítettél a gépedre, melyik Arch alapú rendszert?
  • Milyen asztali környezettel használod?
  • Kezdőknek is javasolnád, vagy inkább haladóbb felhasználóknak? (Az világos, hogy az Arch szöveges felülettel power user szint. Inkább a grafikus telepítősre gondoltam)
  • Mikor telepítetted (mióta használod reinstall nélkül)?
  • Volt vele valami nagyobb problémád? Ha igen mi és hogyan oldottad meg?
  • Elég neked a közel 8000 csomag, vagy van amit hiányolsz?
  • Volt gondod a függőségekkel?
  • Használod az AUR tárolót? Másoknak javasolnád a használatát?

Egyelőre ennyi, de bármilyen más tapasztalatot leírhattok.

Jöjjön a sajátom röviden. Kb. egy évvel ezelőttig nem sok közöm volt az Arch alapú rendszerekhez. Végül rátaláltam a Manjarora, majd most az Antergosra. Megtanultam az alap parancsokat és nagy örömmel használom Cinnamon felülettel. Folyamatosan jönnek frissítések és eddig nem volt semmilyen problémám vele. Borzalmas gyors a csomagkezelője és úgy általában a rendszer is.

Ez előtt sokáig a LinuxMint vagy a LMDE volt a nagy kedvenc. Sajnos azzal szembesültem, hogy egy nagyobb frissítés után összeomlott a rendszer. Ilyet eddig nem tapasztaltam. Ez több alkalommal is előfordult.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy továbbra is nagyra tartom az Ubuntut és a Linux Mintet, hiszen könnyen telepíthető és használható. Kezdőknek ideális választás. Ti jöttök! :-)

2015. március 28., szombat

5 ok amiért Arch linuxot használok, és amiért neked is kellene



Egy indiai blogger honlapján találtam ezt a jó kis összefoglalót, ami az Arch linux előnyeiről szól.


1# A jó közösség miatt
Az Arch Linux egyik erőssége a jó közösség. Többen is felelősek azért, hogy jól működjenek a dolgok, mint a pacman, a tárolók, stb. Az Arch linux nem foltozgatja a csomagokat. Amikor használsz egy csomagot, akkor nem kell még trükközni vele.  Itt senki nem pénzért dolgozik, nincs for profit szervezet mögötte.

2# A 'legnagyobb' szoftver tároló
Előfordult, hogy kellett volna egy olyan csomag, ami más disztribúcióban előfordult, de az Archban nem volt meg. Ekkor fordultam az AUR-hoz. Ez nem más, mint egy felhasználók által fenntartott és fejlesztett tároló, ahol forrásból is telepíthetünk csomagokat. Csak két parancs és már készen is van a telepítés.
Az AUR-ban lehet keresni és a felhasználók szavazhatnak a csomagokra, így azt telepíthetjük, ami a legnépszerűbb.

Úgy találtam az AUR sokkal jobb mint az Ubuntu ppa, ami nem ennyire jól kereshető, már ami a csomagokat illeti.  A ppa-nál keresni kell a Google-ban is és utána kézzel hozzáadni a tárolókhoz. Azért jobb az AUR mint a ppa vagy akár az Opensuse-nél az software.opensuse.org, mert közvetlenül a terminálból rákereshetsz a csomagokra és telepítheted is azokat. Yaourt képes mind az AUR-ból, mind az enegedélyezett tárolókból. Amennyiben probléma lenne egy csomaggal, akkor a felhasználók kommentjeit elolvashatod a terminálban. Akár javíthatod is a csomagot, szerkesztve a pkgbuild fájlt.

Tapasztalataim szerint az Arch linux az első, amiben mindig a legfrissebb csomagot kapod meg.

3#Majdnem az összes nagyobb asztali környezet elérhető
A legtöbb linux disztribúció asztali környezet függő. Például az Ubuntu a Unity shellt használja. Természetesen telepíthetünk más asztali környezeteket, azonban jó eséllyel valamilyen csomagütközés fordul majd elő. Nálam mindig működéstelen rendszer lett a vége annak, ha Kubuntut és GNOME-ot telepítettem Unity-ra. Ugyanez igaz LinuxMintre is.

Telepítettem GNOME-ot, KDE-t, MATE-t, Deepin-t és LXDE-t az Arch linux alatt és semmi problémát nem okozott. Más disztribúciók mérsékelten tűrik meg a többes asztali környezetet.

4#Teljes felhasználói kontroll
Arch alatt a felhasználó ural mindent. Felépíthetsz mindent az alapoktól és te választod ki azokat a komponenseket, melyekkel a legjobb hatásokat érheted el. Mivel a csomagok nincsenek foltozgatva, így te a tiszta élményt kapod csak, akár GNOME akár Plasma amit használsz.


5#Ha egyszer elkezd működni, akkor soha nem hagyja abba
Ahogyan korábban egy Opensusevel kapcsolatos cikkemben írtam, semmi okát nem látom annak, hogy valaki ne rolling kiadású disztribúciót használjon a gépén. Az Arch linux a rolling release bajnoka. Ha egyszer telepíted az Arch linuxot, akkor nem kell aggódnod a 6 havonta esedékes upgrade miatt.

Az Arch-al te mindig a legfrisebb csomagokat kapod meg. Nem kell várnod egy másik disztribúcióra, ami majd elkészíti a számodra szükséges csomagot.  Arch-al a lehető leggyorsabban megkapod ezeket a csomagokat.

Elérhetők unstable és testing tárolók, így még kiadás előtt is tesztelheted a csomagokat.
2011-óta használok Arch linuxot és még soha nem találkoztam összeomlott rendszerrel (nos, egy kivétel azért van, amikor hozzáadtam egy testing tárolót és kipróbáltam az új Plasma asztalt. Megtanultam a leckét.)

Konklúzió

Ha egyszer rátalálsz az Arch-ra, akkor már nem akarsz mást használni. Egyszer kipróbáltam a LinuxMint-et és az Ubuntu-t és más disztrókat is, de mindig visszatértem az Arch-hoz egy héten belül. Egyszerűen megragad téged és nem enged el. Rájössz mennyire egyszerűen telepíteheted a csomagokat és mennyire jól testreszabható a rendszer. (Milyen nehéz ezt beírni, hogy yaourt amarok majd y ütni az igenhez. Jó érzés a legújabb csomagokat használni.


Forrás: http://www.itworld.com/article/2898189/five-reasons-i-roll-with-arch-linux-and-why-you-should-too.html  

2015. március 25., szerda

SolydXK

Elég rég volt, hogy valamilyen Debian alapú disztribúcióhoz nyúltam tesztelésre. Egy Ubuntus hírlevélben akadtam rá a SolydXK-ra és úgy gondoltam feldobom a virtuális gépre. Már előre el kell mondjam pozitív tapasztalataim voltak a disztribúcióval kapcsolatban. A névben az XK az Xfce-re és a KDE-re utal. A hollandok fejlesztik és a leírás szerint gyors és stabil. Ez a kettősség jól jön minden felhasználónak.
Eredetileg a LinuxMint Debianra épült, de később a fejlesztők váltottak. Jelenleg a Debian testing ága adja az alapot. 


SolydXK telepítése

A honlapjuk eléggé puritán, mondhatni csak a legszükségesebb információk érhetők el. Azért csak belevágtam a telepítésbe. A lemezképet letöltheted innen.
A betöltés nem tartott túl sokáig. Rögtön rákattintottam a telepítés gombra. A nyelv volt az első beállítani való, aztán jött az időzóna.





Amint az időzóna, úgy a billentyűkiosztás is automatikusan ment. Nem kellett hozzányúlnom.


A felhasználói fiók létrehozásánál be szoktam jelölni az automata logint, de úgyis csak otthon használom a gépet, mástól nem  kell féltenem.


Akinek jobban megy a particionálás, az átválthat szakértői módba, de kezdőknek nem biztos, hogy ez a jó megoldás. Arra mindig felhívom a figyelmet, hogy ha a lemezen van már valamilyen oprendszer, akkor fokozottan oda kell figyelni a particionálásra. Ebben az esetben nem célravezető az automata lemezkiosztás.



A telepítés megkezdése előtt még kapunk egy összefoglalót. Ha valami nem jó, akkor innen még van visszalépés.


Mivel minden rendben volt, így elindítottam a telepítést. A folyamat kb. 5 perc alatt lement, elég gyorsan futott végig a folyamatjelző sáv. Az install közben angolul bemutatják a disztribúciót, az erősségeire koncentrálva.




A telepítés végén újra kellett indítani a gépet.


Használat közben

Ez már a friss, ropogós SolydX. Azért, mert maradtam az Xfce-nél, nekem (ahogyan több alkalommal írtam) nem jön be a KDE. Belépés után egy ilyen képernyő fogad minket. Ezt hasznosnak találom, mert innen még rögtön lehet hasznos alkalmazásokat telepíteni. Ebben benne vannak játékok és a multimédia kodekek.






A menü jól áttekinthető és  rögtön látszik a programok sokasága. Itt van egy kis Barba trükk, mert a külső elég erősen hajaz a KDE-re, de mégsem az. Előtelepítve is sok minden megtalálható, de még bővíthető ez is csomagkezelőből. Irodai munkára a LibreOffice, böngészésre Firefox van telepítve. Találtam még víruskeresőt is, meg egyéb hasznos programokat.  





Beállítások menü.


Fent van a PlayOnLinux, amivel hasznos csomagokat és főleg játékokat telepíthetünk.


Érdemes rápillantani mennyire kevéssel is beéri a rendszer. A CPU használat szinte nem is érzékelhető, de a memória is megáll 300-400 megánál. A legtöbb mai disztribúció ennél sokkal "éhesebb." Természetesen nagyban függ a memóriafogyasztás a használt programoktól és az asztali környezettől.


A SolydXK Debian alapú, így Synapticot használ, emellett van külön egyéb grafikus csomagkezelője is. Ami engem is megdöbbentett, az a nagyszámú csomag. Úgy , hogy nem voltak alapból engedélyezve az extra tárolók, 40 000-nél is több csomag volt elérhető. A jelenlegi Arch alapú rendszerem kb. 6000-et használ, de az is elég. A Synapticban a Third Party tárolók nincsenek engedélyezve, de ezt hamar orvosolhatjuk. 



Itt már 60 000-nél is több csomagot listáz ki.



Konklúzió

Így nekem elsőre nagyon bejött a SolydXK. A rövid használat során valóban  gyors és stabil volt. A külső kissé puritán, de ezen lehet segíteni jó háttérképpel meg egyéb beállításokkal. A Debian alap biztosan jót tesz a rendszernek, bár régebben mondogatták, hogy testing miatt érhetik az embert meglepetések, így nem árt egy kis linuxos alap. Úgy vélem kezdők is nyugodtan belevághatnak. A rengeteg csomag megkönnyíti a felhasználó életét, bár lehet valaki már elveszik ebben a bőségben.

Kevés memóriával is beéri, így akár régebbi és gyengébb gépek tulajdonosai is próbálkozhatnak vele. A fejlesztők nem csak a magánszemélyek, hanem kisebb cégek számára is javasolják, azonban ezekben az esetekben a fő probléma a win programok kompatibilitása szokott lenni. Rosszat nem tudok róla írni, de ennyire rövid használat alatt nem nagyon találkozik az ember hibákkal. Általános használatra nagyon jó, bár nem próbáltam ki, de a megfelelő kodekek megléte miatt a multimédiával sem lehet gond.
Külön tetszik, hogy bár Xfce asztali környezet fut, azonban a Cinnamon alatt jellemző menüfelépítés tekint vissza ránk. Felteheti valaki a kérdést, hogy ez a disztribúció mivel ad többet, mint egy sima Debian. Nos, szinte semmivel. Illetve alapból megvan szinte minden extra, nem nagyon kell bajlódni a beszerzésükkel.