2010. június 30., szerda

A legjobb ingyenes webmail szolgáltatók

Ez a bejegyzés egyáltalán nem kötődik egyik operációs rendszerhez sem, de úgy gondoltam írok erről is egy rövid összefoglalót. Abban szerintem egyetért mindenki velem hogy az e-mail napjaink meghatározó tényezője. Sok esetben átok máskor meg nagyon hasznos tud lenni. Véleményem szerint két féle felhasználó van. Aki webes felületen néz meg a leveleit és aki valamilyen klienst használ erre a célra. Én személy szerint a webes felületet preferálom mert nem kell a gépen tárolni semmit és mindig mindenhonnan elérem a leveleimet.

Elég sok webes alapú szolgáltató létezik aki mindezért nem kér pénzt és persze vannak fizetős verziók is. Azt be kell látni hogy a mostani e-mail forgalom nagy részét már multimédiás fájlok küldése és fogadása teszi ki (a spam-et most ne vegyük ide), így mindenképpen indokolt a sok hely. Én most csak a nagyobb tárhellyel rendelkezőket szeretném röviden ismertetni. Kezdjük mindjárt a legelsővel.

Gmail

Azt hiszem ez a legjobban sikerült és a legkedveltebb e-mail. Hogy miért? Mert rengeteg szolgáltatást megkapsz ingyen és ehhez a Google adja a hátteret. Kell ennél több? Mi van még benne.

  • hatalmas tárhely (jelenleg hét giga de folyamatosan nő)
  • beépített naptár, csevegőkliens és még rengeteg egyéb szolgáltatás
  • nagyon jó kezelőfelület
  • a bejövő e-maileket un. beszélgetésekbe szervezi
  • szuper jó spamszűrő
  • beépített víruskeresés
  • más fiókokból levelek levétele
  • telefonról is elérhető
  • teljes mértékben magyar nyelvű
  • nagy méretű fájlok küldése és fogadása
Szerintem ennél többet nem is írok mert ezt elég sokan ismerik és használják. Még hosszasan lehetne sorolni de erre nincs szükség. Egyértelműen sokak kedvence és a dobogón is az első helyet foglalhatja el.
Honlap: http://gmail.com

Hotmail

A Hotmail is elég népszerű és a mostani ráncfelvarrás mindenképpen jót tett neki. Egyelőre lehet regisztrálni .hu domainnel is de nem tudom meddig. A legjobb dolog benne egyértelműen a SkyDrive. Jellemzők:

  • korlátlan tárhely (vagy jelenleg 5GB)
  • szép felület
  • spam és vírusszűrés
  • teljes mértékben magyar nyelvű
  • 25 GB-os tárhely az egyéb fájloknak
  • fájlok megosztása
  • pop és imap elérés
  • külső fiókok kezelése
  • naptár
  • nagy fájlok küldése és fogadása
  • stb.
Hasonlóan a Gmail-hez a Hotmailt is sokan használják és nem véletlenül. Rengeteg hasznos szolgáltatása van és ez a jövőben csak bővülni fog. Integrálni fogják a csevegő klienst. Gyorsnak elég gyors és nekem tetszik a mappák használata is. Nem mindenkinek jön be ugyanis a gmail levél kezelése.
Honlap: http://hotmail.com

Lájt

Ez a webmail nem től régóta van jelen a piacon, de rögtön nagy tárhellyel indítottak. Azt nem tudom honnan jöttek, de itthon egyelőre nem futottak be nagy karriert. Legalábbis az ismerőseim körében nem. Jellemzők:

  • hatalmas tárhely ami nem kevesebb mint 10Gb
  • nagy méretű fájlok küldése 100 Mb
  • gyors
  • letisztult kezelő felület
  • külső postafiókok kezelése
  • alias címek
  • spam és vírus szűrés
  • reklámmentes
  • pop elérés
Honlap: http://mail.lajt.hu


Gawab

Ezt a szolgáltatót nem annyira ismerem, de ők sem fukarkodnak a tárhellyel.

  • 10 Gb tárhelyet kínálnak az ingyenes verzióban. Ez több mint elég.
  • nagy fájlok küldése 50 Mb-ig
  • automata válasz nyaralás esetére
  • pop és imap elérés
Nem rossz.
Honlap: http://www.gawab.com/

GMX

Bár ez sem tartozik a legismertebbek közé, én ennek ellenére jónak tartom. Magyarul nem tud, de nem kell nyelvzseninek lenni a használatához. Ha ajánlani kellen ismerősenk akkor ez is benne lenne a pakliban. Jellemzők:

  • pop3 és imap elérés
  • szép kezelőfelület
  • nagy tárhely (5GB+2GB képeknek és egyebeknek)
  • vírus és spamszűrés
  • beépített naptár
  • szintén elérhető mobilról is
  • külső fiókok kezelése
  • itt is használhatod kimenő e-mail címnek a külső fiókot mint amit gmailnél is megszokhattunk. Tehát van egy én@mail.com-os címed, akkor gmx alól is tudsz ilyen címmel kimenő levelet küldeni.
  • a levelek redundáns szervereken vannak tárolva így nem kell félni az adatvesztéstől
  • a gmaillel ellentétben itt senki nem "fésüli" át a leveleidet hogy a megfelelő szavakra hirdetéseket jelenítsen meg. Az egyéb vizsgálatokról nem is beszélve
  • nincsenek hirdetések és szintén ssl kapcsolaton keresztül történik a levelezés
Engem meggyőzött. Attól függetlenül hogy kevéssé ismert, rengeteg hasznos és jó szolgáltatása van. A magyar nyelv hiánya nem vészes. Mindenképpen megér egy próbát.
Honlap: http://gmx.com/

AOL Mail

Ez sem tartozik itthon a nagyon elterjedt email szolgáltatók közé, pedig nem rosszak a jellemzői.

  • korlátlan tárhely
  • pop és imap elérés
  • mobilon is elérhető
  • jó vírus és spam szűrés
  • beépített azonnali üzenetküldő kliens
  • automata válasz nyaralás idejére
  • beépített naptár és tennivalók listája
  • ismeretlen küldőknél képek blokkolása
Honlap: http://aol.com

Inbox.com

Jellemzők:

  • 5Gb tárhely, de szerintem csak kettőt kapunk
  • tárhely képeknek, dokumentumoknak, egyebeknek
  • vírus és spamszűrés
  • szép felület
  • naptár és teendők
  • nagy fájlok küldése 30 Mb-ig
Honlap: http://www.inbox.com

Vnomail

Kiegészítem a bejegyzést ezzel a szolgáltatóval. Csak tegnap találtam rá és nem rossz ez sem. Mit kínálnak?

  • 21Gb tárhely (Eddig ez a legnagyobb a limitáltak között)
  • aláírások az e-mailhez
  • nincs reklám a levelekben
  • automata válasz nyaralás idejére
  • kliens szoftver a levelek ellenőrzéséhez
  • különböző szűrök létrehozása
  • aliasok használata
  • külső fiókok levétele
  • spam szűrés
  • tárhely a fájloknak
A felülete letisztult és a sebességre sem lehet panasz. Külön mappákat lehet létrehozni a leveleknek. Van benne egy alapszintű naptár, bár én nem találtam bejegyzési lehetőséget. Ha nincs szükséged nagy extrákra de szereted az egyszerűséget akkor ezt neked találták ki.

Honlap: http://www.vnomail.com/


Valószínúleg ezeken kívül étezik még több nagy tárhelyet biztosító szolgáltató is, de most ennyi jutott eszembe. Ha neked még van ötleted hol lehet nagy tárhelyet biztosító fiókot regisztrálni akkor írd meg a komment mezőben.

2010. június 28., hétfő

Decibel Audio Player Ubuntu alatt

Szerintem a program neve is magáért beszél. Kihozza a decibeleket a gépedből. Komolyra fordítva a szót ismét egy hasznos és jó zenelejátszót vehetünk górcső alá. Mit tudunk róla. Nyílt forráskódú és elsődlegesen GNOME íródott, de gondolom kde alatt is fut. A zenelejátszó nagy mértékben testre szabható, tehát kiveheted belőle ami nem kell. Egészen pontosan inaktiválod a funkciókat.
Egyszerű lejátszó csak a lényegre koncentrálva vagyis a zene lejátszására. Ha valami csili-vili mindenféle funkcióval teletűzdelt lejátszót keresel akkor máshol kell szétnézned.

Decibel Audio Player telepítése Ubuntu alá

A program alapból megtalálható a tárolókban így nem nehéz a telepítése. Nyiss meg egy terminált és

sudo apt-get install decibel-audio-player



A projekt honlapja: http://decibel.silent-blade.org/index.php?n=Main.HomePage
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/decibel-audio-player-simple-and-nice-music-player-for-the-gnome-desktop.html

2010. június 23., szerda

Keepnote-Keresztplatformos szervező Ubuntu alá

Néha-néha felbukkan a blogban valamilyen szervező vagy naptár amit én személy szerint hasznosnak tartok. Az sem árt ha az ismertebbek mellett bemutatjuk a kevésbé ismert irodai alkalmazásokat is. Hátha valakinem éppen erre lesz szüksége.

A Keepnote egy kicsit mindenes alkalmazás, mert a jegyzetektől a teendők listájáig sok dologra felhasználhatod. Ha szeretnéd archiválni vagy továbbítani a bejegyzéseket akkor könnyedén megteheted tömörített formában.
Nézzük át hogy milyen funkciói vannak ennek a hasznos kis programnak.

  • rich-text bevitel
  • színes betűk
  • képek beszúrása
  • webes hivatkozások
  • fájlok csatolása
  • integrált adatmentés és visszaállítás
  • helyesírás ellenőrzés
  • automata mentés
  • zip fájlba mentés
  • kiterjesztések használata
  • keresztplatformos működés
Keepnote telepítése Ubuntu alá

Telepítés előtt még néhány csomagot fel kell pakolni mert anélkül a folyamat sikertelen lenne. Indítsd el a terminált és írd be a következőket:

sudo apt-get install python python-gtk2 python-glade2 libgtk2.0-dev

majd a helyesírás ellenőrző jön (nem tudom magyar van-e benne).

sudo apt-get install python-gnome2-extras aspell aspell-en aspell-XX (a dupla x a nyelv lenne, így nekünk hu)

Töltsd le inne a deb fájlt és telepítsd fel. http://rasm.ods.org/keepnote/download/keepnote_0.6.2-1_all.deb

sudo dpkg -i keepnote_0.6.2-1_all.deb

Keepnote használata

Alkalmazások/Iroda/KeepNote



Forrás: http://www.ubuntugeek.com/keepnote-cross-platform-tote-taking-and-organization-application.html

2010. június 20., vasárnap

Bicskás blogja a Pardusról

Már több alkalommal is foglalkozott a blogunk Pardus-al. Írt róla Bicskás is és jómagam is. Aki nem emlékszik rá vagy csak kihagyta annak íme:

http://linuxhogyanok.blogspot.com/2010/06/pardus-linux-nem-hivatalos-honositasa.html

http://linuxhogyanok.blogspot.com/2010/06/pardus-20092.html

Azt már talán tudjátok hogy Bicskással szűkös szabadidőnkben belefogtunk a Pardus honosításába is. Remélem jó lesz ha egyszer végzünk. Szerencsére az idő most nem ellenségünk.
Gondolkoztam rajta hogy kiírom fordítókat keresünk a projekthez de aztán letettem róla. Talán a rossz tapasztalatok miatt. Úgysem tolongana nagy tömeg. A lényeg azonban nem itt van.

Dani létrehozott egy külön blogot a Pardus-al kapcsolatban ahová felrakja hogy haladunk a honosítással és egyéb a disztribúciót érintő témákkal kapcsolatban is szokott bejegyzést írni. Akit tehát érdekel a Pardus az néha-néha nézzen be hozzá is: http://bicskas.wordpress.com/
Valószínűleg még jelentkezünk hírekkel itt a blogban is. Addig is próbáljátok ki a legújabb kiadást.
Letöltés: http://www.pardus.org.tr/eng/download/

2010. június 16., szerda

GnoMenu telepítése Ubuntu alá

Ha te is szereted folyamatosan csinosítgatni az asztalodat akkor neked való a gnomenu. Kicsit hasonló mint a linux mint indítópultja. Többféle kinézetű menüt létrehozhatsz vele. Támogatja a gnome-panelt, az Avan-Window Navigatort, Cairo Dockot, XfAppletet, KDE palsmát és a rendszer tálcát.

Gnomenu telepítése Ubuntu 10.04/9.10 alá

Nyisd meg a terminált és írd be a következőket:

sudo add-apt-repository ppa:gnomenu-team/ppa

sudo apt-get update

sudo apt-get install gnomenu




Forrás: http://www.ubuntugeek.com/gnomenu-consolidated-menu-for-gnome.html

2010. június 15., kedd

Bicskás és a reiserfs 3.6

Mindig is szerettem az érdekes dolgokat és a kísérletezgetést. Mivel úgy tapasztaltam, hogy az ext4 elég lassú az egymagos gépemen, ezért elkezdtem más fs után nézni. Először Arch alatt kipróbáltam a jfs-t, úgymond tokkal-vonóval a teljesítményre hangolva (elevator=deadline kernel opció; external journal önálló partíción stb.). Aztán Frugáloztam, de ott nem volt jfs (ami elég kevéssé támogatott máshol is, pedig jó kis anyag) és így esett a választás a reiserfs-re, végül annyira megtetszett, hogy Pardus alá is inkább ezt a lovat raktam.

Nagyon rövid történet: ez volt az első használható naplózó fájlrendszer Linux alá, ami annak is készült, tehát nem úgy, mint az ext3, ami egy ext2+naplózó képesség. Egy időben meglehetősen elterjedt volt, alapértelmezett volt az egykori SUSE-ban, és a Gentoo telepítési how-to-jába is ez a példa-fs a particionálásról szóló résznél. Alapvetően jó teljesítmény jellemzi, bár több helyen megemlítik, hogy a CPU terhelés rovására, bár én ezt nem tapasztaltam. Érdekesség, hogy a készítője, Hans Reiser börtönbüntetését tölti felesége meggyilkolásáért az USA-ban. Ennek ellenére a fájlrendszer karban van tartva, bár a honlapjuk nem igazán elérhető. Összességében meglehetősen mostoha volt a sors ehhez a fájlrendszerhez, ettől függetlenül nekem az egyik kedvencem.

Hátránya (saját tapasztalat): elég nehéz hozzá épkézláb how-to-t találni a neten, a hivatkozások fele elavult, a csatolási opciók néha ütik egymást és elég instabillá teszik az egészet. Az ext3-4-hez képest jobban fragmentálódik.

Előnye (saját tapasztalat): érezhető sebességkülönbség az ext-ekhez képest a reiserfs javára; asztali gépekre ideális, mivel kis fájlokkal meglehetősen gyors. Megfelelően beállítva elég jól bírja a gyűrődést, áramszünet és csatolási opciók helytelen barmolása után is szépen vissza lehet hozni.

Egyéb: van már reiser4fs is, de én eleddig csak PCLinuxOS-ba láttam ,mint választható fájlrendszert. Ha valakinek van vele tapasztalata, az érdekelne.

Hogyan csatoljuk a reiserfs-t a legjobb teljesítmény elérése érdekében?

Így!

Gyökérpartíción:
defaults,noatime,nodiratime,notail,data=writeback

Egyéb (pld. Home):
defaults,noatime,nodiratime,notail

A "notail" opció kikapcsolja a reiserfs azon képességét (sémáját), ami csökkenti az fs fragmentálódását (konyhanyelven, mivel nem vagyok "nomenklatúra-náci"), viszont növeli a teljesítményt. A többi csatolási opció bátran mehet.

A kernel sem maradhat érintetlenül, a kernel opciókhoz adjuk hozzá a következőt:

rootflags=data=writeback

Ugyanis a data=writeback opciót csak így, és nem tune2fs-el tudjuk abszolváltatni.

Hasznos linkek:

Bő leírás a lehetséges csatolási opciókról (angol)
ReiserFS a Wikipédián (angol)
ReiserFS a HUPWikin (magyar)
Hans Reiser a feleséggyilkos programozó

Megjegyzés: mindenki csak saját felelősségére játszadozzon a fájlrendszerrel, ugyanis ami nálam működik, az nem biztos, hogy nálad is ugyanolyan szuper.

Jó szórakozást hozzá!

Pardus Linux "nem-hivatalos" honosítása

Mivel a Pardus jelenleg nem bír hivatalos magyar nyelvi támogatással, ezért a KDE 4 honosítása után is előfordulhat, hogy egyes alkalmazások angolul jelennek meg. Erre kínál megoldást ez a kis "how-to".

1. Szükséges csomagok letöltése

#sudo -i
#pisi update-repo && pisi it glibc-locales-hu kde-l10n-hu gimp-i18n-hu k3b-l10n-other openoffice-help-hu openoffice-langpack-hu

2. Beállítások grafikus felületen

a. A KDE 4 Systemsettings >> Region & Language menüjében állítsuk át a nyelvet magyarra, a régiót pedig Central-Europe >> Hungary-ra

b. Sytemsettings >> System manager menüjében állítsuk át a System language részt Hungarian-ra; a Console keyboard layout részt pedig hu-ra.

3. Beállítások Terminálban

a. Terminálból kiadjuk a következő parancsokat:

#sudo -i
#nano /etc/profile.env

b. Megkeressük ezt a két sort (egymás alatt szerepelnek): „export LANG=”; „export LC_ALL=”; az ezeknél szereplő amerikai-angol kódokat átírjuk "hu_HU.UTF-8"-ra és elmentjük a módosított tartalmat.

c. A szerkesztőből való kilépés után folytatjuk a következő parancsokkal:

Adjunk „csak olvasási” jogot a rendszergazda felhasználónak

#chmod 444 /etc/profile.env

Vonjuk meg mindenkitől az írási jogot

#chmod a-w /etc/profile.env

Ezzel megakadályozzuk azt, hogy minden egyes módosításunk után felülírja a fájlt a rendszer.

4. Újraindít && örül

Ez a módszer honosítja az összes, a legtöbb disztribúcióban magyar nyelvi támogatással ellátott alkalmazást. Az Openoffice megfelelő menüpontjában választható a magyar nyelv; a Firefox honosítása pedig Kiegészítővel megoldható.

2010. június 12., szombat

Little Susie- Információ a fejlesztésekről

Bicskás barátom írt a Little Susie fejlesztőinek a blog nevében és megkérdezte hogyan haladnak a munkával illetve mikorra várható végleges kiadás. Célunk hogy a magyar fejlesztésű disztribúciókat felkaroljuk és legalább a blogban megjelenő leírásokkal vagy módon "reklámozzuk" őket. Úgy gondoltam hogy a közzéteszem az információt mindenkinek akit esetleg érdekelhet a projekt. Ezen kívül sok sikert és kitartást kívánunk a fejlesztőknek!

Susie jelenlegi honlapja: http://www.borzsonynet.hu/linux/Susie/
Korábbi bejegyzés a disztribúcióról: http://linuxhogyanok.blogspot.com/2010/02/little-susie-az-uj-magyar-disztribucio.html

"Köszönjük az érdeklődést!
Tervezett csend van, amit leginkább az Ubuntu 10.04 megjelenés
előtt-közben-után időszakra időzítettünk,
de a munka folyik közben is, újabb -bár még nem publikus- béták futnak,
rengeteg teszt, közönségteszt, tervezés és építés folyik, de most
hallgatunk,
egészen addig, amíg derült égből le nem dobjuk majd Redmondra az
atombombát! :)
(más szóval, rövid idő múlva -ha minden jól megy, talán egy hónap
kérdése- release várható)

Az elmúlt időszakban újabb szécsény-kistérségi teleházak teltek/telnek
meg gépekkel,
(más térségekben már magánszemélyek, internetkávézók, kisebb cégek,
intézmények irodái is)
természetesen a Zsuzsi hajtja a vasakat, legújabban Firefox helyett már
Google Chrome böngészővel szerelve.
A legújabb teljesítmény-csoda egy öregecske P3 466MHz, 128MB SDRAM
kiépítésű, felújított kis Compaq Deskpro gép,
amin lazán Youtube-ozunk, MSN-ezünk, startlap megy az összes
erőforrás-zabáló flash-sel együtt,
startlap és y8 játékok nagy képernyőn akadás nélkül, a rendszerablakok
és menük villámgyorsan nyílnak,
csak az office betöltés komótosabb sebességén érezni olyat,
mintha kétmagos gépen két giga rammal egy Vista lenne alatta...:)
A poén az, hogy az adott gépen nyugalmi állapotban 23-25MB footprint
mellett megy az egész rendszer...

"Laborkörülmények között" készülget egy későbbi "Little Susie Media
Workstation" (dvd, kb.1,5GB) kiadás is,
amin MINDEN megtalálható, ami szöveg, grafika, fotó, zene, videó
nézés/hallgatás/szerkesztéshez kell,
és természetesen wine+PlayOnLinux is, tehát akár Photoshop és Dreamwaver
telepítéséhez is "előre meg van ágyazva".

Kísérletként készül egy tartalmilag az eredeti KDE3-assal szinte azonos,
de KDE4-alapú összeállítás,
kíváncsiak voltunk, hogy ugyanezt ki lehet-e hozni belőle.
(nem tűnik lehetetlennek, de még nem közvetlen cél, ráérünk érlelni)

Érdeklődés mutatkozott érintőképernyőre optimalizált illetve ARM alapú
Little Susie iránt is,
ami szintén nem lehetetlen, de jelenleg meghaladja a csapat
képességeit/lehetőségeit és ráérő idejét.
(ha égetően valós igény lesz, és mögé áll valamilyen nagyobb cég,
az úgyis beszáll a dologba, és erőforrásokat biztosít egy ekkora léptékű
fejlesztéshez)

A fő munka jelenleg a Susie teljes upgrade-je, az openSUSE 11.2 műszaki
alapjaira,
és ezzel együtt legalább 2.6.31 kernelre, tartalmi és teljesítménybeli
veszteség nélkül.
(mielőtt bárki javasolná, ebben az esetben az OpenSuse Studio "upgrade"
nyomógombja nem megoldás,
egy hétköznapi custom openSUSE összeállításnál jól működik, de a Zsuzsi
már szélsőséges eset,
szándékosan túlmentünk a határokon, tele van "szabálytalan"
megoldásokkal, egyéni, módosított csomagokkal, stb,
itt a stúdió már inkább csak keretrendszer és munkát könnyítő eszköz,
ami elképesztően hatalmas humán erőforrás-megtakarításra képes az
érdekünkben.)

A "terméktámogatás" tervezése is folyik, a tárhely és a susie.hu domain
név már megvan hozzá,
itt várható majd a letöltőoldal, a hétköznapi felhasználóknak szánt
segítség,
illetve az "egykattintásos telepítés" technikájára épülő, de még tovább
egyszerűsített szoftverközpont.
Szakmai, fejlesztői oldalunk-fórumunk várhatóan ezzel egy időben a
susie.opensuse.hu oldalra költözik,
de a hup.hu jelenlét sem szűnik meg."


üdv.,
Horváth István


2010. június 9., szerda

DeaDBeef zenelejátszó Ubuntu alatt

A blog már több hasznos és jó zenelejátszót bemutatott. Most egy olyan következik ami szerintem nem annyira közismert, vagy legalábbis én nem sokat hallottam felőle. Állítólag oroszok fejlesztik és már csináltak egy-két hasznos programot. Nézzük a tudását felsorolásszerűen a teljesség igénye nélkül.

  • lejátszik szinte minden zenei formátumot (ogg, mp3, flac, ape, wav, m4a audo cd, stb.)
  • ID3v1, ID3v2.2, ID3v2.3, ID3v2.4, APEv2, xing/info tags támogatás
  • nem unicode rendszerű id3 tagek felismerés
  • unicode tagek teljes mértékű támogatása
  • .cue fájlok támogatása
  • gtk2 felület
  • nincs gnome vagy kde függőség
  • többszörös lejátszólista
  • 18 soros grafikus ekvalézer
  • rádió és podcast támogatás
  • gyorsbillentyűk használata
  • lejátszás vezérlése parancssorból
  • pluginok használata
  • szünetmentes lejátszás
  • metaadat szerkesztő
  • fogd és vidd műveletek támogatása

DeaDBeef telepítése Ubuntu 10.04/9.10 alatt

Szerkeszteni kell a tárolók listáját és hozzá kell adni egy új tárolót.

sudo add-apt-repository ppa:alexey-smirnov/deadbeef

sudo apt-get update

sudo apt-get install deadbeef




Forrás: http://www.ubuntugeek.com/deadbeef-ultimate-music-player-for-gnulinux.html

2010. június 5., szombat

Pardus 2009.2

Törökországról mostanában leginkább a Közel-keleti politikai szerepvállalása kapcsán lehet hallani. A török kormányzat nem csak beszél és külsőségekkel domborítja ki nemzeti elkötelezettségét, hanem tesz is érte, hogy a hazai érdekek/termékek kerüljenek előtérbe. Ebben a mai 'sokat szenvedett'-bankár-világpolgároktól rettegő globalizált világban ez több, mint figyelemreméltó: dicséretes és követendő példa. Minket mindebből az érdekel, hogy milyen hatással van ez a folyamat az informatikára; szűkebb értelembe a Linux világára. Jelzem, amiről már többször volt szó; tehát ami a rossz gazdasági helyzet és a nyílt forrás állami szintű támogatásáról, mint lehetséges alternatíváról került fejtegetésre, azt Törökország megvalósítani látszik.

A Pardus Linux nem egy egyszerű közösségi, valamilyen már létező disztribúcióra épülő fork, hanem egy teljesen önálló kezdeményezés, ami 2003-ban indult útjára, a legnehezebb irány kijelölve magának: egy teljesen független terjesztés megalkotásába fogtak a fejlesztők. A Pardus egy önálló projekt a török Nemzeti és Kriptográfiai Kutatóintézet (UEKAE) fejlesztési keretein belül, mindez pedig a Török Tudományos Technológia Tanácsnak (TÜBITAK) van alárendelve. Ez a projekt államilag támogatott része, a közösséghez pedig bárki csatlakozhat, ahogyan azt máshol már megszokhattuk. A ma is aktív külsős csomagolók nagy része német; mint ahogyan fordítói kapacitásban is minden más, a projektben résztvevő nemzet fiait is maguk mögé utasítják.

A Pardus Linux teljesen KDE-orientált disztribúció; gtk-s könyvtárakat csak elvétve találhatunk, ezek is csupán a programfüggőségek kielégítésére szolgálnak. Csomagválasztéka korántsem teljes jelenlegi állapotában: ez körülbelül 3000 "hivatalos" csomagot jelent, amihez a külsősök 200+ csomagja társul. Ettől függetlenül, ha valakinek nincsenek speciális igényei, annak ez mindennapi használatra elegendő. Nekem kellemes csalódás volt a fejlesztők hozzáállása: az Openoffice-hoz a magyar nyelvi fájlokat csak kérnem kellett; a Firefox-hoz pedig a közeljövőben érkezik a honosítás. Másik pozitívuma a Pardus-nak a stabilitása: az egyik legstabilabb, legjobban összerakott KDE-disztribúció; nincsenek fagyások és a sebesség is kiváló (jelzem, a Pardus a KDE 4.2-vel kezdte az új környezet integrálását, és már akkor is elismerően szóltak róla), a Pulseaudió beágyazása is remekül sikerült, a hang tiszta és nem terheli a processzort.

A Pardus telepítését nem részletezem, azt már megtették helyettem korábban: KATT IDE!

A disztró első indítását követően a Kapitány "első indítás varázsló" fogad bennünket: érdemes minden lehetőséget áttanulmányozni, mivel olyan fontos dolgokat állíthatunk be itt, mint az alapértelmezett hálózati profilt, ami nélkül nem lesz élő netkapcsolatunk.


Mivel a Pardus támogatott nyelvei között nem szerepel a magyar, ezért azt most lesz lehetőségünk feltelepíteni, nyissunk egy Konzolt és gépeljük be a következő parancsot:

#sudo -i
#pisi ur && pisi it glibc-locales-hu kde-l10n-hu gimp-i18n-hu k3b-l10n-other openoffice-help-hu openoffice-langpack-hu

Ezután a KDE szokásos beállításai között abszolváltatjuk anyanyelvünket a rendszerrel. A Pardus fordításának állapota 33%-os, ezért natív alkalmazásainak egy része már magyarul "szól hozzánk", például a csomagkezelő GUI:


A Pardus csomagkezelése amúgy első ránézésre a portage, vagy az equo kimenetére hajaz; azoktól eltérően elég gyors, bár minden funkcióját nehéz megismerni a jelenleg még kezdetleges wikipédiából, de az alapokhoz elég, és a stabilitás miatt, ami jellemzi a rendszert ezen a téren is, nem is lesz szükségünk az alapoknál többre.

A rendszert terminálból a következő egyszerű paranccsal frissíthetjük:

#pisi ur --force && pisi up --yes-all && pisi dc

Ez a sor mindenképpen frissíti a csomaglistát, utána minden frissítést telepít kérdés nélkül, majd törli a cache-ből a letöltött fájlokat. Bővebb infóért üsd be a Terminálba: pisi help


A Pardus jelen állapotában, az alapértelmezett KDE asztal rendszerbeállításain kívül még rendelkezik jó pár, saját alkalmazással, ami szintén megkönnyítik a vele való munkát. Jelen cikk keretein belül csupán felsorolás szintjén szólok róluk, ugyanis nevükből már funkciójuk is kikövetkeztethető és nem mellesleg követik a UNIX-os diszciplínát, miszerint egy feladathoz értsen a program, de ahhoz maximálisan.


Az alkalmazások a következők: Display Settings; Boot manager; Disk manager; Firewall manager; History manager; Network-, System-, User-, Service manager. Szép mennyiség, és eddig úgy tűnik, teszik is a dolgukat.

Végezetül pár hasznos link:

Magyar fordítói napló
Magyar felhasználók fóruma
Pardus Facebook profilja
Pardus honlapja (angol)
Pardus nemzetközi fóruma
Pardus a Distrowatch-on

Jó szórakozást hozzá! ;)

2010. június 4., péntek

Arista Transcoder


Manapság igencsak elterjedtek az apró elektromos kütyük, amelyek alkalmasak lejátszani videókat zenéket, amivel nincs is semmi probléma. A gond ott kezdődik, hogy ezek meglehetősen válogatósak, és bizony ember legyen a talpán aki képes követni, hogy melyik milyen videószabványt preferál.
Szerencsére erre is találunk megoldást a szabad szoftverek világában, méghozzá nagyon frappánsat.


Az Arista Transcoder nevű alkalmazás képes megbirkózni szinte bármilyen videó formátummal, és percek alatt olyan kütyü ízlésére konvertálni, amilyenre csak szeretnénk.
Nincs is más dolgunk mint megadni a forrást (Source), ami lehet videó vagy hang fájl is gyakorlatilag bármilyen formátumban, vagy akár egy DVD lemez, majd kiválasztani a céleszközt (Device). Klikkeljünk az "Add to Queue" pontra, adjuk meg a mentés helyét, és már indul is a művelet.


A program megtalálható a nagyobb disztrók tárolóiban, így csomagkezelővel telepíthetjük, vagy forrását letölthetjük a hivatalos oldalról: http://www.transcoder.org/

90 éve történt

"Él a nagy Isten és semmise megy kárba.
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.

Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb..."

Babits Mihály: Áldás a magyarra


2010. június 3., csütörtök

Gnome Paint

Előfordulhat hogy szükséged lenne valamilyen rajzoló programra amivel egyszerűen szerkeszthetsz képeket vagy rajzolhatsz valamit. Ugyan ott a Gimp de az néha túl bonyolult, főleg egy laikus kezében. Ezen kívül nem is mindig van szükség arra a tudásra amit nyújt.
Valószínűleg erre találták ki a Gnome Paint programot. Nem tud sokat de neked pont erre van szükséged. Erősen hajaz a MS féle Paint programra.
Lássuk a jellemzőit:

  • fájlok megnyitása és mentése
  • képek átméretezése
  • többszörös visszavonás
  • különböző formák rajzolása mint: kör, négyzet, elipszis, stb.
  • alakzatok színekkel való kitöltése

Gnome Paint telepítése Ubuntu alá

Szerencsére nem lesz nehéz dolgunk. Le kell töltened egy .deb fájlt innen http://code.google.com/p/gnome-paint/ és fel kell telepíteni. Letöltés után telepítheted gdebivel vagy a következő paranccsal:

sudo dpkg -i gnome-paint_0.3-1_i386.deb