Mindig is szerettem az érdekes dolgokat és a kísérletezgetést. Mivel úgy tapasztaltam, hogy az ext4 elég lassú az egymagos gépemen, ezért elkezdtem más fs után nézni. Először Arch alatt kipróbáltam a jfs-t, úgymond tokkal-vonóval a teljesítményre hangolva (elevator=deadline kernel opció; external journal önálló partíción stb.). Aztán Frugáloztam, de ott nem volt jfs (ami elég kevéssé támogatott máshol is, pedig jó kis anyag) és így esett a választás a reiserfs-re, végül annyira megtetszett, hogy Pardus alá is inkább ezt a lovat raktam.
Nagyon rövid történet: ez volt az első használható naplózó fájlrendszer Linux alá, ami annak is készült, tehát nem úgy, mint az ext3, ami egy ext2+naplózó képesség. Egy időben meglehetősen elterjedt volt, alapértelmezett volt az egykori SUSE-ban, és a Gentoo telepítési how-to-jába is ez a példa-fs a particionálásról szóló résznél. Alapvetően jó teljesítmény jellemzi, bár több helyen megemlítik, hogy a CPU terhelés rovására, bár én ezt nem tapasztaltam. Érdekesség, hogy a készítője, Hans Reiser börtönbüntetését tölti felesége meggyilkolásáért az USA-ban. Ennek ellenére a fájlrendszer karban van tartva, bár a honlapjuk nem igazán elérhető. Összességében meglehetősen mostoha volt a sors ehhez a fájlrendszerhez, ettől függetlenül nekem az egyik kedvencem.
Hátránya (saját tapasztalat): elég nehéz hozzá épkézláb how-to-t találni a neten, a hivatkozások fele elavult, a csatolási opciók néha ütik egymást és elég instabillá teszik az egészet. Az ext3-4-hez képest jobban fragmentálódik.
Előnye (saját tapasztalat): érezhető sebességkülönbség az ext-ekhez képest a reiserfs javára; asztali gépekre ideális, mivel kis fájlokkal meglehetősen gyors. Megfelelően beállítva elég jól bírja a gyűrődést, áramszünet és csatolási opciók helytelen barmolása után is szépen vissza lehet hozni.
Egyéb: van már reiser4fs is, de én eleddig csak PCLinuxOS-ba láttam ,mint választható fájlrendszert. Ha valakinek van vele tapasztalata, az érdekelne.
Hogyan csatoljuk a reiserfs-t a legjobb teljesítmény elérése érdekében?
Így!
Gyökérpartíción:
defaults,noatime,nodiratime,notail,data=writeback
Egyéb (pld. Home):
defaults,noatime,nodiratime,notail
A "notail" opció kikapcsolja a reiserfs azon képességét (sémáját), ami csökkenti az fs fragmentálódását (konyhanyelven, mivel nem vagyok "nomenklatúra-náci"), viszont növeli a teljesítményt. A többi csatolási opció bátran mehet.
A kernel sem maradhat érintetlenül, a kernel opciókhoz adjuk hozzá a következőt:
rootflags=data=writeback
Ugyanis a data=writeback opciót csak így, és nem tune2fs-el tudjuk abszolváltatni.
Hasznos linkek:
Bő leírás a lehetséges csatolási opciókról (angol)
ReiserFS a Wikipédián (angol)
ReiserFS a HUPWikin (magyar)
Hans Reiser a feleséggyilkos programozó
Megjegyzés: mindenki csak saját felelősségére játszadozzon a fájlrendszerrel, ugyanis ami nálam működik, az nem biztos, hogy nálad is ugyanolyan szuper.
Jó szórakozást hozzá!
Nagyon rövid történet: ez volt az első használható naplózó fájlrendszer Linux alá, ami annak is készült, tehát nem úgy, mint az ext3, ami egy ext2+naplózó képesség. Egy időben meglehetősen elterjedt volt, alapértelmezett volt az egykori SUSE-ban, és a Gentoo telepítési how-to-jába is ez a példa-fs a particionálásról szóló résznél. Alapvetően jó teljesítmény jellemzi, bár több helyen megemlítik, hogy a CPU terhelés rovására, bár én ezt nem tapasztaltam. Érdekesség, hogy a készítője, Hans Reiser börtönbüntetését tölti felesége meggyilkolásáért az USA-ban. Ennek ellenére a fájlrendszer karban van tartva, bár a honlapjuk nem igazán elérhető. Összességében meglehetősen mostoha volt a sors ehhez a fájlrendszerhez, ettől függetlenül nekem az egyik kedvencem.
Hátránya (saját tapasztalat): elég nehéz hozzá épkézláb how-to-t találni a neten, a hivatkozások fele elavult, a csatolási opciók néha ütik egymást és elég instabillá teszik az egészet. Az ext3-4-hez képest jobban fragmentálódik.
Előnye (saját tapasztalat): érezhető sebességkülönbség az ext-ekhez képest a reiserfs javára; asztali gépekre ideális, mivel kis fájlokkal meglehetősen gyors. Megfelelően beállítva elég jól bírja a gyűrődést, áramszünet és csatolási opciók helytelen barmolása után is szépen vissza lehet hozni.
Egyéb: van már reiser4fs is, de én eleddig csak PCLinuxOS-ba láttam ,mint választható fájlrendszert. Ha valakinek van vele tapasztalata, az érdekelne.
Hogyan csatoljuk a reiserfs-t a legjobb teljesítmény elérése érdekében?
Így!
Gyökérpartíción:
defaults,noatime,nodiratime,notail,data=writeback
Egyéb (pld. Home):
defaults,noatime,nodiratime,notail
A "notail" opció kikapcsolja a reiserfs azon képességét (sémáját), ami csökkenti az fs fragmentálódását (konyhanyelven, mivel nem vagyok "nomenklatúra-náci"), viszont növeli a teljesítményt. A többi csatolási opció bátran mehet.
A kernel sem maradhat érintetlenül, a kernel opciókhoz adjuk hozzá a következőt:
rootflags=data=writeback
Ugyanis a data=writeback opciót csak így, és nem tune2fs-el tudjuk abszolváltatni.
Hasznos linkek:
Bő leírás a lehetséges csatolási opciókról (angol)
ReiserFS a Wikipédián (angol)
ReiserFS a HUPWikin (magyar)
Hans Reiser a feleséggyilkos programozó
Megjegyzés: mindenki csak saját felelősségére játszadozzon a fájlrendszerrel, ugyanis ami nálam működik, az nem biztos, hogy nálad is ugyanolyan szuper.
Jó szórakozást hozzá!
Akkor neked tetszeni fog a btrfs: http://liquidat.wordpress.com/2007/08/07/interview-chris-mason-about-btrfs/ (14.kérdés főként)
VálaszTörlésLucid-on már lehet létrehozni btrfs particiót(mkfs.btrfs), igaz csak terminálból, illetve tud az ismert fájlrendszerekről btrfs-re konvertálni is. (btrfs-convert, és az új partición elvileg ott lesznek az eddigi fájlok, és mellé létrehoz egy image-fájlt a régi particióról)
Már olyat is olvastam, hogy valaki lucid-ot már btrfs-en használ.
(http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=1389279)
Egy külön particiócskán "tesztelgettem" a btrfs-t. Valamivel jobb eredményeket kaptam vele, mint ext4-el. (saját 2.6.34-es kernellel, 64bites lucid-on) Viszont még az ubuntuban a btrfs nyújtotta többlet szolgáltatások nincsenek integrálva, vagyis terminálból elérhetőek csak.
Először megvárom, hogy bekerüljön a kernelbe, aztán biztos a körmére nézek. Szeretnék már valami méjnsztrím fs-t használni, de nálam az ext-ek lomhák, így azokba nem szeretnék gondolkodni. A btrfs mellett még a reiser4fs-t várom, hogy Torvalds bátyánk rábólintson.
VálaszTörlés"Először megvárom, hogy bekerüljön a kernelbe"
VálaszTörlés2.6.29 óta rábólintott a btrfs-re Linus bácsi. :)
https://btrfs.wiki.kernel.org/index.php/FAQ#Will_Btrfs_be_in_the_mainline_Linux_Kernel.3F
2.6.35-re lekerülhet róla az "experimental" jelző is, onnantól kezdve nincs semmi akadálya annak, hogy mianstream fs legyen. (következő kiadásra már szerintem támogatott lesz fedora és ubuntu alatt is)
Viszont a reiser4fs nem tudom, hogy áll. Elég hányattatott a sorsa, és ráadásul Theodore Ts'o szerint, akiknek tetszenek a reiser4fs képességei, azok próbálgassák inkább a btrfs-t. Tehát sokat kell még aludni, hogy támogatottabb legyen a reiser4fs, 2.6.36 körül talán beolvaszthatják.
http://en.wikipedia.org/wiki/Reiser4#Future_of_ReiserFS
Kösz az infót ;)
VálaszTörlésKedves Barátaim ,nem tartozik szorosan a témahoz."Új internetescsaló bukkant fel a neten a top-of-software.de nevében küld fizetésimeghagyást postai úton.Tank Olaf a neve rólam 39,0042,00 EUR softwer használatidijat akart le akasztani + 138,00 EUR kezelésiköltséget Osnabrück-i a feladó! adathalász modszerrel dolgozik! a Német oldalakon,olvastam utánna,egy 14 éves kislánynak is küldött hasonló tartalmú levelet..meg másoknak is.Ha kaptok ilyet semmiképpen ne válaszoljatok rá! Fizessen neki a hárommellű anya aki kegyelemböl ba...ot a sivatagba egy marék homokért.:) üdv:ÜLÜ
VálaszTörlésörültem a cikknek, én inkább debian párti vagyok, nem gyűlölöm az ubuntut, hiszen kb mindent totál ugyan úgy kell csinálni benne, de valahogy inkább van olyan érzésem, hogy ez a módosítatlan os.
VálaszTörléspár hete gondoltam, hogy cserélek debian testingre, viszont azóta sem jöttem rá, hogy a bevált reiserfs-el hogy tudom használni a sqeeze-t. eddig nem találtam rá megoldást:(
"ReiserFS is no longer supported by default for Squeeze" - ezt egy levlistán találtam, remélem nem igaz és ti tudtok valami okos megoldást :D talán a 4-es lesz idővel támogatva.. (?)
Szia NPL!
VálaszTörlésSajnos, ha kikerült a deb-kernelből, mint támogatott fs, akkor valszeg nem éri meg a hegesztést, mert nem lesz jó (nem fogja tudni felcsatolni a boot során). Én a helyedben a másik kedvencemet nézném meg: a jfs-t, annak is jó a teljesítménye és jobb a helykihasználása is, azonban nem árt egy Arch LiveCD, mert én arról szoktam visszahozni fsck.jfs-val ha eldobja a haját egy váratlan leállás után (10 váratlan áramszünet esetén 1 alkalom). Vagy, ha profibb vagy, akkor forgathatsz deb alá saját kernelt reiserfs támogatással. Én bánom amúgy, hogy a reisereknek ilyen szar a támogatása, szerintem a btrfs előbb lesz támogatott, mint a reiser4 :(
Update:
VálaszTörlésTaláltam egy ilyet, ha nagyon reiser-t akarsz, akkor megér egy próbát.
"Because reiserfs is no longer actively maintained upstream and because
there are now good alternatives, we have made support for reiserfs
optional instead of standard.
To use reiserfs with daily images you need to either:
- boot in expert mode and select 'partman-reiserfs' as optional component
- boot the installer with the option 'modules?=partman-reiserfs'
I will send a general announcement of this change soon."
hú köszi, holnap lesz időm is kipróbálni, holnap megüzenem mi lett a vége ;)
VálaszTörlés