2014. december 17., szerda

KaOS

Arra gondoltam, hogy megnézek magamnak egy olyan disztribúciót, amit eddig nem próbáltam. Ezért esett a választás a KaOS-ra. Nem igazán hallottam eddig erről, de most letöltöttem és betöltöttem a virtuális gépbe.

A Distrowatch szerint független disztribúció olyan szempontból, hogy nem a nagyobb disztribekből fejlődött ki, hanem teljesen saját fejlesztés. KDE asztali környezetet használ, irodai csomagnak Calligra-t. Az Arch Linux adta az ötletet a KaOS-hoz, azonban a fejlesztők teljesen a nulláról építették fel a csomagokat. 64 bites kiadásai vannak és természetesen rolling release disztribúció.
Jómagam nem igazán szeretem a KDE-t, de most félretettem negatív érzéseimet.

Meglátogatva a KaOS weboldalát azért feltűnik a szookásos marketing szöveg, hogy ők mennyire jók. A mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt.
Azokat a felhasználókat célozzák meg, akik a KDE-re buknak és tudnak 64 bites rendszert futtatni a gépükön. A csomag választékra még visszatérek, de szerintük nem kell pl. 20-féle zenelejátszó, amikor elég 5-6 is. 

A rendszerkövetelmények nem éppen régi vasakra íródtak. Mivel a KDE eszi rendesen a memóriát, így a 2Gb erősen ajánlott, de ez inkább a minimum. Gyors internetkapcsolat és 25Gb tárhely kell a telepítéshez és a működtetéshez.

Az Arch linuxtól abban különbözik, hogy nem feltétlenül a kiadás pillanatában jelennek meg az új csomagok. A csomagok nem kompatibilisek az Arch csomagokkal, ezért, azok a tárolók sem használható itt, mint pl. az AUR.




KaOS telepítése


Az első lépés a lemezkép letöltése volt a disztribúció weboldaláról. http://kaosx.us/

Live módban indul, ami azért előnyös, mert azért bele lehet szagolni még telepítés előtt. Egy ablakban különböző lehetőségek közül választhatsz. Ezek egyike a telepítés volt. Ennél maradtam.





A telepítésre kattintva elindul a telepítő varázsló. Szerencsére van magyar nyelv is és nem tűnik túl bonyolultnak.


Mint ahogyan a legtöbb telepítőben itt is van egy minimum, amit tudni kell teljesíteni. A mai gépek mellett ez nem nehéz.


Jön a tartózkodási hely kiválasztása...



majd a billentyűzet kiosztás megadása.


Itt jön az egyik legfontosabb rész, a particionálás. Mivel virtuális gépen telepítettem, így most mehetett a teljes gép letúrása.


Biztos ami biztos alapon a telepítő figyelmeztet a merevlemez törlésére.


Extra figyelmesség, hogy újabb figyelmeztető ablak ugrik fel. Ha atom biztos vagy a dolgodban, akkor mehet a dolog.


Létre kell hozni a felhasználói fiókot.


Végre elindult a tényleges telepítés.


Végül már csak újra kellett indítani a gépet. 


Újraindítás után bebootolt az új rendszer.


KaOS használat közben

Login után a klasszikus KDE felület fogad, ami első ránézésre nem rossz. Hozzáteszem, nekem ez nem lenne a kedvencem.



Elég sok csomag lett volna, amit felkínált frissítésre, de nem éltem vele.


Beállítások menü.


A KDE menü felépítése nem okozott nagy meglepetést. Az tetszett, hogy gyorsan reagált a kiválasztásra és könnyen áttekinthető.








Elérkeztem a csomagkezelőhöz. Ismerős volt a Manjaroból vagy az Arch-ból. Ami kissé lelohasztotta a mosolyt, az a csomagválaszték volt. Az össz elérhető csomag mindössze 2000 körül van, ami elég kevés. Persze érthető a fejlesztők célja, hogy mindenből elég egy-kettő, nem kell a sok fölös alkalmazás. Aki megtalálja benne a kedvenc programjait, annak minden bizonnyal jó lesz így is. Aki azonban válogatni szeret mint a piacon, annak ez sovány választék lesz majd.
Tároló mindössze három van, nem néztem meg pontosan hogyan épül fel.




Webböngészőként QupZilla van, ami azért viszi  a YouTube videókat.





Összegzés

Ha valaki szereti az Arch alapú/filozófiájú disztribúciókat, akkor ez is be fog jönni. Ja, a KDE-t majdnem kihagytam. Ezt is szeretni kell, mert csak ez van..
Előnye mindenképpen a rolling kiadás és a nagyobb stabilitás. Legalábbis ez volt a fejlesztők célja. Sokadjára írom, hogy nekem nem jön be a KDE, azonban nem volt rossz használni a teszt idejére a KaOS-t.
Habár a kevés csomag lehetne hátrány is, de ahogyan említettem, ez is lehet elég. A legtöbb embernek elég egy Firefox meg a szokásos LibreOffice. Esetleg néha zenét hallgat valamin, meg kedvenc képeit nézi meg a gépén. Azért sokan inkább áttesznek szinte mindent a felhőbe és ott szerkesztik vagy tárolják.
Nem mondom, hogy ez lett a kedvencem, de egy próbát megér. Aki a rolling kiadás mellett a stabilitásra is vágyik, annak mindenképp nyerő választás lehet. Csak tudjon megalkudni a kevés csomaggal. 

2014. december 16., kedd

LTS vagy Rolling Release ???

Ragazzo már foglalkozott a témával régebben de én szeretek "leírásokat" felidézni, hátha mégjobban kedvet kapnak a Linuxhoz.

Bizonyára minden linuxos használ valamilyen lts vagy rolling releasekiadást...
Na várjál már, okés , hogy beszéled a kínai nyelvet de mit takar az LTS és a Rolling Release név???????
Rendben van, akkor most tegyünk egy kis kitérőt.

Az LTS nem más mint a Long Term Support angol szó kifejezése ami magyarra lefordítva kb. annyit jelent , hogy hosszú távú támogatottság.
Ez azért is fontos mert a fejlesztők arra törekszenek, hogy a felhasználók mindig a legújabb és legfrissebb updatéval legyenk ellátva illetve védve.
Az asztali változatokat 3 évig, míg a szerver változatokat 5 évig támogatják frissítésekkel.
Kezdő illetve haladó felhasználók könnyebben tudnak a "rendszerben" mozogni úgy,hogy naprakész update fogadja őket.
Természetesen magunk is beállíthatjuk, hogy a frissítések mikor legyen feltelepülve.
Persze az is elmondható, hogy ha már a kidásunk nem lesz támogatott, akkor sem kell megijedni mivel a rendszer úgyanúgy működik csak nem "naprakész már".
Disztribúción belül is "átválthatunk" a legújabbra , de ekkor már a régi rendszerünk "felülíródik".



Összefoglalva:
  • stabilitás
  • mindenkori védelem a rendszerünknek
  • folyamatos támogatottság
  • ingyenes frissítések
  • gépigénye megfelel a windowshoz hasonlóhoz vagy még kisebb is
  • maga a disztrók is INGYENESEK
  • "átlagos" feladatok elvégzésére kiváló
  • hatalmas adatbázisa van ( rengeteg program közzül válgoathatunk kedvünk szerint)
  • segítőkész felhasználók az ubuntu.hu oldalon ( mind a fórumon mind pedig a csevegő részben kivűló szakemberek segítik fejlődésünket)

A másik "ehhez" hasonló a Rollig Release amit magyarra fordítva kb annyit tesz , hogy "Gördülékeny Kiadás".
Ez azért is fontos, mert míg az LTS kiadások upgradelése a disztró "felülírásval" foglalkozik, addig a Rollin Release egy kész rendszert ad, amihez nem szükséges ill. mondhatni nem is kell felülírni már meglévő rendszerünket.
Értem én itt pl. Ubuntu 10.04-et 10.10 re upgradelünk és ezzel a verzio szám is megváltozik, ezzel ellentétben mondjuk egy Manjaro nem kap új verzió számot csak a frissítések és korszerűsítések változnak rajta.( a verzio számok itt is megvannak de a kiadások hibajavításokkal és újjításokkal vannak ellátva.)

Összefoglalva:
  • naprakész fríssétések
  • egyszeri telepítés
  • precizítás
  • könnyen kezelhető
  • legújabb verziók elérése
  • rendszeres segítség a fórumokon illetve csevegőkben

Végezetül felsorok pár LTS illetve Rolling Release kiadást.
Elgondolkozhat mindenki aki "új" vagy "haladóbb" ebben a világban, hogy esetleg kipróbál számos más dolgot vagy ragaszkodik  a jól megszokott rendszerhez.
A döntés mindenki saját kezében van. :))

LTS kiadások:

  • Ubuntu
  • Linux Mint
  • Linux Lite
  • BackBox Linux
  • Emmabuntüs
  • DreamStudio
  • Guadalinex
  • CAINE
  • SalentOS
  • SuperX
  • CAELinux
  • Vinux
  • Centrych OS
  • LliureX
  • OpenLX
  • Bardinux
  • MAX: MAdrid Linux
  • Karoshi
  • Peach OSI


Rolling Release kidadások:
  • Arch Linux
  • Manjaro
  • Netrunner
  • Kahel Os
  • Archbang
  • Chakra
  • Bridge Linux
  • Alpine Linux
  • Parabola Linux
  • PCLinux OS
  • LMDE
  • antiX
  • Gentoo Linux
  • Sabayon
  • Foresight Linux
  • Calculate Linux
  • Funtoo Linux

2014. december 15., hétfő

„Mindennapi programok“ Linux alatt



A következő bejegyzésben „alternatív“ programokat sorolnék fel, amelyek megkönnyítik a windows alkalmazások > linuxra alkalmazásokra való átállásunkat.
Ragazzo már foglalkozott ezzel a témával régebben, én mégis „felidézném“ újra ezt a részt.
Sokan vagyunk úgy, hogy egy operációs rendszerünk telepítésének befejezése után „máris“ belekezdenénk adataink „módosításába“  de applikációk hiányában sajnos csak pislogunk mint az a bizonyos állatka a szatyorban.
Idegesítő, és zavaró dolog ha egy kész „feltelepített“ rendszer után keresgélünk a neten a számos és variánsokban gazdag programok között.
Vannak oldalak, ahol a „kínálat“ nagy és imponáló , de vannak olyan oldalak is ahol a verziók már elavultak, vagy netán „őskövületek“.
Az igazat megvalva, szerintem sokan vannak azon a nézeten, hogy fél órás keresgélés után csak a fejünket fogják, hogy az általunk letöltött program vagy nem megfelelően települt, vagy nem indul rendesen, esetleg még egy kis vírus bónusz is közrejátszik hozzá.
Persze ez mindenkinek szíve-joga. hogy a kérdés definiciójához hogyan is áll.
Én ezért is szeretem a Linuxot.
Számos disztró, illetve mondjuk azt, hogy sok rendszer már előretelepített alkalmazásokkal tölthető le nagy-nagy örömünkre.
Igaz, az is elmondható, hogy a népszerűbb programok számos disztró alappillérei és méltóan helyt állnak a mindennapokban.

A csoportokat alapvető alkalmazásokra bontanám mint audio lejátszók,video lejátszók,rajzoló digitalizáló és képznézegetők programok, internetes alkalmazások,irodai alkalmazások, egyéb programok.

Audio lejátszók: szerintem magát a „fogalmat“ nagyon nem is kell bemutatni senkinek.
Kedvenc zenéinket játszhatjuk le az alkalmazásokkal, illetve felvehetünk különböző adásokból részleteket.
  • Banshee
  • Celementin
  • Exaile
  • Rhythmbox
  • Amarok
  • Audacious
  • DeaDBeef
  • MOC
  • Qmmp
  • Xmms
  • Tomahawk
  • Audacity
  • Guayadeque




Video lejátszók: számos film illetve mozgókép lejátszására alkalmas, vagy filmszerkesztésre, konvertálásra.
  • VLC
  • SMplayer
  • Gnome player
  • Kaffeine
  • UM player
  • Miro
  • Boxee
  • Totem
  • Xine

Rajzoló és képznézegető programok: képek szerkesztése, rajzolása, nézegetése, esetleg képek átkonvertálására szolgál.
  • Pinta
  • Kolourpaint
  • Gimp
  • Krita
  • TuxPaint
  • F-Spot
  • Gwenview
  • digiKam
  • Fotoxx
  • Shutter
  • Mypaint
  • mtPaint
  • Gnome-paint
  • Gpaint
  • Tkpaint
  • Xpaint
  • GrafX2
  • Rassam-paint

Internetes alkalmazások: A neten való „szörfözés“, oldalak nézegetése, letöltésére szolgál.
( itt egybe fogtam böngészőket és a letöltés vezérlőket)
  • Chromium
  • Elinks
  • Konqueror
  • Links2
  • Midori
  • Opera
  • Slimboat
  • Qupzilla
  • Iceweasel
  • Web
  • Mozilla
  • Amaya
  • Emacs
  • Galeon
  • qBitTorrent
  • Transmission
  • Vuze
  • Deluge
  • KTorrent
  • rTorrentBitStorm Lite

Irodai alkalmazások: szövegszerkesztés, nyomtatás, illetve táblázatkezelésre szolgál.
  • LibreOffice
  • Leafpad
  • Gedit
  • Abiword
  • Apache OpenOffice
  • Calligra Suite
  • Google Docs
  • SoftMaker FreeOffice
  • Geany text editor
  • Atok
  • Bluefish
  • Climacs
  • Cream
  • Diakonos
  • Eddie
  • Emacs
  • GNU Emacs
  • Kate
  • Moonedit
  • NEdit
  • Pico
  • Vim


Egyéb alkalmazásokhoz írnám: fájlok rendezése, másolása; dc-dvd írás, teljesítmény figyelés, hálózat figyelés, netes levelezők.

  • MC (midnight commander)
  • Tux commander
  • Htop
  • Wireshark
  • Pidgin
  • Thunar file manager
  • Brasero
  • Xfburn
  • Skype
  • Thunderbird
  • Drop box
  • Crashplan
  • Peazip
  • Wine
  • Virtualbox
  • Terminator


Szerintem a fentiekből bőven lehet válogatni illetve a most ismerkedőknek csak ajánlani tudom a programokat, megbízhatóságban,stabilitásban szerintem kiválóan megállja a helyét mindegyik.