Nomacs-Ingyenes képkezelő program Ubuntu alatt

A nomacs egy keresztplatformos képnézegető program. Gyors, könnyen kezelhető és szinte mindenfajta képformátumot ismer. Szinkronizálható más képnézegetőkkel is.
Nem csak képnézegető funkciója van, hanem képszerkesztő is. Alap szerkesztési funkciók vannak benne.

Nomacs telepítése

sudo add-apt-repository ppa:nomacs/stable

sudo apt-get update

sudo apt-get install nomacs

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/nomacs-free-image-viewer.html

2014-ben jöhet az IBM Powert támogató Linux KVM

Az IBM szerint a fejlesztés már kilépett a kísérleti fázisból, és a portolási munka egészen jól halad.

A Linux saját hypervisorja, a KVM (Kernel-based Virtual Machine) jelenleg még csak Intel és AMD platformot támogat, de az IBM Power-alapú rendszerek használói számára jó hír, hogy az IBM jól halad a KVM portolásával, és várhatóan már jövőre kiadja a Power-kompatibilis verziót.

Kim Wasko, az IBM Linux Technológiai Központ igazgatója a ZDNetnek adott interjújában azt mondta, hogy a fejlesztői laborban már működő, “mérnöki minőségű” kóddal rendelkeznek, a munka már túllépett a kísérleti fázison, így a 2014-es megjelenés reális célnak tűnik.

Az IBM Power-alapú megoldásokon használt legnépszerűbb két Linux-disztrubúció fejlesztői, a Red Hat és a SUSE a cégek terveit ismerők szerint már jövőre beépítik operációs rendszereikbe a Power-kompatibilis KVM-et, így a felsőkategóriás szerverpiacon például a VMware, a Citrix, az Azure a jövőben komolyabb versenytársra számíthat a KVM személyében.

Végre itt a Fedora 20, teljes ARM támogatással

A Fedora 20-ban teljes jogú platformmá vált az ARM, amely mostantól ugyanolyan figyelmet élvez mint az x86 és x64. A közösségi disztribúció új alkalmazás-piacteret is kapott.
Úgy tűnik, a Fedora Linux fejlesztői az év végén rendre elkényelmesednek. Tavaly a Fedora 18 majdnem két hónapos csúszást szenvedett el, aminek következtében csak januárban jelent meg, a nyári Fedora 19 időben befutott, a Fedora 20 kiadását viszont szintén több hetes csúszás előzte meg az Anaconda telepítővel kapcsolatos hibák miatt. Eredetileg november végére várták a disztribúciót, végül december 17-én jelent meg.

ARM!

A Fdora hagyományosan a Red Hat Linux előszobája, a közösségi disztribúcióban jelennek meg először azok az új technológiák, amelyek majd kicsiszolva és tesztelve a vállalati felhasználásra szánt rendszer részei lesznek. A Fedora hagyományosan egy "cutting edge" disztribúció, amiben a szabad szoftveres világ legújabb szoftverei és technológiái találhatók meg, elsősorban nem az átlagfelhasználókra, hanem inkább a Linux-őrültekre szabták. A most megjelent verzió, a Fedora 20 kódneve Heisenbug - ezt a kifejezést nehezen reprodukálható, néha megjelenő, néha pedig eltűnő programhibákra használják a fejlesztői zsargonban.

Az új verzió egyik legfontosabb vívmánya, hogy az ARM architektúrán futó változat mára teljesen azonos fejlesztői prioritásokat élvez mint az x86 és x64 utasításkészlet-architektúrára készült Fedora. Ennek hátterében az áll, hogy a Fedora projekt anyacége, a Red Hat szeretne mihamarabb egy stabil, jól működő Linuxot kínálni az éledezőben levő mikroszerver-piacra. A kiadási jegyzék szerint a Fedora 20-ban már elsődleges fejlesztési célpontnak számítanak az ARM-os gépek, bár a kiadás egyelőre csak a 32 bites ARMv7 architektúrát támogatott hivatalosan, a 64 bites verzióra kicsit még várni kell - mint ahogy a 64 bites ARM szerverprocesszorokra is.

Saját piactér

A disztribúció alapja a szeptember elején kiadott 3.11-es kernel, az alapértelmezett asztal környezet az októberben kiadott GNOME 3.10, de emellett hat különféle desktop található meg a csomagok között, a sokak által szeretett Cinnamon 2.0, a KDE Plasma Workspacesből a hosszú támogatást élvező 4.11, valamint az Enlightenment, az Xfce, az LXDE és a MATE. A desktopok alatt továbbra is az X.org (1.14) fut, a Wayland egyelőre csak technikai előzetesként került be a Fedorába. A jövő nyáron esedékes Fedora 21 lehet az első, amely már a végleges Waylandet tartalmazza. Amint az ismert, jelenleg két technológia, a Wayland és a Mir csatázik a következő generációs display szerverek között, az erőviszonyok folyamatosan alakulnak - egyelőre nem lehet győztest hirdetni.

Desktop oldalon említésre méltó fejlesztés még az Application Installer megjelenése. A Fedorában eddig a PackageKit frontend látta el a telepítéssel kapcsolatos feladatokat, azonban ez - a nevéből is kitalálható módon - a csomagközpontúan működött. A helyét átvevő Application Installer egy online alkalmazás-piactéren megszokott képességeket hozza, csomagok helyett kategóriákba csoportosított alkalmazásokat sorol fel, amelyek legfontosabb információit is megjeleníti, például az ikonját, képernyőfotókat, rövid leírást, értékeléseket. Az alkalmazások között persze keresni is lehet, és a felhasználónak tetsző programokat egyszerűen telepíti is az Application Installer. A meglevő alkalmazások frissítéséről értesítést is küld a szoftver, illetve értelemszerűen a frissítés letöltését és telepítését is el tudja végezni.

Szerveres érdekességek

A Fedora leginkább szerveres, virtualizációs és újabban felhős vonalon erős. A libvirt kliensben már beállíthatók különféle szabályrendszerek, amelyek az összes menedzselt objektumra és API-műveletre érvényesíthetők, így minden klienskapcsolat lekorlátozható a nagyobb biztonság érdekében. Az engedélyeket a libvirt.conf állományban kell beállítani - további részleteket ezeken a linkeken lehet megtudni (1, 2, 3). Virtualizáció terén érdekes fejlesztés még, hogy a virt-manager közvetlen képes a KVM vendég operációs rendszerek snapshotjait kezelni - igaz, a snapshot elkészítéséhez néhány másodpercre megállítja az adott VM-et.

Az új verzióban - az ARM elsődleges architektúrává válásával - előtérbe került az ARM virtualizáció. A Fedora 20-ban számos olyan fejlesztés debütál, ami gördülékenyebbé teszi az ARM virtuális gépek kezelését x86 rendszereken, ennek főleg azok a fejlesztők örülhetnek, akik ARM-os szerveres alkalmazásokon dolgoznak például. A qemu tartalmaz egy ARM emulátort, amelyet egyébként a Fedora fejlesztői is aktívan használnak, a Fedora 20-ban pedig már a szokásos libvirt eszközökkel is felügyelhetők az ARM-os VM-ek, a kiadási jegyzék szerint kijavították azokat a hibákat, amely korábban megakadályozta, hogy a virt-managerből lehessen qemu-system-arm gépeket indítani.

A Fedora 20 nem tartalmaz levelezőt. Korábban a sendmail volt a disztribúció alapértelmezett levelezője, azonban a fejlesztői közösség úgy találta, körülményes kézi konfiguráció nélkül a sendmail nem használható, így kiszedték az alapértelmezetten települő csomagok közül. Szintén kikerült a csomagok közül a syslog, amelynek a helyét a journald vette át. A kiadási jegyzék megemlékezik röviden arról is, hogy bekerült a Fedora 20-ba  aHadoop, amely mára a "big data" feldolgozás de facto nyílt forrású sztenderdje, illetve a strukturálatlan adatok tárolására szolgáló MongoDB a 2.4-es verzióra frissült.

A Fedora 20 letölthető a letölthető a projekt weboldaláról  telepítőlemezként és a telepítés nélküli kipróbálást lehetővé tevő Live Image-ként.

Jövőre jönnek az Ubuntu-alapú csúcsmobilok

A Canonical kedden jelentette be, hogy megegyezett egy okostelefongyártó céggel, akik a jövőben Ubuntu-alapú készülékeket gyártanak, méghozzá a felsőkategóriás szegmenst megcélozva. A vállalat kiléte azonban még ismeretlen.

Mark Shuttleworth, a Canonical vállalat alapítója a CNET-nek nyilatkozott arról, hogy mobil operációs rendszerük, az Ubuntu Touch jövőre elérhető lesz felsőkategóriás mobilkészülékeken, ám a eszközöket gyártó céget nem nevezte meg.

Egyelőre tehát rejtély, melyik piaci szereplő kezdi el kitaposni magának először az utat az Ubuntu Touch erdejében, ám az mindenféleképpen biztató előjel, hogy egyből felsőkategóriás készülékeken bizonyíthat.

Shuttleworld mindehhez  azt is hozzáfűzte, hogy ezenkívül még további négy telefongyártóval folytatnak tárgyalásokat, melyek készülékei a világ minden táján jelen vannak.

Az Ubuntu Touch operációs rendszer az Ubuntu – a népszerű Linux disztribúció – első verziója, amely idén októberben mutatkozott be. Mivel a Canonical saját projektje, az Edge megbukott, már debütáláskor az volt a vállalat elképzelése, hogy 2014 elején jöhetnek az operációs rendszer köré épülő kütyük, amit úgy néz ki, tartani is tudnak.

Megjelent a SteamOS

Jó hír minden érdeklődőnek, hogy a Valve hivatalosan is elérhetővé tette SteamOS nevű operációs rendszerét, melyet kifejezetten a játékosok igényeinek megfelelően alakítottak ki. A kliens mérete 960 MB, és letölthető a hivatalos oldalon keresztül. A cég elmondása szerint a program alapját a Debian GNU/Linux rendszere alkotja, így mielőtt nekiállunk telepíteni, nem árt némi Linuxos tapasztalat.

A SteamOS első, 1.0 versziószámú kiadása az "alchemist" kódnevet kapta, melynek alapja a Debian "wheezy" (stabil 7.1) változata. A Valve közzétette a rendszerkövetelményeket is, melyek alapján az alábbi összeállítású gépre már neki lehet állni telepíteni az új operációsrendszert:

- 64-bites Intel vagy AMD processzor,
- 4 GB vagy több memória,
- 500 GB vagy nagyobb merevlemez,
- nVIDIA videokártya (Az AMD és Intel GPU-k támogatása hamarosan várható),
- UEFI bootolás támogatása,
- USB csatlakozó - és pendrive - a telepítéshez.
A telepítést kétféleképpen végezhetjük el, melyek leírását elolvashatjátok a forrásoldalon. Az első metódus egyszerűbb, oda egy legalább 4 GB-os pendrive-ra és egy 1 TB méretű HDD partícióra lesz szükség. A második már komplikáltabb, ami a Debian Linux telepítéséhez hasonló. A SteamOS elsődlegesen a Steam, valamint a SteamWorks támogatással rendelkező játékok futtatására lett tervezve, de rendelkezik egy "Asztal móddal" is, ahol a normál Linux programokat tudjuk használni.

Steam OS letöltés

Geary telepítése Ubuntu 13.10 alatt

Nem tudom mennyien használnak manapság email klienst a munkahelyen kívül, de nekik jól jöhet a Geary.
A Geary egy új és könnyed email kliens GNOME asztali környezet alá. Fő cél a fejlesztőknek a jó áttekinthetőség és a könnyű használat volt. A program jelenlegi állapota a fejlesztés korai szakaszának tudható be. A jövőben ez változni fog. Tervezetten lesz majd több fiók együttes kezelése, gyorskeresés,

Geary jellemzői

• modern, előremutató felhasználói felület
• gyors fiókbeállítás
• támogatja a Gmail, Yahoo, Outlook-ot és a népszerűbb IMAP kiszolgálókat
• levelek beszélgetésbe szervezése
• HTML támogatás
• új üzenet értesítés az asztalon
• gyors kulcsszavas kereső

Geary telepítése

sudo apt-add-repository ppa:yorba/ppa

sudo apt-get update

sudo apt-get install geary

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/install-geary-email-program-in-ubuntu-13-10.html

PcLinuxOS-Mate, retro a javából

Most, hogy elkezdtünk közösen gondolkodni mivel is lehetne leváltani majd az XP-ket, eszembe jutott a régebben használt PCLinuxOS. Ennek is a Mate változata. Eddig ilyen nem volt, legalábbis nem nagyon láttam. Most viszont úgy gondoltam felrakom gépre és megnézem telepítés közben. Ami  nagy előnye, hogy next, next telepíthető és elvileg bolondbiztos. Ezen kívül mivel rolling kiadás, így elvileg nem kell túl gyakran újratelepíteni.
Lássunk neki.

PCLinuxOS-Mate telepítése

A lemezképet letöltheted innen.
Ami a rendszerkövetelményeket illeti, beéri kevéssel is. A hivatalos honlap szerint memóriából min 500Mb, de 1Gb az ajánlott. Tárhelyből nagyjából 10Gb a megfelelő. Úgy gondolom ma már egy pendrive-on is jóval több van ennél. A többi összetevőre nem annyira érzékeny.

Elindítottam virtuális gépben és egész gyorsan betöltött az asztal. A billentyűzet kiosztását meg kellett adni. Meg kell hagyni, az elmúlt években sokat fejlődött a külcsín. Legalábbis a boot közben szebb lett minden.

Gyorsan a tárgyra tértem és elindítottam a telepítést. Bölcs,öreg, varázsbotos pingvin nézett vissza rám.

Lényeges pont a particionálás. Persze ezt mindig kihangsúlyozom. Aki csak VB alatt próbálja ki, annak jó, ha a teljes lemezt felhasználja. Egyéb esetben persze figyelni kell mit csinálsz.

Kapunk egy figyelmeztetést, hogy minden adatunk el fog veszni. Mindezt kétszer. A második direkt nagy piros figyelmeztetés. 

A telepítés folyamata elég gyors volt, közben csak a statikus zöld hátteret bámulhattuk.

Megint elérkeztünk egy mérföldkőhöz, a rendszerbetöltő telepítése. A legtöbb esetben az alap beállítások megfelelnek. Aki szeretné, az változtathat a boot előtti időn, vagy jelszót is megadhat a GRUB-nak. A második képen a boot sorrend választható ki. Ez akkor érdekes, ha más operációs rendszer is fut a gépen.

Végre vége. Most már újraindíthatod a gépet és néhány telepítési lépés után bitrokba veheted az új rendszert. Persze ne felejtsd el kivenni a telepítő lemezt.

Újraindítás után a friss és ropogós PCLinuxOS-Mate fogad minket.

Még azért nem dőlhetünk teljesen hátra, mert folytatni kell a telepítést. Az időzónát kell megadni. Választhatsz a helyi idő és a szinkronizált idő között.

Létre kell hozni a root fiókot.

A következő a felhasználói fiók létrehozása.

PCLinuxOS-Mate felhasználói felület


A login ablak tetszetős.

Bejelentkezés után egy puritán és retro asztal tekint vissza ránk. Természetesen csinosítással lehet változtatni ezen az összképen. A menü egyszerű és áttekinthető. Olyan mint a "Start menü", így Winről átállóknak ideális lehet.
A címben szereplő retro a javából inkább a frissen telepített rendszer kinézetére utal. Aki Red Hat-ot vagy Scientific Linux-ot használ, nagyjából ugyanez villan be neki. Az első nagyobb csinosításig. 

Belepillantottam a többi menübe is.

A PCLinux nagy erőssége a beállító központ. Könnyen áttekinthető és minden lényeges benne van. Ez semmit nem változott a régebbi kiadásokhoz képest.
A nyelv átállítható magyarra.

A multimédiás tartalmakkal nem lesz gond. Legalábbis a Flash videók mennek. Persze a VLC mindenevő, így filmek, zenék lejátszása is menni fog.

A disztribúció csomagválasztéka megfelelő, ennyiből mindenki megtalálhatja amire szüksége van. A csomagkezelő ismerős a Debian alapú disztribúciókból. Nagyon könnyű használni. Két tároló van beállítva, de szerintem ennyi elég.

Összegzés

A PCLinuxOS nem igazán változott az elmúlt években. Megmaradt az a könnyen telepíthető és kezelhető disztribúciónak ami volt korábban. Most is úgy gondolom, hogy kifejezetten kezdőknek találták ki. Elég jó a csomagválasztéka, áttekinthető a menürendszere. Legnagyobb előnye, hogy rolling kiadás, így túl gyakran nem kell újratelepíteni.
Nekem külön öröm, hogy van már Mate kiadás. Bár szubjektív dolog, de a KDE nem annyira jön be. Többször nekiugrottam, nem sikerült. A Cinnamon és a Mate áll nekem kézre. Csinosítani ezeket is lehet.
A PCLinuxOS ezen változata régebbi gépekre is telepítehő, nem eszik túl sokat.
Aki a Windows XP leváltásán gondolkodik, annak egy jó alternativa lehet. Live módban kipróbálható mindenféle kötelezettség nélkül. Ami nagy előnye még a disztribúciónak, hogy semmit nem kell pluszban telepíteni a multimédiás tartalmak lejátszásához. Ennek megint csak a kezdő felhasználók örülnek.
Hát ennyi. Nekem nagyon tetszik, remélem másnak is fog.

XP helyett

Jövőre lejár a Windows XP támogatottsága. Ez nem újdonság, de kérdés hogy kerül a csizma az asztalra. Úgy, hogy valószínűleg helyette kellene majd valami a gépre. Ebben kérném a segítségeteket. Kellene egy közös gondolkodás, hogy mit lehetne helyette a gépekre tenni, ami ingyenes és legális.
 Ami biztos, hogy nem erőművekben kell gondolkodni. Akik még ezt használják azoknak valószínűleg egy vagy két magos gépük van. A memória sem lehet több 2Gb-nál.
A disztribúció (asztali környezet) kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy átlag felhasználónak kell és valószínűleg kell neki a Start menü is. Vagy olyasmi. Könnyen lehessen telepíteni és ne kelljen 5 percenként support a használatához.

Várom a javaslatokat, ki mit javasolna. Esetleg rövid indoklást is lehet írni a fentiek figyelembe vételével. Köszönöm!

Hogyan telepítheted a Numix 2.0 témát és az ikonokat Ubuntu 13.10 alá

Aki szereti csinosítani az asztalát, annak jól jöhet ez a leírás. A Numix egy modern külsejű téma, amiben keveredik a világos és a sötét. Támogatott asztali környezetek: GNOME, KDE, Xfce, Unity, Openbox.

Telepíteno PPA tárolóból lehet. Innen telepítheted a Numix háttérképet, ikonokat és a témát.
Nyisd meg a terminált majd

sudo add-apt-repository ppa:numix/ppa

sudo apt-get update

sudo apt-get install numix-gtk-theme numix-icon-theme numix-wallpaper-saucy 

Néhány képernyőkép

Forrás: http://ubuntuhandbook.org/index.php/category/linux-mint/

Hogyan telepítheted a SyncDrive-ot Ubuntu alatt

A SyncDrive a Grice csapat munkáján alapul. Célja az egyszerű adatszinkronizálás. Habár ingyenes, de azért lehet támogatni a fejlesztőket egy kis pénzzel.

Jellemzők

A program szinkronizálja a Google Drive-on tárolt fájljaidat Ubuntu és LinuxMint disztribúciókkal. (Vélhetően más esetben is működnie kellene.)

SyncDrive telepítése

Terminálban add ki a következő parancsokat:

sudo add-apt-repository ppa:nemh/gambas3
sudo apt-get update 

Most töltsd le a .deb fájlt innen. 

Jöhet a csomag telepítése

sudo dpkg -i syncdrive_0.9-1-i386.deb

Amennyiben valami hibaüzenettel találod magad szemben, akkor pedig

sudo apt-get -f install

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/how-to-install-syncdrive-in-ubuntu-13-1013-0412-10.html

A linux lenne a PC-s játékpiac jövője ?

A Valve komoly erőfeszítéseket tesz a Linux terjesztése érdekében, hiszen a népszerű Steam kliens egy ideje már elérhető a nyílt forráskódú operációs rendszerre is. A cég folyamatosan dolgozik a játékkínálat bővítésén, de túl nagy előrelépést még nem tudtak felmutatni, mivel alig 200 játék érhető el Linuxra a Steamen keresztül, miközben Windowsra több, mint 2000 játék közül választhat a felhasználó, de még Mac OS-re is közel 500 játék tölthető le.

Gabe Newell a LinuxCon rendezvényen elmondta, hogy az aktuális statisztikák a Linuxról nem festenek le jó képet. Gyakorlatilag szinte minden felmérésben 1% alatti a Linux részesedése, ideértve a játékosok számát, a játékokkal eltöltött időt, vagy az adott programtól várható bevételt. Ez a Valve vezetője szerint a rendszer támogatására is kihatással van, mivel a fejlesztők, illetve maguk a hardvergyártók is érdektelennek tartják a Linuxot. Például a grafikus vezérlők szempontjából csak az NVIDIA és az AMD kínál zárt meghajtókat a különböző disztribúciókhoz. A többi cég csak a közösségi, nyílt forráskódú fejlesztésekre támaszkodik, anyagi vagy humánerőforrással segítve a szorgalmas programozók munkáját.

Az előbbi bekezdésben leírtak ellenére a Linux a PC-s játékpiac jövője, legalábbis Gabe Newell szerint. A Valve vezetőjének magyarázata annyi, hogy a Windows egy zárt API-kkal dolgozó operációs rendszer. Utóbbi kétségtelenül igaz, hiszen például a játékok szempontjából lényeges DirectX csak a Microsoft operációs rendszerére érhető el, vagyis a Windows helyzete a PC-s játékpiac szempontjából közel áll a monopóliumhoz, így a redmondi óriáscég igen bátor árazási politikát is folytathat. Gabe Newell szerint ez rossz a piacnak, amire példaként felhozta a jelenleg csökkenő PC-s eladásokat.

Nehéz értékelni a Valve vezetőjének mondandóját, hiszen alapvetően tényeket közölt, de mindenképp megjegyzendő, hogy a DirectX lassan 18 éve létezik. Nagyjából 10 éve többet kínál a fejlesztőknek, mint az aktuális konkurens OpenGL, így nem véletlen, hogy ma zömében erre az API-ra építenek a PC-s játékok. Tehát a Gabe Newell által felvázolt probléma a zárt rendszerről lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, és erre máig nem igazán panaszkodtak a fejlesztők. A legfőbb kérdés tehát az, hogy miért pont most kellett ezzel előhozakodni, illetve mitől lesz nagyobb jövője a játékpiacnak a Linuxon az évek óta ismert tények kinyilatkoztatásától?

A Linux kapcsán mindig sok kérdés volt, hogy mi az, amin változtatni kellene, vagy szükség van-e egyáltalán változtatásra. Sokszor felmerül, hogy a grafikus meghajtók nem olyan kiforrottak, mint Windowshoz, de úgy gondoljuk, hogy messze ez a legkisebb probléma, mivel ez csupán hozzáállás kérdése. A nyílt forráskódú fejlesztésekre támaszkodni nem lehet, mivel a cégek nem hozzák teljesen nyilvánosságra a hardvereik pontos működését, így a közösség sosem fog rájuk tökéletes meghajtókat írni, nem beszélve a licencköteles technológiák beépítéséről, melyeket lehetetlen alkalmazni egy nyílt forráskódú szoftvernél, hiszen a zárt technológiára vonatkozó részt nem lehetne nyilvánosságra hozni. Az jó dolog, hogy az NVIDIA és az AMD kínál zárt drivereket is, de ezek minősége és tudásszintje is messze van a windowsos verzióktól. Ezeket azonban könnyen lehet orvosolni, hiszen ha a Linux támogatásán dolgozó csapatok olyan anyagi segítséget kapnának, amilyet a windowsos driverekért felelős részleg, akkor a Linux meghajtók minősége sem lenne rosszabb. A vezetőség azonban sehol sem érdekelt ugyanakkora erőforrással támogatni a Gabe Newell szerint is minden releváns statisztikában 1% alatti részesedéssel rendelkező Linuxot. Ez tehát egy ördögi kör.

Úgy gondoljuk, hogy a legfőbb gond a piaci részesedés. Ha ez az elkövetkező hónapok vagy évek során nőne, akkor igazából a cégek és a szoftverfejlesztők is egyre több erőforrást fektetnének a Linuxba, hiszen többen használják azt, illetve a programok eladásából várható bevétel is nagyobb lenne. Arról nincs adat, hogy ezt a Valve hogyan fogja elérni. Gabe Newell szerint az elkövetkező hetekben nagy bejelentések előtt állunk, ami majd ténylegesen megvilágítja, hogy miért a Linux a PC-s játékpiac jövője.

Linuxos gépeket támadó férget talált a Symantec

A Linuxot futtató különféle eszközökre specializálódott férget fedeztek fel a Symantec szakértői. A kártevő a PC-ken kívül olyan készülékeket is képes fertőzni, amelyeken Linux fut, ilyenek lehetnek például az otthoni hálózati berendezések, routerek, hálózati adattárolók vagy biztonsági kamerák

A Linux.Darlloz névre keresztelt féreg a PHP sebezhetőségén keresztül terjed. A kód egy 2013 októberében publikált "proof of concept" támadókódra épül, amely egy 2012-ben nyilvánosságra hozott és tavaly májusban be is foltozott sérülékenységet használ ki. A Symantec szerint a kártevő veszélyét az adja, hogy sok linuxos eszköz (pl. otthoni és kisvállalati routerek, set-top boxok, hálózati tárolók, IP-kamerák) tartalmazza a sérülékeny kódot például az adminisztrációs felület eléréséhez és megjelenítéséhez és az ilyen típusú készülékekhez nem mindig érkeznek rendszeres javítások, szoftverfrissítések, emiatt pedig ezek az eszközök több mint egy évvel a javítás megjelenése után is támadhatóak lehetnek.
A Symantec leírása szerint a kód futásakor véletlenszerűen generál IP-címeket, az adott gépen ismert ID-ket és jelszavakat próbál meg, majd HTTP POST lekéréseket küld, amelyek segítségével átjut a sérülékenységen. Amennyiben a támadott gép szoftverét nem frissítették, a kód egy távoli szerverről rátölti a férget és a következő áldozata után veti magát. A Symantec vizsgálata szerint a kód jelenleg csak x86 rendszereket fertőz, az exploit kód ugyanis Intel architektúrán futó ELF binárisba beégetve tartalmazza a letöltési URL-t, azonban a támadó már más architektúrákra is elkészítette ezt: ARM, PowerPC és MIPS rendszerekre egyaránt rendelkezésre áll a támadó kód. A legtöbb beágyazott, Linuxot futtató eszköz ezen architektúrák valamelyikére épül.
A veszély elhárítására a Symantec az alapvető intézkedéseken - összes eszköz ellenőrzése, friss szoftverek telepítése, biztonsági funkciók alapos vizsgálata, alapértelmezett jelszavak erős jelszóra módosítása - túl azt javasolja, a felhasználók tiltsák le a HTTP POST lekéréseket a -/cgi-bin/php, -/cgi-bin/php5, -/cgi-bin/php-cgi, -/cgi-bin/php.cgi és -/cgi-bin/php4 könyvtárakra. A PHP 5.4.2 és 5.3.13 verziói javították ki ezt a sebezhetőséget, amennyiben valaki teheti, ellenőrizze eszközein a PHP verziószámát.
A biztonsági cég úgy látja, a legnagyobb kockázatot jelen esetben az okozza, hogy sok felhasználó egyszerűen nincs is tisztában azzal, hogy sérülékeny rendszerrel rendelkezik. A legtöbben be tudják azonosítani a PC-jük operációs rendszerét, de hogy az otthoni routerük, set-top boxuk vagy hálózati adattárolójuk milyen szoftvert futtat, sokan nem tudják. Ezért azzal sincsenek tisztában, hogy ezeket az eszközöket milyen veszély fenyegetheti vagy hogy azokat hogy lehet minimalizálni.
Azt sem tudják a felhasználók sokszor, hogy ezekhez az eszközökhöz létezik-e újabb szoftver, a frissítési módszerekkel sincsenek sokan tisztában. A gyártók pedig sokszor elhanyagolják a támogatást, néha egyáltalán nem is adnak ki új szoftvereket a beágyazott termékekhez - ennek az oka lehet akár hardveres korlátozás (túl lassú CPU vagy kevés memória), akár pedig üzleti ok, ugyanis néha két hasonló eszközt csak a szoftveres képességek különböztetnek meg egymástól, ezért a régebbi modelleket nem mindig frissítik.

Elérhető a SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications legújabb változata

A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet bejelentette, hogy termékkínálatában elérhetővé vált a legújabb SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications verzió, amely a SUSE Linux Enterprise 11 Service Pack 3 kiadásra épül. A SUSE és az SAP közösen fejlesztett megoldása a minősített, nagy rendelkezése állást biztosító komponenseknek, valamint a speciális operációs rendszer módosításoknak köszönhetően ideális alapokat biztosít az SAP alkalmazások futtatásához. A legfrissebb változat a korábbinál még több méretezési és bővítési lehetőséget kínál, valamint nagyobb teljesítményt, biztonságosabb és megbízhatóbb működést tesz lehetővé.

A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications rendszer világszerte számos szervezet versenyképességének növeléséhez járult már hozzá. Az iparági szabványnak megfelelő legújabb hardverek és új szolgáltatások támogatásával a SUSE Linux Enterprise Server 11 legfrissebb változata pedig minden eddiginél több méretezési és bővítési lehetőséget biztosít a kulcsfontosságú SAP informatikai szolgáltatások futtatásához a Linux rendszeren.

Meggyőző újdonságok

A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications újdonságai között szerepel az SAP szoftverkiosztás-kezelő támogatása, amely időt és erőforrásokat takarít meg a szoftverjogosultságok egyszerű és megbízható kiosztásával. A rendszer támogatja továbbá az SAP Business One alkalmazás SAP HANA platformhoz készített változatát, amelynek segítségével egyszerűen alakíthatók ki személyre szabott készülékek az eddiginél rövidebb telepítési, beállítási és konfigurációs idő alatt.
Az új SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications képes együttműködni a legfrissebb nagy teljesítményű, ipari szabványoknak megfelelő Intel processzorokkal (Intel Xeon E5 processzorcsalád és 4. generációs Intel Core processzorok), illetve az AMD Opteron 4000 és 6000 Series platformokkal. A rendszer a tárhelyet, a fájlrendszert és a hálózatot érintő, új fejlesztéseket is tartalmaz, amelyek jobb bővítési lehetőségeket biztosítanak. A továbbfejlesztett fürtkezelési technológiák, például a gyorsabb IP-terheléselosztási szolgáltatások, illetve a kapcsolatok nyomon követése pedig még a legszigorúbb szolgáltatási szint szerződéseknek is megfelelnek.

Meggyőző tapasztalatok

Jelenleg körülbelül 16 000 SAP-ügyfél használ Linuxot, közülük 70 százalék a SUSE-t részesíti előnyben. Köztük szerepel a Calzedonia Group is. A hazánkban is jelen lévő, Olaszországban pedig az egyik legnépszerűbbnek számító, fehérneműket és kiegészítőket forgalmazó kiskereskedelmi üzletlánca az informatikai költségek csökkentése mellett a rendszer működési idejét és a teljesítményét is javította a megoldás segítségével. A nyílt, méretezhető és megbízható SUSE Linux Enterprise platform bevezetésével a Calzedonia több mint 70 százalékos megtakarítást ért el a hardverbeszerzési és karbantartási költségek területén, és eközben a működési időt 99,9 százalékra növelte az üzleti szempontból kritikus SAP alkalmazások üzemeltetése során.

„Az SAP vállalatirányítási szoftverét is magába foglaló megoldás kiépítéséhez rugalmas és költséghatékony operációs rendszert kerestünk. Szigorú kiválasztási folyamat végén tettük le voksunkat a SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications mellett, mert a SUSE egyedülálló műszaki szolgáltatásai, illetve professzionális és hatékony támogatási szolgáltatásai tökéletesen lefedték üzleti igényeinket. A SUSE Linux Enterprise Server for SAP Applications nélkül nem tudtuk volna megvalósítani nemzetközi terjeszkedési terveinket, és vállalatunk növekedése elmaradt volna a várakozásainktól” – mondta Federica Dall’Ora, a Calzedonia informatikai vezetője.

További információért kérjük, látogasson el a termék hivatalos weboldalára!

https://www.suse.com/products/sles-for-sap/

Csomagkeresés terminálból

Debian-on és leszármazottain a csomaggyorstárban való keresésért az apt-cache felelős. Keressünk rá a minitube-ra:

sudo apt-cache search minitube

Ez a parancs megmutatja a lehetséges találatokat, jelen esetben egyet:

minitube - Native YouTube client

Hasznos információkat tudhatunk meg a csomagról a policy segítségével:

sudo apt-cache policy minitube

Többek között visszaadja a verziószámot, és hogy a csomag telepítve van-e:

minitube:
  Telepítve: (nincs)
  Jelölt:    1.6-1
  Verziótáblázat:
     1.6-1 0
        500 http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu/ precise/universe amd64 Packages
        100 /var/lib/dpkg/status

A gyorsítótárban lévő csomagokról statisztikát kapunk, ha a stats-ot használjuk:

Csomagnevek összesen : 50653 (1.013 k)
Csomagstruktúrák összesen: 85530 (4.790 k)
Normális csomagok: 58485
Teljesen virtuális csomagok: 1303
Egyedi virtuális csomagok: 6264
Vegyes virtuális csomagok: 1404
Hiányzik: 18074
Különböző verziók összesen: 66446 (4.784 k)
Összes különböző leírás: 78302 (1.879 k)
Függőségek összesen: 521038 (14,6 M)
Verzió/Fájl kapcsolatok összesen: 70695 (1.697 k)
Leírás/Fájl kapcsolatok összesen: 78302 (1.879 k)
„Biztosítja” kapcsolatok összesen: 14302 (286 k)
Minták összesen: 371 (4.057 )
Függőségiverzió-terület összesen: 2.509 k
Slack terület összesen: 40,8 k
Nyilvántartott terület összesen: 26,2 M

GRUB2 újratelepítése Ubuntu Live CD használatával

Bootoljunk be a Live CD-ről, és listázzuk ki a partíciókat:

sudo fdisk -l

Itt egy példa a parancs kimenetére, jobb megértés végett :

/dev/sda1 29 8369 66999082+ 83 Linux
/dev/sda2 * 8370 13995 45190845 7 HPFS/NTFS
/dev/sda3 13996 14593 4803435 5 Extended
/dev/sda5 13996 14593 4803403+ 82 Linux swap / Solaris

Most csatlakoztatjuk (mountoljuk) a Linuxos partíciót (sda1 esetemben), mint láthatod, nincs kiterjesztett partíció. (Ha neked van, ne felejtsd mountolni!)

sudo mount /dev/sda1 /mnt
sudo mount --bind /dev /mnt/dev
sudo mount --bind /proc /mnt/proc

A következő parancs nem kötelező (resolv.conf másolása):

sudo cp /etc/resolv.conf /mnt/etc/resolv.conf

Most chrootoljunk a környezetbe amit csináltunk :

sudo chroot /mnt

A chrootolás után nem kell sudo-t írnunk a parancsok elé, hiszen root felhasználóval operálunk.

Most telepítsd/javítsd a Grub2-t a :

grub-install /dev/sda

paranccsal. Lehet, hogy hibákat kapsz. Ha igen, használd ezt a parancsot:

grub-install --recheck /dev/sda

Mostmár kiléphetsz a chroot-ból lecsatolhatod a rendszerfájlokat, és újraindíthatod a rendszert :

exit
sudo umount /mnt/dev
sudo umount /mnt/proc
sudo umount /mnt
sudo reboot

Nem biztonságos a Linux Mint?

A fejlesztők nem értenek egyet a Canonical munkatársának állításával.

Az átlagos felhasználók körében legismertebb Linux-disztribúció feltétlenül az Ubuntu, ám főként a Unity felület bevezetése óta számos derivatívája – az Ubuntut alapul vevő operációs rendszer – komoly sikereket ért el, közülük a Linux Mint a legnépszerűbb.

Tegnap a disztribúció közösségét alaposan meglepve a Canonicalnél szoftvermérnökként dolgozó Oliver Grawert kifejtette, hogy online bankolni biztosan nem fog Linux Mint alól, lévén a fejlesztők visszatartanak számos többek közt kernellel és ablakkezelővel kapcsolatos frissítést, amelyek biztonsági sérülékenységeket is foltoznak. Mivel a Mint alapvetően az Ubuntu tárolóit használja, így nyilvánvalóan mesterséges helyzetről van szó.

Erre válaszul Clement Lefebvre – a Mint vezető fejlesztője – elmondta, hogy az Ubuntu frissítési ciklusa számukra nem volt megfelelő, ráadásul rendszeresen problémákat okoztak a kérdéses csomagok, így már egyénileg oldják meg a kiadásukat. A problémás patchek elérhetővé tételének elnapolása a gyakorlatban nem jelent biztonsági problémát a felhasználóknak, ám igény esetén a forráskezelőből pár kattintással engedélyezhető a telepítésük.


Szerintetek van valóság alapja a cikknek?

Boot gyorsítása

Ha több magos, vagy több szálon dolgozó processzorral rendelkezünk, észrevehetően felgyorsíthatjuk a boot időt az alábbi utasításokat követve:

1. Nyissuk meg rendszergazdai jogosultsággal a /etc/init.d/rc állományt.
2. Keressük meg azt a sort amiben szerepel CONCURRENCY=none vagy CONCURRENCY=makefile
3. Módosítsuk erre: CONCURRENCY=shell
4. Mentsünk és lépjünk ki.

Az én boot időm 12 másodpercet javult, tégy egy próbát!

Extrém gyors csomagkezelés az apt-fast programmal

Az apt-fast az apt-get csomagkezelőt használja, Axel alkalmazással mely azáltal gyorsítja a HTTP/FTP letöltéseket, hogy több forrást használ fájlonként.

Állítólag 26x nagyobb teljesítményt lehet elérni a telepítések és frissítések során.

Telepítés:

sudo add-apt-repository ppa:tldm217/tahutek.net
sudo apt-get update
sudo apt-get install apt-fast

A telepítő megkérdezi a maximum kapcsolatok számát, hagyhatjuk 5-ön, azonban ha később valamit módosítani szeretnénk, látogassuk meg a /etc/apt-fast.conf fájlt.

Fontos, hogy telepítés után indítsuk újra a terminált.

Hard Disk Sentinel Linuxra

"A Hard Disk Sentinel egy több operációs rendszert támogató merevlemez ellenőrző és felügyelő alkalmazás, melynek célja: merevlemez problémák és teljesítmény csökkenés felderítése, várható meghibásodás előrejelzése és megelőzése. A merevlemez állapotát a lehető legrészletesebben kijelzi és átfogó szöveges értékelést készít. Számos listázási, riasztási és teszt funkció gondoskodik a maximális adatbiztonságról.
Nincs szükség különböző szoftverek használatára, mivel a Hard Disk Sentinel egymagában képes felügyelni a belső- és külső merevlemezek, SSD-k, SCSI/SAS lemezek és RAID tömbök állapotát is."

Letöltés és információ a programról:

http://www.hdsentinel.hu/hard_disk_sentinel_linux.php

Telepítése:

1. Letöltjük a nekünk megfelelő verziót (0.8 a legfrissebb)
2. Kicsomagoljuk.
3. Az aktuális könyvtárban: chmod +x HDSentinel && mv HDSentinel /sbin/hdsentinel

Processzor teljes kihasználása Ubuntun és Ubuntu alapú disztrókon!

Ahhoz hogy az összes CPU-nk maximum teljesítményen dolgozzon, a legegyszerűbb ha kikapcsoljuk az igény szerinti processzorhasználatot (ondemand), ugyanis a rendszerünk alapértelmezetten erre van kapcsolva, ami annyit tesz, hogy ha nincs szükség rá, nem használja ki a processzor teljes erejét.

Laptopoknál nem feltétlen állítanám ezt be, energiatakarékossági okok végett!

Terminál parancs:

sudo update-rc.d ondemand disable

Az én masinám nem éppen egy atomerőmű,úgyhogy a javulás nálam jelentős mértékben nőtt!!

Ha esetleg valakinek nem jönne be a fent megemlített módosítás akkor így tudja visszaállítani gyárira:

Terminál parancs:

sudo update-rc.d ondemand enable

Konvertálás linux alatt!

FF Multi Converter

Nyilván minden linux felhasználónak eljön egyszer az életében az a pillanat amikor a linuxos PC-jén készített remekművét egy windows-os gépre kellene áttennie. Itt jön a képbe az FF Multi Converter aminek segítségével szinte bármilyen fájlunkból bármilyen másik fájlformátumot készíthetünk legyen ez bármi (zene,film,pdf,prezentáció)

Telepítését szintén parancssorral kell elvégeznünk de ez sem egy egetrengető feladat egy magát valamire tartó linuxos számára:
Első :sudo add-apt-repository ppa:ffmulticonverter/stable
sudo apt-get update

sudo apt-get install ffmulticonverter python-qt4 ffmpeg unoconv

Ezekután már használhatjuk is sok sikert !

Cpu Hőmérséklet

Cpu Hőmérséklet figyelése bármilyen linux alatt.

Aki esetleg windows-t használt régebben vagy most is tudja hogy ez ott nem nagy feladat csak feltesz egy programot és mutatja is. Na a helyzet az hogy itt is ugyanaz a helyzet áll fent csak terminálból kell elvégeznünk.

Első parancs: sudo apt-get install lm-sensors

Miután feltelepült: sudo sensors-detect

Ha ez is kész válaszolj minden kérdésre igennel (y) majd egy gyors reboot után megnyitjuk a terminált és a sensors paranccsal már láthatjuk is az aktuális cpu hőfokot.

Yarock-Modern zenelejátszó

Ismét egy új zenelejátszó jelent meg a kedvenc oldalamon. Mint azt tudjuk ebből soha nem elég.

Lássuk mit tud.

• zenegyűjtemény adatbázis
• könnyed keresés és szűrés zenéink között
• kedvencek szerkesztése (album, előadó)
• lejátszólisták közvetlen elindítása
• smart playlist generátor
• nincs KDE vagy GNOME függősége
• egyszerű és letisztult kezelőfelület
• lejátssza a rádió stream-eket
• támogatja az mp3, Ogg Vorbis, flac zenei fájlokat
• playlist fájlok támogatása (m3u, pls, xspf)

Yarock telepítése

Terminált elindítod, majd

sudo add-apt-repository ppa:samrog131/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install yarock

 

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/yarock-qt4-modern-music-player.html

Hogyan telepíthetsz cinnamon asztali környezetet Ubuntu 13.10 alá

Már rögtön az elején azzal kezdem, hogy új asztali környezet nem hivatalos tárolóból való telepítése okozhat problémákat. Valószínűleg ezt sokan tudják, de nem mindenki power user.

Ami a lényeg. A cinnamon 2.0-ás kiadása október 10-én jelent meg. Még mindig a GNOME-ra épül és GTK+-t használ, azonban nem szükséges a GNOME-ot telepíteni. Több fejlesztés is történt az utolsó kiadás óta. Sokkal jobban testre szabható és fejlesztették a teljes képernyős alkalmazásokat.

Cinnamon 2.0 telepítése

Szokásos terminál majd

sudo add-apt-repository ppa:gwendal-lebihan-dev/cinnamon-stable
sudo apt-get update
sudo apt-get install cinnamon

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/how-to-install-cinnamon-desktop-environment-in-ubuntu-13-10-saucy-salamander.html

Birdfont- Nyílt forráskódú font szerkesztő

A Birdfont-al vektor grafikus fontokat készíthetsz és exportálhatod TTF, EOT & SVG fontokba.

Birdfont telepítése

Nyisd meg a terminált majd írd be a következőket:

sudo add-apt-repository ppa:dhor/myway
sudo apt-get update
sudo apt-get install birdfont

Forrás: http://www.ubuntugeek.com/birdfont-free-font-editor.html