A nomacs egy keresztplatformos képnézegető program. Gyors, könnyen kezelhető és szinte mindenfajta képformátumot ismer. Szinkronizálható más képnézegetőkkel is.
Nem csak képnézegető funkciója van, hanem képszerkesztő is. Alap szerkesztési funkciók vannak benne.
Nomacs telepítése
sudo add-apt-repository ppa:nomacs/stable
sudo apt-get update
sudo apt-get install nomacs
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/nomacs-free-image-viewer.html
2013. december 30., hétfő
2013. december 25., szerda
2014-ben jöhet az IBM Powert támogató Linux KVM
Az IBM szerint a fejlesztés már kilépett a kísérleti fázisból, és a portolási munka egészen jól halad.
A Linux saját hypervisorja, a KVM (Kernel-based Virtual Machine) jelenleg még csak Intel és AMD platformot támogat, de az IBM Power-alapú rendszerek használói számára jó hír, hogy az IBM jól halad a KVM portolásával, és várhatóan már jövőre kiadja a Power-kompatibilis verziót.
Kim Wasko, az IBM Linux Technológiai Központ igazgatója a ZDNetnek adott interjújában azt mondta, hogy a fejlesztői laborban már működő, “mérnöki minőségű” kóddal rendelkeznek, a munka már túllépett a kísérleti fázison, így a 2014-es megjelenés reális célnak tűnik.
Az IBM Power-alapú megoldásokon használt legnépszerűbb két Linux-disztrubúció fejlesztői, a Red Hat és a SUSE a cégek terveit ismerők szerint már jövőre beépítik operációs rendszereikbe a Power-kompatibilis KVM-et, így a felsőkategóriás szerverpiacon például a VMware, a Citrix, az Azure a jövőben komolyabb versenytársra számíthat a KVM személyében.
A Linux saját hypervisorja, a KVM (Kernel-based Virtual Machine) jelenleg még csak Intel és AMD platformot támogat, de az IBM Power-alapú rendszerek használói számára jó hír, hogy az IBM jól halad a KVM portolásával, és várhatóan már jövőre kiadja a Power-kompatibilis verziót.
Kim Wasko, az IBM Linux Technológiai Központ igazgatója a ZDNetnek adott interjújában azt mondta, hogy a fejlesztői laborban már működő, “mérnöki minőségű” kóddal rendelkeznek, a munka már túllépett a kísérleti fázison, így a 2014-es megjelenés reális célnak tűnik.
Az IBM Power-alapú megoldásokon használt legnépszerűbb két Linux-disztrubúció fejlesztői, a Red Hat és a SUSE a cégek terveit ismerők szerint már jövőre beépítik operációs rendszereikbe a Power-kompatibilis KVM-et, így a felsőkategóriás szerverpiacon például a VMware, a Citrix, az Azure a jövőben komolyabb versenytársra számíthat a KVM személyében.
Végre itt a Fedora 20, teljes ARM támogatással
A Fedora 20-ban teljes jogú platformmá vált az ARM, amely mostantól ugyanolyan figyelmet élvez mint az x86 és x64. A közösségi disztribúció új alkalmazás-piacteret is kapott.
Úgy tűnik, a Fedora Linux fejlesztői az év végén rendre elkényelmesednek. Tavaly a Fedora 18 majdnem két hónapos csúszást szenvedett el, aminek következtében csak januárban jelent meg, a nyári Fedora 19 időben befutott, a Fedora 20 kiadását viszont szintén több hetes csúszás előzte meg az Anaconda telepítővel kapcsolatos hibák miatt. Eredetileg november végére várták a disztribúciót, végül december 17-én jelent meg.
ARM!
A Fdora hagyományosan a Red Hat Linux előszobája, a közösségi disztribúcióban jelennek meg először azok az új technológiák, amelyek majd kicsiszolva és tesztelve a vállalati felhasználásra szánt rendszer részei lesznek. A Fedora hagyományosan egy "cutting edge" disztribúció, amiben a szabad szoftveres világ legújabb szoftverei és technológiái találhatók meg, elsősorban nem az átlagfelhasználókra, hanem inkább a Linux-őrültekre szabták. A most megjelent verzió, a Fedora 20 kódneve Heisenbug - ezt a kifejezést nehezen reprodukálható, néha megjelenő, néha pedig eltűnő programhibákra használják a fejlesztői zsargonban.
Az új verzió egyik legfontosabb vívmánya, hogy az ARM architektúrán futó változat mára teljesen azonos fejlesztői prioritásokat élvez mint az x86 és x64 utasításkészlet-architektúrára készült Fedora. Ennek hátterében az áll, hogy a Fedora projekt anyacége, a Red Hat szeretne mihamarabb egy stabil, jól működő Linuxot kínálni az éledezőben levő mikroszerver-piacra. A kiadási jegyzék szerint a Fedora 20-ban már elsődleges fejlesztési célpontnak számítanak az ARM-os gépek, bár a kiadás egyelőre csak a 32 bites ARMv7 architektúrát támogatott hivatalosan, a 64 bites verzióra kicsit még várni kell - mint ahogy a 64 bites ARM szerverprocesszorokra is.
Saját piactér
A disztribúció alapja a szeptember elején kiadott 3.11-es kernel, az alapértelmezett asztal környezet az októberben kiadott GNOME 3.10, de emellett hat különféle desktop található meg a csomagok között, a sokak által szeretett Cinnamon 2.0, a KDE Plasma Workspacesből a hosszú támogatást élvező 4.11, valamint az Enlightenment, az Xfce, az LXDE és a MATE. A desktopok alatt továbbra is az X.org (1.14) fut, a Wayland egyelőre csak technikai előzetesként került be a Fedorába. A jövő nyáron esedékes Fedora 21 lehet az első, amely már a végleges Waylandet tartalmazza. Amint az ismert, jelenleg két technológia, a Wayland és a Mir csatázik a következő generációs display szerverek között, az erőviszonyok folyamatosan alakulnak - egyelőre nem lehet győztest hirdetni.
Desktop oldalon említésre méltó fejlesztés még az Application Installer megjelenése. A Fedorában eddig a PackageKit frontend látta el a telepítéssel kapcsolatos feladatokat, azonban ez - a nevéből is kitalálható módon - a csomagközpontúan működött. A helyét átvevő Application Installer egy online alkalmazás-piactéren megszokott képességeket hozza, csomagok helyett kategóriákba csoportosított alkalmazásokat sorol fel, amelyek legfontosabb információit is megjeleníti, például az ikonját, képernyőfotókat, rövid leírást, értékeléseket. Az alkalmazások között persze keresni is lehet, és a felhasználónak tetsző programokat egyszerűen telepíti is az Application Installer. A meglevő alkalmazások frissítéséről értesítést is küld a szoftver, illetve értelemszerűen a frissítés letöltését és telepítését is el tudja végezni.
Úgy tűnik, a Fedora Linux fejlesztői az év végén rendre elkényelmesednek. Tavaly a Fedora 18 majdnem két hónapos csúszást szenvedett el, aminek következtében csak januárban jelent meg, a nyári Fedora 19 időben befutott, a Fedora 20 kiadását viszont szintén több hetes csúszás előzte meg az Anaconda telepítővel kapcsolatos hibák miatt. Eredetileg november végére várták a disztribúciót, végül december 17-én jelent meg.
ARM!
A Fdora hagyományosan a Red Hat Linux előszobája, a közösségi disztribúcióban jelennek meg először azok az új technológiák, amelyek majd kicsiszolva és tesztelve a vállalati felhasználásra szánt rendszer részei lesznek. A Fedora hagyományosan egy "cutting edge" disztribúció, amiben a szabad szoftveres világ legújabb szoftverei és technológiái találhatók meg, elsősorban nem az átlagfelhasználókra, hanem inkább a Linux-őrültekre szabták. A most megjelent verzió, a Fedora 20 kódneve Heisenbug - ezt a kifejezést nehezen reprodukálható, néha megjelenő, néha pedig eltűnő programhibákra használják a fejlesztői zsargonban.
Az új verzió egyik legfontosabb vívmánya, hogy az ARM architektúrán futó változat mára teljesen azonos fejlesztői prioritásokat élvez mint az x86 és x64 utasításkészlet-architektúrára készült Fedora. Ennek hátterében az áll, hogy a Fedora projekt anyacége, a Red Hat szeretne mihamarabb egy stabil, jól működő Linuxot kínálni az éledezőben levő mikroszerver-piacra. A kiadási jegyzék szerint a Fedora 20-ban már elsődleges fejlesztési célpontnak számítanak az ARM-os gépek, bár a kiadás egyelőre csak a 32 bites ARMv7 architektúrát támogatott hivatalosan, a 64 bites verzióra kicsit még várni kell - mint ahogy a 64 bites ARM szerverprocesszorokra is.
Saját piactér
A disztribúció alapja a szeptember elején kiadott 3.11-es kernel, az alapértelmezett asztal környezet az októberben kiadott GNOME 3.10, de emellett hat különféle desktop található meg a csomagok között, a sokak által szeretett Cinnamon 2.0, a KDE Plasma Workspacesből a hosszú támogatást élvező 4.11, valamint az Enlightenment, az Xfce, az LXDE és a MATE. A desktopok alatt továbbra is az X.org (1.14) fut, a Wayland egyelőre csak technikai előzetesként került be a Fedorába. A jövő nyáron esedékes Fedora 21 lehet az első, amely már a végleges Waylandet tartalmazza. Amint az ismert, jelenleg két technológia, a Wayland és a Mir csatázik a következő generációs display szerverek között, az erőviszonyok folyamatosan alakulnak - egyelőre nem lehet győztest hirdetni.
Desktop oldalon említésre méltó fejlesztés még az Application Installer megjelenése. A Fedorában eddig a PackageKit frontend látta el a telepítéssel kapcsolatos feladatokat, azonban ez - a nevéből is kitalálható módon - a csomagközpontúan működött. A helyét átvevő Application Installer egy online alkalmazás-piactéren megszokott képességeket hozza, csomagok helyett kategóriákba csoportosított alkalmazásokat sorol fel, amelyek legfontosabb információit is megjeleníti, például az ikonját, képernyőfotókat, rövid leírást, értékeléseket. Az alkalmazások között persze keresni is lehet, és a felhasználónak tetsző programokat egyszerűen telepíti is az Application Installer. A meglevő alkalmazások frissítéséről értesítést is küld a szoftver, illetve értelemszerűen a frissítés letöltését és telepítését is el tudja végezni.
Szerveres érdekességek
A Fedora leginkább szerveres, virtualizációs és újabban felhős vonalon erős. A libvirt kliensben már beállíthatók különféle szabályrendszerek, amelyek az összes menedzselt objektumra és API-műveletre érvényesíthetők, így minden klienskapcsolat lekorlátozható a nagyobb biztonság érdekében. Az engedélyeket a libvirt.conf állományban kell beállítani - további részleteket ezeken a linkeken lehet megtudni (1, 2, 3). Virtualizáció terén érdekes fejlesztés még, hogy a virt-manager közvetlen képes a KVM vendég operációs rendszerek snapshotjait kezelni - igaz, a snapshot elkészítéséhez néhány másodpercre megállítja az adott VM-et.
Az új verzióban - az ARM elsődleges architektúrává válásával - előtérbe került az ARM virtualizáció. A Fedora 20-ban számos olyan fejlesztés debütál, ami gördülékenyebbé teszi az ARM virtuális gépek kezelését x86 rendszereken, ennek főleg azok a fejlesztők örülhetnek, akik ARM-os szerveres alkalmazásokon dolgoznak például. A qemu tartalmaz egy ARM emulátort, amelyet egyébként a Fedora fejlesztői is aktívan használnak, a Fedora 20-ban pedig már a szokásos libvirt eszközökkel is felügyelhetők az ARM-os VM-ek, a kiadási jegyzék szerint kijavították azokat a hibákat, amely korábban megakadályozta, hogy a virt-managerből lehessen qemu-system-arm gépeket indítani.
A Fedora 20 nem tartalmaz levelezőt. Korábban a sendmail volt a disztribúció alapértelmezett levelezője, azonban a fejlesztői közösség úgy találta, körülményes kézi konfiguráció nélkül a sendmail nem használható, így kiszedték az alapértelmezetten települő csomagok közül. Szintén kikerült a csomagok közül a syslog, amelynek a helyét a journald vette át. A kiadási jegyzék megemlékezik röviden arról is, hogy bekerült a Fedora 20-ba aHadoop, amely mára a "big data" feldolgozás de facto nyílt forrású sztenderdje, illetve a strukturálatlan adatok tárolására szolgáló MongoDB a 2.4-es verzióra frissült.
A Fedora 20 letölthető a letölthető a projekt weboldaláról telepítőlemezként és a telepítés nélküli kipróbálást lehetővé tevő Live Image-ként.
2013. december 24., kedd
Jövőre jönnek az Ubuntu-alapú csúcsmobilok
A Canonical kedden jelentette be, hogy megegyezett egy okostelefongyártó céggel, akik a jövőben Ubuntu-alapú készülékeket gyártanak, méghozzá a felsőkategóriás szegmenst megcélozva. A vállalat kiléte azonban még ismeretlen.
Mark Shuttleworth, a Canonical vállalat alapítója a CNET-nek nyilatkozott arról, hogy mobil operációs rendszerük, az Ubuntu Touch jövőre elérhető lesz felsőkategóriás mobilkészülékeken, ám a eszközöket gyártó céget nem nevezte meg.
Egyelőre tehát rejtély, melyik piaci szereplő kezdi el kitaposni magának először az utat az Ubuntu Touch erdejében, ám az mindenféleképpen biztató előjel, hogy egyből felsőkategóriás készülékeken bizonyíthat.
Shuttleworld mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy ezenkívül még további négy telefongyártóval folytatnak tárgyalásokat, melyek készülékei a világ minden táján jelen vannak.
Az Ubuntu Touch operációs rendszer az Ubuntu – a népszerű Linux disztribúció – első verziója, amely idén októberben mutatkozott be. Mivel a Canonical saját projektje, az Edge megbukott, már debütáláskor az volt a vállalat elképzelése, hogy 2014 elején jöhetnek az operációs rendszer köré épülő kütyük, amit úgy néz ki, tartani is tudnak.
Megjelent a SteamOS
Jó hír minden érdeklődőnek, hogy a Valve hivatalosan is elérhetővé tette SteamOS nevű operációs rendszerét, melyet kifejezetten a játékosok igényeinek megfelelően alakítottak ki. A kliens mérete 960 MB, és letölthető a hivatalos oldalon keresztül. A cég elmondása szerint a program alapját a Debian GNU/Linux rendszere alkotja, így mielőtt nekiállunk telepíteni, nem árt némi Linuxos tapasztalat.
A SteamOS első, 1.0 versziószámú kiadása az "alchemist" kódnevet kapta, melynek alapja a Debian "wheezy" (stabil 7.1) változata. A Valve közzétette a rendszerkövetelményeket is, melyek alapján az alábbi összeállítású gépre már neki lehet állni telepíteni az új operációsrendszert:
- 64-bites Intel vagy AMD processzor,
- 4 GB vagy több memória,
- 500 GB vagy nagyobb merevlemez,
- nVIDIA videokártya (Az AMD és Intel GPU-k támogatása hamarosan várható),
- UEFI bootolás támogatása,
- USB csatlakozó - és pendrive - a telepítéshez.
A telepítést kétféleképpen végezhetjük el, melyek leírását elolvashatjátok a forrásoldalon. Az első metódus egyszerűbb, oda egy legalább 4 GB-os pendrive-ra és egy 1 TB méretű HDD partícióra lesz szükség. A második már komplikáltabb, ami a Debian Linux telepítéséhez hasonló. A SteamOS elsődlegesen a Steam, valamint a SteamWorks támogatással rendelkező játékok futtatására lett tervezve, de rendelkezik egy "Asztal móddal" is, ahol a normál Linux programokat tudjuk használni.
Steam OS letöltés
- 64-bites Intel vagy AMD processzor,
- 4 GB vagy több memória,
- 500 GB vagy nagyobb merevlemez,
- nVIDIA videokártya (Az AMD és Intel GPU-k támogatása hamarosan várható),
- UEFI bootolás támogatása,
- USB csatlakozó - és pendrive - a telepítéshez.
A telepítést kétféleképpen végezhetjük el, melyek leírását elolvashatjátok a forrásoldalon. Az első metódus egyszerűbb, oda egy legalább 4 GB-os pendrive-ra és egy 1 TB méretű HDD partícióra lesz szükség. A második már komplikáltabb, ami a Debian Linux telepítéséhez hasonló. A SteamOS elsődlegesen a Steam, valamint a SteamWorks támogatással rendelkező játékok futtatására lett tervezve, de rendelkezik egy "Asztal móddal" is, ahol a normál Linux programokat tudjuk használni.
Steam OS letöltés
2013. december 23., hétfő
Geary telepítése Ubuntu 13.10 alatt
Nem tudom mennyien használnak manapság email klienst a munkahelyen kívül, de nekik jól jöhet a Geary.
A Geary egy új és könnyed email kliens GNOME asztali környezet alá. Fő cél a fejlesztőknek a jó áttekinthetőség és a könnyű használat volt. A program jelenlegi állapota a fejlesztés korai szakaszának tudható be. A jövőben ez változni fog. Tervezetten lesz majd több fiók együttes kezelése, gyorskeresés,
Geary jellemzői
Geary telepítése
sudo apt-add-repository ppa:yorba/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install geary
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/install-geary-email-program-in-ubuntu-13-10.html
A Geary egy új és könnyed email kliens GNOME asztali környezet alá. Fő cél a fejlesztőknek a jó áttekinthetőség és a könnyű használat volt. A program jelenlegi állapota a fejlesztés korai szakaszának tudható be. A jövőben ez változni fog. Tervezetten lesz majd több fiók együttes kezelése, gyorskeresés,
Geary jellemzői
- modern, előremutató felhasználói felület
- gyors fiókbeállítás
- támogatja a Gmail, Yahoo, Outlook-ot és a népszerűbb IMAP kiszolgálókat
- levelek beszélgetésbe szervezése
- HTML támogatás
- új üzenet értesítés az asztalon
- gyors kulcsszavas kereső
Geary telepítése
sudo apt-add-repository ppa:yorba/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install geary
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/install-geary-email-program-in-ubuntu-13-10.html
2013. december 14., szombat
PcLinuxOS-Mate, retro a javából
Most, hogy elkezdtünk közösen gondolkodni mivel is lehetne leváltani majd az XP-ket, eszembe jutott a régebben használt PCLinuxOS. Ennek is a Mate változata. Eddig ilyen nem volt, legalábbis nem nagyon láttam. Most viszont úgy gondoltam felrakom gépre és megnézem telepítés közben. Ami nagy előnye, hogy next, next telepíthető és elvileg bolondbiztos. Ezen kívül mivel rolling kiadás, így elvileg nem kell túl gyakran újratelepíteni.
Lássunk neki.
PCLinuxOS-Mate telepítése
A lemezképet letöltheted innen.
Ami a rendszerkövetelményeket illeti, beéri kevéssel is. A hivatalos honlap szerint memóriából min 500Mb, de 1Gb az ajánlott. Tárhelyből nagyjából 10Gb a megfelelő. Úgy gondolom ma már egy pendrive-on is jóval több van ennél. A többi összetevőre nem annyira érzékeny.
Elindítottam virtuális gépben és egész gyorsan betöltött az asztal. A billentyűzet kiosztását meg kellett adni. Meg kell hagyni, az elmúlt években sokat fejlődött a külcsín. Legalábbis a boot közben szebb lett minden.
Gyorsan a tárgyra tértem és elindítottam a telepítést. Bölcs,öreg, varázsbotos pingvin nézett vissza rám.
Lényeges pont a particionálás. Persze ezt mindig kihangsúlyozom. Aki csak VB alatt próbálja ki, annak jó, ha a teljes lemezt felhasználja. Egyéb esetben persze figyelni kell mit csinálsz.
Kapunk egy figyelmeztetést, hogy minden adatunk el fog veszni. Mindezt kétszer. A második direkt nagy piros figyelmeztetés.
A telepítés folyamata elég gyors volt, közben csak a statikus zöld hátteret bámulhattuk.
Megint elérkeztünk egy mérföldkőhöz, a rendszerbetöltő telepítése. A legtöbb esetben az alap beállítások megfelelnek. Aki szeretné, az változtathat a boot előtti időn, vagy jelszót is megadhat a GRUB-nak. A második képen a boot sorrend választható ki. Ez akkor érdekes, ha más operációs rendszer is fut a gépen.
Végre vége. Most már újraindíthatod a gépet és néhány telepítési lépés után bitrokba veheted az új rendszert. Persze ne felejtsd el kivenni a telepítő lemezt.
Újraindítás után a friss és ropogós PCLinuxOS-Mate fogad minket.
Még azért nem dőlhetünk teljesen hátra, mert folytatni kell a telepítést. Az időzónát kell megadni. Választhatsz a helyi idő és a szinkronizált idő között.
Létre kell hozni a root fiókot.
A következő a felhasználói fiók létrehozása.
PCLinuxOS-Mate felhasználói felület
A login ablak tetszetős.
Bejelentkezés után egy puritán és retro asztal tekint vissza ránk. Természetesen csinosítással lehet változtatni ezen az összképen. A menü egyszerű és áttekinthető. Olyan mint a "Start menü", így Winről átállóknak ideális lehet.
A címben szereplő retro a javából inkább a frissen telepített rendszer kinézetére utal. Aki Red Hat-ot vagy Scientific Linux-ot használ, nagyjából ugyanez villan be neki. Az első nagyobb csinosításig.
Belepillantottam a többi menübe is.
A PCLinux nagy erőssége a beállító központ. Könnyen áttekinthető és minden lényeges benne van. Ez semmit nem változott a régebbi kiadásokhoz képest.
A nyelv átállítható magyarra.
A multimédiás tartalmakkal nem lesz gond. Legalábbis a Flash videók mennek. Persze a VLC mindenevő, így filmek, zenék lejátszása is menni fog.
A disztribúció csomagválasztéka megfelelő, ennyiből mindenki megtalálhatja amire szüksége van. A csomagkezelő ismerős a Debian alapú disztribúciókból. Nagyon könnyű használni. Két tároló van beállítva, de szerintem ennyi elég.
Összegzés
A PCLinuxOS nem igazán változott az elmúlt években. Megmaradt az a könnyen telepíthető és kezelhető disztribúciónak ami volt korábban. Most is úgy gondolom, hogy kifejezetten kezdőknek találták ki. Elég jó a csomagválasztéka, áttekinthető a menürendszere. Legnagyobb előnye, hogy rolling kiadás, így túl gyakran nem kell újratelepíteni.
Nekem külön öröm, hogy van már Mate kiadás. Bár szubjektív dolog, de a KDE nem annyira jön be. Többször nekiugrottam, nem sikerült. A Cinnamon és a Mate áll nekem kézre. Csinosítani ezeket is lehet.
A PCLinuxOS ezen változata régebbi gépekre is telepítehő, nem eszik túl sokat.
Aki a Windows XP leváltásán gondolkodik, annak egy jó alternativa lehet. Live módban kipróbálható mindenféle kötelezettség nélkül. Ami nagy előnye még a disztribúciónak, hogy semmit nem kell pluszban telepíteni a multimédiás tartalmak lejátszásához. Ennek megint csak a kezdő felhasználók örülnek.
Hát ennyi. Nekem nagyon tetszik, remélem másnak is fog.
Lássunk neki.
PCLinuxOS-Mate telepítése
A lemezképet letöltheted innen.
Ami a rendszerkövetelményeket illeti, beéri kevéssel is. A hivatalos honlap szerint memóriából min 500Mb, de 1Gb az ajánlott. Tárhelyből nagyjából 10Gb a megfelelő. Úgy gondolom ma már egy pendrive-on is jóval több van ennél. A többi összetevőre nem annyira érzékeny.
Elindítottam virtuális gépben és egész gyorsan betöltött az asztal. A billentyűzet kiosztását meg kellett adni. Meg kell hagyni, az elmúlt években sokat fejlődött a külcsín. Legalábbis a boot közben szebb lett minden.
Gyorsan a tárgyra tértem és elindítottam a telepítést. Bölcs,öreg, varázsbotos pingvin nézett vissza rám.
Lényeges pont a particionálás. Persze ezt mindig kihangsúlyozom. Aki csak VB alatt próbálja ki, annak jó, ha a teljes lemezt felhasználja. Egyéb esetben persze figyelni kell mit csinálsz.
Kapunk egy figyelmeztetést, hogy minden adatunk el fog veszni. Mindezt kétszer. A második direkt nagy piros figyelmeztetés.
A telepítés folyamata elég gyors volt, közben csak a statikus zöld hátteret bámulhattuk.
Megint elérkeztünk egy mérföldkőhöz, a rendszerbetöltő telepítése. A legtöbb esetben az alap beállítások megfelelnek. Aki szeretné, az változtathat a boot előtti időn, vagy jelszót is megadhat a GRUB-nak. A második képen a boot sorrend választható ki. Ez akkor érdekes, ha más operációs rendszer is fut a gépen.
Végre vége. Most már újraindíthatod a gépet és néhány telepítési lépés után bitrokba veheted az új rendszert. Persze ne felejtsd el kivenni a telepítő lemezt.
Újraindítás után a friss és ropogós PCLinuxOS-Mate fogad minket.
Még azért nem dőlhetünk teljesen hátra, mert folytatni kell a telepítést. Az időzónát kell megadni. Választhatsz a helyi idő és a szinkronizált idő között.
Létre kell hozni a root fiókot.
A következő a felhasználói fiók létrehozása.
PCLinuxOS-Mate felhasználói felület
A login ablak tetszetős.
Bejelentkezés után egy puritán és retro asztal tekint vissza ránk. Természetesen csinosítással lehet változtatni ezen az összképen. A menü egyszerű és áttekinthető. Olyan mint a "Start menü", így Winről átállóknak ideális lehet.
A címben szereplő retro a javából inkább a frissen telepített rendszer kinézetére utal. Aki Red Hat-ot vagy Scientific Linux-ot használ, nagyjából ugyanez villan be neki. Az első nagyobb csinosításig.
Belepillantottam a többi menübe is.
A PCLinux nagy erőssége a beállító központ. Könnyen áttekinthető és minden lényeges benne van. Ez semmit nem változott a régebbi kiadásokhoz képest.
A nyelv átállítható magyarra.
A multimédiás tartalmakkal nem lesz gond. Legalábbis a Flash videók mennek. Persze a VLC mindenevő, így filmek, zenék lejátszása is menni fog.
A disztribúció csomagválasztéka megfelelő, ennyiből mindenki megtalálhatja amire szüksége van. A csomagkezelő ismerős a Debian alapú disztribúciókból. Nagyon könnyű használni. Két tároló van beállítva, de szerintem ennyi elég.
Összegzés
A PCLinuxOS nem igazán változott az elmúlt években. Megmaradt az a könnyen telepíthető és kezelhető disztribúciónak ami volt korábban. Most is úgy gondolom, hogy kifejezetten kezdőknek találták ki. Elég jó a csomagválasztéka, áttekinthető a menürendszere. Legnagyobb előnye, hogy rolling kiadás, így túl gyakran nem kell újratelepíteni.
Nekem külön öröm, hogy van már Mate kiadás. Bár szubjektív dolog, de a KDE nem annyira jön be. Többször nekiugrottam, nem sikerült. A Cinnamon és a Mate áll nekem kézre. Csinosítani ezeket is lehet.
A PCLinuxOS ezen változata régebbi gépekre is telepítehő, nem eszik túl sokat.
Aki a Windows XP leváltásán gondolkodik, annak egy jó alternativa lehet. Live módban kipróbálható mindenféle kötelezettség nélkül. Ami nagy előnye még a disztribúciónak, hogy semmit nem kell pluszban telepíteni a multimédiás tartalmak lejátszásához. Ennek megint csak a kezdő felhasználók örülnek.
Hát ennyi. Nekem nagyon tetszik, remélem másnak is fog.
2013. december 9., hétfő
XP helyett
Jövőre lejár a Windows XP támogatottsága. Ez nem újdonság, de kérdés hogy kerül a csizma az asztalra. Úgy, hogy valószínűleg helyette kellene majd valami a gépre. Ebben kérném a segítségeteket. Kellene egy közös gondolkodás, hogy mit lehetne helyette a gépekre tenni, ami ingyenes és legális.
Ami biztos, hogy nem erőművekben kell gondolkodni. Akik még ezt használják azoknak valószínűleg egy vagy két magos gépük van. A memória sem lehet több 2Gb-nál.
A disztribúció (asztali környezet) kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy átlag felhasználónak kell és valószínűleg kell neki a Start menü is. Vagy olyasmi. Könnyen lehessen telepíteni és ne kelljen 5 percenként support a használatához.
Várom a javaslatokat, ki mit javasolna. Esetleg rövid indoklást is lehet írni a fentiek figyelembe vételével. Köszönöm!
Ami biztos, hogy nem erőművekben kell gondolkodni. Akik még ezt használják azoknak valószínűleg egy vagy két magos gépük van. A memória sem lehet több 2Gb-nál.
A disztribúció (asztali környezet) kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy átlag felhasználónak kell és valószínűleg kell neki a Start menü is. Vagy olyasmi. Könnyen lehessen telepíteni és ne kelljen 5 percenként support a használatához.
Várom a javaslatokat, ki mit javasolna. Esetleg rövid indoklást is lehet írni a fentiek figyelembe vételével. Köszönöm!
2013. december 7., szombat
Hogyan telepítheted a Numix 2.0 témát és az ikonokat Ubuntu 13.10 alá
Aki szereti csinosítani az asztalát, annak jól jöhet ez a leírás. A Numix egy modern külsejű téma, amiben keveredik a világos és a sötét. Támogatott asztali környezetek: GNOME, KDE, Xfce, Unity, Openbox.
Telepíteno PPA tárolóból lehet. Innen telepítheted a Numix háttérképet, ikonokat és a témát.
Nyisd meg a terminált majd
Telepíteno PPA tárolóból lehet. Innen telepítheted a Numix háttérképet, ikonokat és a témát.
Nyisd meg a terminált majd
sudo add-apt-repository ppa:numix/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install numix-gtk-theme numix-icon-theme numix-wallpaper-saucy
Néhány képernyőkép
Forrás: http://ubuntuhandbook.org/index.php/category/linux-mint/
2013. december 1., vasárnap
Hogyan telepítheted a SyncDrive-ot Ubuntu alatt
A SyncDrive a Grice csapat munkáján alapul. Célja az egyszerű adatszinkronizálás. Habár ingyenes, de azért lehet támogatni a fejlesztőket egy kis pénzzel.
Jellemzők
A program szinkronizálja a Google Drive-on tárolt fájljaidat Ubuntu és LinuxMint disztribúciókkal. (Vélhetően más esetben is működnie kellene.)
SyncDrive telepítése
Terminálban add ki a következő parancsokat:
sudo add-apt-repository ppa:nemh/gambas3
sudo apt-get update
Most töltsd le a .deb fájlt innen.
Jöhet a csomag telepítése
sudo dpkg -i syncdrive_0.9-1-i386.deb
Amennyiben valami hibaüzenettel találod magad szemben, akkor pedig
sudo apt-get -f install
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/how-to-install-syncdrive-in-ubuntu-13-1013-0412-10.html
Jellemzők
A program szinkronizálja a Google Drive-on tárolt fájljaidat Ubuntu és LinuxMint disztribúciókkal. (Vélhetően más esetben is működnie kellene.)
SyncDrive telepítése
Terminálban add ki a következő parancsokat:
sudo add-apt-repository ppa:nemh/gambas3
sudo apt-get update
Most töltsd le a .deb fájlt innen.
Jöhet a csomag telepítése
sudo dpkg -i syncdrive_0.9-1-i386.deb
Amennyiben valami hibaüzenettel találod magad szemben, akkor pedig
sudo apt-get -f install
Forrás: http://www.ubuntugeek.com/how-to-install-syncdrive-in-ubuntu-13-1013-0412-10.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)