2018. február 19., hétfő

Trizen - Pehelykönnyű AUR csomagkezelő Arch alapú rendszerekhez



A Pacaur ugyan működik, de a fejlesztők már kihátráltak mögüle. Ezen kívül természetesen még létezik néhány hasonló alkalmazás. Ilyen a Packer, Yay, Yaourt. Szintén ezt a célt szolgálja a címben szereplő Trizen is. 
Jellemzői:

  • Csomagokat telepíthetünk az AUR-ból.
  • Kereshetünk az AUR csomagok között.
  • Elolvashatjuk az AUR csomagok kommentjeit.
  • Tovább fejlesztett AUR támogatás.
  • Jobb AUR függőség kezelés.
  • Beépített interakció a "pacman-nal".
  • Szöveges fájlok szerkesztésének támogatása.
  • UTF 8 támogatás.

Trizen telepítése


Mivel elérhető az AUR-ban, így onnan könnyen telepíthetjük. 

$ yaourt -S trizen

Más lehetőség, ha forráskódból telepíted az alábbi módon:

$ git clone https://aur.archlinux.org/trizen.git

$ cd trizen 

$ sudo makepkg -si

Trizen használata


Tipikusan így néz ki

$ trizen [opció] [csomagnév] [csomagnév] 

Ha pl. a xdman csomagot szeretnénk telepíteni, akkor ezt tegyük:

$ trizen -S xdman

Csomag keresése:

$ trizen -Ss xdman

Információ egy csomagról:

$ trizen -Si xdman

Egy adott csomagnál a hozzászólások megtekintése:

$ trizen -C xdman

Egy csomag fejlesztőjének megkeresése:

$ trizen -Sm xdman

Csomag eltávolítása:

$ trizen -R xdman

Csomag adatbázis frissítése

$ trizen -y

Telepített csomag frissítése:

$ trizen -u xdman

Egy csomag klónozása az aktuális könyvtárba

$ trizen -G xdman 

Csomag klónozása AUR függőségekkel együtt:

$ trizen -Gd xdman

Súgó megjelenítése egy adott opcióhoz, pl. a -S-hez

$ trizen -Sh


Forrás: https://www.ostechnix.com/trizen-lightweight-aur-package-manager-arch-based-systems/

2018. február 5., hétfő

Netrunner Rolling 2018.01

A Netrunner Rolling nem más, mint egy Manjaro/Arch linux más köntösbe bújtatva. Azért csak feldobtam virtuális gépbe, és megnéztem mit tud, hogyan néz ki. A most megjelent 2018.01-ben az alábbi változások szerepelnek:


  • KDE Plasma 5.11.5
  • KDE Frameworks 5.41
  •  KDE Applications 17.12
  • Qt 5.10
  • Linux kernel 4.14
  • Firefox Quantum 57.0
  • Thunderbird 

Netrunner telepítése


Gyakorlatilag megegyezik a Manjaroval, csak más a logó, a dizájn. Letöltöttem a lemezképet, majd elindítottam a virtuális gépet. Először a szokásos dolgokon kellett végigmenni. Átállítottam a billentyűkiosztást magyarra, de a nyelv maradt az angol. A drivereknél maradt a nyílt forráskódú, majd betöltöttem a rendszert. 



A telepítő már magyarul szólalt meg. Itt is a nyelvvel kellett kezdeni.


Időzóna megadása.


Billentyű kiosztás kiválasztása.


A particionálásnál maradtam a jól bevált mindent töröljön résznél. Nem fáradtam manuális lemez felosztással.


Felhasználói fiók létrehozása.

Már csak egy-két lépés, és elindul az éles telepítés. Előtte még kapunk egy figyelmeztető ablakot.

Maga a telepítés folyamata nem tartott sokáig, nagyjából megegyezett a többi Arch alapú rendszerével. Talán pár perc volt.





Végül befejeződött a telepítés.


Használat közben


Újraindítás után az új rendszer fogad.


Az asztal elég puritán, kevés ikon, és a háttér sem a legötletesebb, de legalább tudjuk, hogy nem tévedtünk el, ez a Netrunner Rolling. Ezen a képen az is látható, hogy elérhetők frissítések. Amúgy KDE plasma asztali környezetet használ, és szabad szoftvereket.

... és valóban itt vannak a frissítések. Már csak le kellene tölteni őket.


A menüre kattintva nem a szokásos kép tárul elénk, hanem jobb oldalon van a szöveges megnevezés, míg középen az ikonok és a telepített alkalmazások. 



Az internet szekcióban a szokásos Firefox böngésző, Skype, Pidgin, Thunderbird, stb vannak.

Irodai csomagként a jó öreg LibreOffice használható.

Itt említést érdemel a Dolphin és a Octopi grafikus csomagkezelő.

A segédprogramoknál kapunk számológépet, nagyítót, képernyőkép készítőt, stb.


A jobb alsó sarokba kattintva előugrik az un. History ablak, benne az értesítésekkel.


Érdekes, hogy az Octopi mellett még van egy un. "Felfedezés" megnevezésű csomagkezelő. Ez két részre van osztva, a jobb oldalon csomag ajánló van, míg bal oldalon az egyes kategóriák.

Ha kiválasztok egy adott csomagot, akkor részletes leírást kapok róla. Akár rögtön telepíthetem is.

A szoftver tárolóknál jól látszik, hogy az alap Manjaro/Arch tárolók mellett még ott a Netrunner sajátja is.


A memória használatra nem lehet panaszunk. Üresjáratban 500 megával beéri. Ez nagyon jónak számít.

Beállítások menü.

Octopi csomagkezelő. Innen is telepíthetünk alkalmazásokat.


Vélemény


Nem szeretnék túl sokat írni, mert nekem ez csak egy sima Manjaro linux más köntösben. Valószínűleg lehet telepíteni más asztali környezetet, de nekem ez a KDE nem jött be. Amúgy is inkább MATE párti vagyok, esetleg Cinnamon. Persze ez meg tipikus flame téma, úgyhogy befejezem. 

Vannak esetek, amikor egy disztribúció forkja jobban sikerül mint maga az eredeti. A Netrunnernél nem éreztem ezt a pozitív változást. Használtam Manjarot is, nekem az jobban bejött. Ugyan jó a memória használata, jópofa a grafikus csomagkezelője, de ezektől még nem csábulnék el. A rendszer amúgy gyors, könnyű telepíteni és használni, tehát aki KDE rajongó annak be fog jönni. 

2018. január 26., péntek

Archman OS teszt

Ahogyan az már lenni szokott, ha kijön egy izgalmas és hamar népszerűvé váló disztribúció, akkor azt hamarosan kiadják n+1 változatban. Így volt ez az Ubuntuval, majd később az Arch linuxszal is. Nem véletlenül. Adott egy rendkívül gyors és hatékony csomagkezelővel megspékelt disztribúció, ami ráadásul rolling kiadás, tehát - elvben - elég egyszer telepíteni, aztán már csak használni kell. Mindig a legújabb csomagokat használhatod, és a hibajavítások is hamar megérkeznek. Amióta az Arch megjelent, azóta már több csapat úgy gondolta kihoz belőle egy kezdők által is könnyen telepíthető és használható verziót. Így gondolták a törökök is, amikor az Archmant megalkották. Ezt próbáltam ki én is virtuális gép alatt. 

Azt írják róla, hogy könnyen használható és gyors disztribúció. Habár van saját tárolója, de amúgy szinte teljes egészében az Arch tárolókra épül. Kicsit olyan mint az Antergos. Azoknak ajánlják akik szeretnék használni az Arch linux előnyeit, de a telepítés bonyolultsága miatt nem mertek eddig belevágni. Elérhető Xfce, KDE-plasma, MATE, LxQt asztali környezettel. Kiegészítem, hogy Deepin-nel meg Budgie-val. 


Archman telepítése


A sok változat közül a Deepint teszteltem, amit a több kiadással együtt letölthetünk innen. 

Miután beszereztem a megfelelő lemezképet betöltöttem a VB-ba. A boot menüben több lehetőségem volt, tesztelhettem volna a memória chipeket, betölthettem volna a meglévő operációs rendszert, de én maradtam az Archmannál. 



Mielőtt betöltött volna az asztal, választani lehetett, hogy ha erősebb gépem van akkor az un. "Effect Mode", ahol minden effektus megjelenik, vagy gyengébb gép esetén a "Common Mode". Nincs erős gépem, de maradtam a csili-vili módnál.



Rögtön rátértem a tárgyra vagyis a telepítésre. A Calamarest használják, és első lépés a nyelv kiválasztása.  Ha kiválasztottam a magyar nyelvet, utána már a telepítő is átvált erre.


Időzóna megadása. 

Billentyűzet kiosztás.


A particionálásnál a teljes lemez törlése opciót választottam. Akinek más is van a lemezen, annak figyelmesen kell elvégeznie a műveletet.

Felhasználói fiók létrehozása.

Az éles telepítés előtt még van lehetőségünk visszalépni és javítani amit kell.

Elindult a telepítés, ami az Arch alapú disztribúcióknál megszokott pár perc volt. A telepítés alatt csak nagyon visszafogott grafika és "reklám" fogad minket.

Sikeresen végbement a telepítés. Újraindítottam a gépet.



Használat


Reboot után már csak az új oprendszer fogad.


A Deepin asztal kissé hajaz az Xfce-re, de csak az alsó dock bar miatt. Innen is indíthatók bizonyos funkciók. Az ikonok tetszetősek.


Beléptem a menübe, és megnéztem mit kínál. Áttetsző háttér mellett látszanak az ikonok, és alul persze ott az indító pult. Alapból nem túl sok program található, de ezeket lehet pótolni parancssorból vagy a Pamacon keresztül.


Jobb oldalon előhívható a beállítások menü és megtudhatjuk azt is milyen időjárás várható.


Egyéb beállítások.





A Deepin asztali környezet megeszik 1 Gigát, és a CPU használat is elég sok, de valószínűleg a Deepin "jó étvággyal bír." Meg kell fizetni az árát a csili-vili külsőnek.


A grafikus csomagkezelő elég sok frissítést mutat.


Bal oldalon láthatók a kategóriák, csomagok csoportok szerint, tárolók, telepített csomagok, frissítések.

Érdekes módon a beállítások menü alatt is csomagok vannak.

Telepített csomagok.

Itt láthatók a tárolók. A klasszikus Arch tárolók mellett ott van az Archman saját is. Az Archman tároló grafikai alkalmazásokat, hardver meghajtókat és olyan programokat tartalmaz, ami a hivatalos tárolókban nincs.


A jobb felső sarokban lévő három pöttyre kattintva jön elő néhány menüpont. Frissíthetjük az adatbázist, helyi csomagokat telepíthetünk, vagy beleléphetünk a beállításokba.


A grafikus csomagkezelő beállításai. Ez nagyjából megegyezik a többi disztribúcióéval.



Használhatjuk az AUR-t is, bár alapértelmezetten nem engedélyezett.



Vélemény


A törökök már korábban is próbálkoztak disztribúcióval, gondoljunk csak a Pardusra. Kezdték Gentoo alappal, majd átnyergeltek Debianra. Az Archman szinte teljes egészében Arch linux, csak az egy saját tároló különbözteti meg a natív Archtól. Ebbe viszont próbálnak olyan csomagokat pakolni, ami nem lenne elérhető. 

A telepítés szinte gyerekjáték köszönhetően a Calamaresnek, így nagyjából olyant, mintha Ubuntut raknánk fel. Egyértelmű, hogy kezdőknek szánják a disztribúciót, erre utal mind a telepítő, mind a használat. Az pozitív, hogy a gyakoribb vagy népszerűbb asztali környezetek mind elérhetők, más disztribúcióknál ennél kevesebb felületet kínálnak. 

Deepin alatt kissé megnő a memória és a CPU használat, de ez valójában a külcsíny számlájára írható. Megnéztem MATE környezettel, és itt már beéri 600 mega RAM-al.
A csomagválaszték gyakorlatilag megegyezik az Arch-al, így arról túl sokat nem lehet írni. Érdekes lehet a saját tárolóban elérhető csomagok mennyisége és milyensége. Vajon van-e ott olyan amit pl. nem kell AUR-ból telepíteni, mert ha igen az mindenképpen pozitív. Nem véletlenül kapunk figyelmeztetést az AUR használata esetén, és sok disztribúcióban ez ki van kapcsolva, mint ahogyan az Archman-ban is. 

A rövid használat alatt nem tapasztaltam lefagyást, egészen gyorsan és gördülékenyen ment a rendszer. Ugyan már nem csináltam képernyőképet, de grafikus felületen hibaüzenetet kaptam rendszer frissítés közben. Ilyen előfordulhat máshol is, de általában Wiki-ben vagy fórumon van rá megoldás. 

Összességében jó benyomást tett rám az Archman, ha valaki szeretné használni az Arch-ot, de nem akar sok energiát belefektetni a telepítésbe, akkor mindenképpen próbálja ki. Annyira friss a disztribúció, hogy még csak most januárban jelent meg először, még angolul sem találtam róla részletes tesztet. Elsőre ígéretesnek tűnik, de majd az idő eldönti beválik-e hosszú távon.