2016. augusztus 23., kedd

ROSA Linux

Kíváncsi voltam rá, hogy mit tud az oroszok rózsája, ezért kipróbáltam. A Distrowatch szerint eredetileg a Mandriva forkja volt, de most már független fejlesztés. Maga a ROSA egy olyan orosz szervezet, ami különböző linux alapú megoldásokat fejleszt. Termékük a ROSA desktop, ami KDE asztali környezetet használ. A szervezet fejleszti az "Enterprise Server" kiadást is, ami a Red Hat Enterprise Linuxon alapul. A fejlesztők célja egy felhasználóbarát disztribúció létrehozása.


ROSA telepítése


A disztribúció elérhető 32 és 64 bites verzióban, én ez utóbbit próbáltam ki.  A boot képernyőn az alábbi lehetőségek voltak: boot helyi lemezről, Start ROSA desktop, vagy Install ROSA desktop. Rögtön nem akartam telepíteni, megvártam a Live rendszert.  



Ahogyan az a rokon disztribúcióknál megfigyelhettük, itt sem léphetünk be rögtön. Először a rendszer nyelvét kell kiválasztani. Sajnos magyar nincs közöttünk, csak a nagyobb világnyelvek. 


El kell fogadni a felhasználási feltételeket el kell fogadnunk a továbblépéshez. 



A billentyű kiosztásnál ugyan van magyar, de a későbbiekben ezt nem jelezte ki.



Idő, időzóna beállítása.




Miután bejutottam az asztalra, elindítottam a telepítő varázslót.



Lehetőségünk van megadni egyéni particionálást, vagy felhasználhatjuk a teljes lemezt is. 


Az éles telepítés előtt még figyelmeztet minket a varázsló. 


Elindult a telepítés. Meglehetősen puritán az egész, szinte semmi infót nem kapunk a disztróról. Csak annyit tudunk meg, hogy globális disztribúció európai eredettel, meg hogy mindent megkapunk amire szükségünk lehet.




A boot menüben különböző beállítások közül választhatunk.


Root jelszó megadása.



Felhasználói fiók létrehozása. Meg kell adnunk nevünket, login nevet, és jelszót. 


Ha szükségünk van a CUPS-ra és a SAMBA-ra, akkor így a beállításokat.


A telepítés befejeződött, most újra kell indítani a gépet. Ez egész folyamat volt vagy 5 perc.



ROSA használat közben




Újraindítás után a login képernyő fogadott. Jól látszik a billentyű kiosztásnál, hogy az angol az alapértelmezett. Nem tudtam másra átállítani, hiába választottam korábban a magyart.


Böngészőnek New Moon-t használ.


Pont annyi alkalmazás van telepítve, mint amennyire szükség van. Sajnos magyarul nem tud a rendszer, de azért könnyen el lehet benne igazodni. Az internet szekcióban található a Pidgin, New Moon, Thunderbird és Remmina. Irodai csomagnak a LibreOffice használható. Hang és videó részen a DeaDBeef, Sound, PulseAudio beállítások és egy saját multimédiás lejátszó a ROSA Media Player. 











Természetesen érdekelt a csomagkezelő is. Ez a grafikus felület ismerős lehet a Mandrivából meg a Fedorából. Balra vannak az egyes témakörök és jobbra olvashatók a csomag jellemzői.






Ahogyan egy friss telepítésnél megszokott, rengeteg frissítés érhető el.



A szoftver tárolók listája szabadon módosíthatók, azonban a testinget nem érdemes használni a lehetséges instabilitás miatt.




Ahogyan a képen is látható, nem túl nagy az erőforrás igénye. Alapjáraton kijön 300 megából. Ez mindenképpen jónak mondható. Igaz, ehhez kellett a MATE asztali környezet is.




Beállítások menü.


Egy egyszerű és hasznos eszköz. A ROSA image writer.


ROSA Freeze.


ROSA Media Player.



Konklúzió


Az elmúlt években (?) nagy divattá vált, hogy forkolják a meglévő sikeres disztribúciókat. Ebben lehet ráció, hiszen egy már jól bevált és sikeres kiadás után viszonylag kis energia befektetéssel létrehozhatnak egy "új" disztribúciót. Kérdés az, hogy szükség van-e ennyi változatra, hoz-e valami újat egy n-dik kiadás. Ez mindig parázs vitákat szül, én se mennék bele. Az oroszok mindenesetre a jól bevált utat követték. Fogták a Mandrivát, és ezt-azt átalakítva megalkották a ROSA-t.

Nem szeretnék akadékoskodni, de nem igazán láttam azt, hogy aki pl. Mandrivát használ, annak megérné-e erre váltani. Külsőleg nem sok változást látni az "anya" disztribúcióhoz képest. Mégis akkor kinek lehet jó? Annak, aki nem akar sokat bajlódni a különböző beállításokkal, telepítés után rögtön használni akarja. Mivel nagyon egyszerű a telepítése, kezdőknek mindenképpen javasolt a használata. Már aki el tud tekinteni a magyar nyelv hiányától.

A csomagválaszték megfelelő, az erőforrása is jónak mondható. A rövid használat során elakadással nem találkoztam, azonban angol nyelvű bemutatóban ennek az ellenkezőjét is leírták. Összességében nem rossz a ROSA, de azért a fejlesztőknek érdemes lenne több egyéniséget belevinni. Meg nem ártana magyar nyelv sem...  

2016. augusztus 11., csütörtök

A csendes gyilkos közöttünk, avagy megjelent a blackPanther 16.1

Mivel a múlt alkalommal pozitívan csalódtam a disztribúcióban, úgy döntöttem ismét feldobom VB-ba. Akkor azzal fejeztem be a cikket, hogy magyar gépre magyar OS-t, nem tudom ebből mi valósult meg. Látszanak-e a statisztikákban a magyar adatok, letöltések.
Már előzetesben  annyit megírhatok, hogy egyre szebb és jobb a rendszer, persze azért hosszabb tesztelés kellene a korrekt vélemény nyilvánításhoz.

Az kiadás a 16.1 a Silent Killer nevet kapta, ami egyértelmű utalás a párduc harci jellemzőire. Asztali környezetként a KDE 5-ös verzióját használja. Újdonság a 4.7.0-ás kernel, a Qt 5.6.1, Plasma 5.7.1 és a Calamares telepítő.

blackPanther 16.1 telepítése


A honlapon és a Distrowatch oldalán szerepel, hogy aki szeretné kiírni a lemezt, annak engedélyezni kell a túlírást. Engem ez nem érintett, mert csak virtuális gép alatt próbáltam ki. Az aktuális lemezkép letölthető innen: http://ftp.fsn.hu/pub/linux/distributions/blackpanther/All/v16.1/blackPantherOS-v16.1-SilentKiller-CD.iso

 A rendszer betöltése viszonylag gyorsan ment. A főablakban választhatjuk a rendszer kipróbálását, vagy akár rögtön telepíthetjük is.



A betöltés során a blackPanther logó és felirat dominál. Alul dizájnos folyamatjelzőt láthatunk. 


Mielőtt bejutnánk az asztalra, még néhány beállítást el kell végeznünk. Az első a nyelv kiválasztása. Alapból a magyar van kiválasztva, de ezen lehet módosítani.  


Második lépés a licenc elfogadása, csak ez után tudunk tovább haladni. 


Az időzóna is automatikusan Budapestre áll be. 



Billentyűkiosztás szintén magyar, de több nyelv elérhető, akinek nem felelne meg. 


Végre betölt a rendszer. 


A telepítő varázsló egyszerű és áttekinthető. Szinte megegyezik egy Ubuntuéval.


Időzóna beállítása.


Billentyűkiosztás kiválasztása.


A particionálásnál választhatjuk a lemez teljes törlését, vagy a kézi particionálást. Aki egy másik OS mellé szeretné rakni a párducot, annak mindenképpen ez javasolt.


Felhasználói fiók létrehozása. Beállíthatjuk azt, hogy ne kérjen jelszót bejelentkezéshez, illetve azt, hogy ugyanaz legyen a jelszó az adminisztrátornak is.


Az éles telepítés előtt még kapunk egy összefoglalót. Innen még vissza lehet fordulni és módosítani a kiosztáson.


Még egy figyelmeztető ablak is felugrik az  éles telepítés előtt.


Maga a telepítés ne tartott túl sokági, talán 10 percet. Rövid angol nyelvű tájékoztatóban megismerhetjük az előnyeit, jellemzőit.



A  telepítés véget ért, már csak újra kell indítani a gépet.



blackPanther 16.1 használat közben



Újraindítás után már az éles rendszer bootol be.



 Az asztal egyszerű és letisztult. Csak néhány ikont láthatunk, a kuka, Csatlakozz a blackPantherhez és itt a telepítő ikon, mert ezeket a képeket Live módban készítettem. Alul látható a tálca az idővel, hangerő szabályzóval. Balra oldalt látható egy sáv, ami testre szabható. Az oldalsó sávra ki lehet tenni gyorsindító ikonokat, ebből már megtalálható itt négy. Balra fent a három sávra kattintva egy menü ugrik elő. Itt adhatunk hozzá elemeket az asztalhoz, zárolhatjuk a képernyőt, frissíthetjük az asztalt, stb.











A menü a klasszikus KDE menü feketébe öltöztetve. A kedvencekben található a Rendszerbeállítások, Vivaldi, SMplayer, Javasolt alkalmazások, stb.




A játékok találtam ügyességit, sportot, szimulációsat, stratégiát. Természetesen fent van a Steam és a PlayOnLinux.





A Panther ikonra kattintva megnyílik egy Vivaldi böngésző, benne a facebook kezdőlapjával. 




Beállítások menü. Meglehetősen sok dologhoz hozzáférhetünk, akár a gépben lévő TV tunert is konfigurálhatjuk, esetleg VPN kapcsolatot építhetünk fel. 




Egyéb menük.






Megjelenítés, rendszerbeállítások. A megjelenést különböző témákkal dobhatjuk fel.




Szerettem volna megnyitni az irodai csomagot, ami itt blackPanther Office nevet kapott. Ez egyből nem ment, mert még telepíteni kellett.





Itt derül ki, hogy igazából nem saját fejlesztésről van szó (ha tévedek kijavítanak), a LibreOffice szolgál alapul.


Üresjáraton a párduc nem túl éhes, beéri 270 mega memóriával. A CPU is csak 1-2%-on mozog.


A javasolt alkalmazásokban a fejlesztő néhány hasznos programot javasol, amit rögtön telepíthetünk.



A blackPanther grafikus csomagkezelője szimplán felfedezés nevet kapott. A felső részben mozgó formában különböző programokat láthatunk. Alul három sávban látható a legnépszerűbb, a legjobbra értékelt csomagok és a különböző kategóriák. Jobbra fönt található a kereső mező.


Beléptem az internet menübe, itt is marad a főképernyőn látható beosztás, azonban alul az összes program látható nagy ikonokkal. Ez még így áttekinthető.





Az Ekiga csevegő alkalmazást választottam. A programról egy képernyőképet és rövid leírást kapunk.



Összegzés


Már a múltkori alkalommal is azt írtam, sokat fejlődött a rendszer. Ezt csak meg tudom erősíteni. Ha kezdők oldaláról nézem a dolgot, akkor mindenképpen pozitív a kép. Könnyű telepíteni, és a használatával sincs nagy probléma. A küllemre odafigyelt a fejlesztő, és a működés is gyors, pörgős. Elakadással vagy fagyással nem találkoztam.
Azonban a rövid használat során tapasztaltam egy-két apró negatívumot, vagy jellemzőt.

Telepítés után a menüt megnyitva úgy tűnik mennyi csomagunk van, de ez csak a látszat. Ha elindítanánk egy programot, akkor előtte még telepíteni kell. Ez elég frusztráló, és olyan párducos dolog. Ezen mindenképpen változtatnék, mert a felhasználó nem erre kíváncsi. Ha már telepítette a rendszert, akkor használni akarja és mókolni vele, csomagokkal vacakolni. Természetesen így is kellhet mást telepíteni vagy éppen eltávolítani.

Másik apróság. Tisztában vagyok vele, hogy a rendszer a KDE-re alapul, de talán több felhasználója is lehetne az elérhető asztali környezetek bővítésével. Jómagam nem vagyok egy nagy KDE kedvelő, talán nem vagyok egyedül vele. Ha pl. lenne egy Cinnamon, MATE, esetleg egy Xfce környezet, akkor már talán többen telepítenék vagy próbálnánk ki. Nem tudom mennyire nagy extra erőfeszítést igényel, de egy disztribúciónál mindig jó pont, ha nem szűkül be ennyire. 
 

Zárszóként ismét azt mondanám bátorítok mindenkit, hogy próbálja ki, és adjon neki egy esélyt.

Ui: Várom a véleményeket, jót és rosszat egyaránt, mert ez a fejlesztőnek is egy visszajelzés arra min kellene változtatni.