Kicsit eltűntem, mert néhány napja próbálok elkészíteni egy Linux routert, sajnos azonban nem akar összeállni a dolog. IPCop-ot telepítettem rá, de a gépem sehogy sem látja a routert, az meg a netet.:)
Úgy hogy éppen vért izzadok!:)
De nem is ezt akartam, csak szerettem volna boldog újévet kívánni minden kedves látogatómnak!
HP
2007. december 31., hétfő
2007. december 28., péntek
Arany!
A HUP (Hungarian Unix Portal) 2007-es szavazásán a "Kedvenc Linux disztribúció" kategóriában a 2006-os évhez hasonlóan ismét az Ubuntu győzedelmeskedett!Gratulálok!
BitTornádo
Néha töltögetek bittorrent segítségével, de igazából még nem alakult bennem, hogy melyik kliens progit használjam. Próbáltam sok mindent, de vagy ezért, vagy azért, nem igazán tetszett egyik sem.
Megtapasztaltam a két szélsőséget, a nagy , nehézkes, túlcicomázott Azureust, és a nuku infó BitTorrent-et is.
Most olyat kerestem, ami a lehető legegyszerűbb, de mégis rendelkezik kellő hangolhatósággal, és ellát a szükséges információkkal.
Persze semmi sem biztos, de talán rátaláltam!
Választásom a Python nyelven íródott BitTornado-ra esett amely pici, gyors, de majdnem mindent tud amit a nagyok. Sokaknak elsőre idegennek tűnhet a sok fura fájlkiterjesztés(py), de nem kell megijedni, a Linuxhoz mindig közel állt a Python! Például Ubuntu barátunk grafikus telepítője is ezen a nyelven íródott.
A forrást le lehet tölteni a hivatalos oldalról, telepítése pedig nagyon egyszerű.
Ha nincs fent Python, telepíteni kell, pl így:
sudo apt-get install libwxgtk2.2-python
Ezután kicsomagolás, majd install így:
sudo python setup.py install
Számtalan parancssoros lehetőséget kínál a program, de ha nem akarunk mást csak letölteni, érdemes létrehozni egy indíróikont, melyben a parancshoz ezt írjuk: /usr/bin/btdownloadgui.py
Így induláskor bekéri a letöltésre hivatkozó torrent fájlt, majd a mentés helyére kérdez rá.
Előbb ellenőrzi a cucc sértetlenségét, majd indítja a letöltést.
Az ablakon lévő kék színű hivatkozásokkal sok hasznos beállítás érhető el, érdemes őket átböngészni.
Sajnos Magyar nyelvű változatot nem találtam, de a program egyszerűsége miatt nem fogjátok érezni ennek hiányát.
Gyors letöltést!
Megtapasztaltam a két szélsőséget, a nagy , nehézkes, túlcicomázott Azureust, és a nuku infó BitTorrent-et is.
Most olyat kerestem, ami a lehető legegyszerűbb, de mégis rendelkezik kellő hangolhatósággal, és ellát a szükséges információkkal.
Persze semmi sem biztos, de talán rátaláltam!
Választásom a Python nyelven íródott BitTornado-ra esett amely pici, gyors, de majdnem mindent tud amit a nagyok. Sokaknak elsőre idegennek tűnhet a sok fura fájlkiterjesztés(py), de nem kell megijedni, a Linuxhoz mindig közel állt a Python! Például Ubuntu barátunk grafikus telepítője is ezen a nyelven íródott.
A forrást le lehet tölteni a hivatalos oldalról, telepítése pedig nagyon egyszerű.
Ha nincs fent Python, telepíteni kell, pl így:
sudo apt-get install libwxgtk2.2-python
Ezután kicsomagolás, majd install így:
sudo python setup.py install
Számtalan parancssoros lehetőséget kínál a program, de ha nem akarunk mást csak letölteni, érdemes létrehozni egy indíróikont, melyben a parancshoz ezt írjuk: /usr/bin/btdownloadgui.py
Így induláskor bekéri a letöltésre hivatkozó torrent fájlt, majd a mentés helyére kérdez rá.
Előbb ellenőrzi a cucc sértetlenségét, majd indítja a letöltést.
Az ablakon lévő kék színű hivatkozásokkal sok hasznos beállítás érhető el, érdemes őket átböngészni.
Sajnos Magyar nyelvű változatot nem találtam, de a program egyszerűsége miatt nem fogjátok érezni ennek hiányát.
Gyors letöltést!
2007. december 25., kedd
Telepítés Forrásból
Bizonyos programok nem érhetőek el csomagban, hanem a fejlesztők forráskód formájában bocsátják a rendelkezésünkre. Ezek általában tar.bz2, vagy tar kiterjesztést kapnak.
Az ilyen fájlokat vagy dinamikus hivatkozásokat használó, vagy statikus alakban érhetjük el.
A dinamikus hivatkozásokat (dynamically linked) tartalmazó szoftver nem foglalja magában a szükséges programkönyvtárakat, hanem ha kell meghívja azokat a rendszerből. Ez az elterjedtebb, hiszen helytakarékos, azonban megvan a maga hátránya is! Nehézkes a függőségek kielégítése, és gyakran kénytelenek vagyunk az alkalmazás igényei miatt régebbi verziójú programokat is telepíteni.
A statikus (static) szoftver tartalmazza a szükséges programkönyvtárakat, így nincsenek függőségi gondok, ezért viszont a nagyobb helyigénnyel kell fizetnünk. Ennek ellenére én ajánlom ennek használatát ha elérhető!
Amikor letöltünk egy „forrást”, érdemes szétnézni a weblapon, hiszen gyakran leírják milyen programokat kell telepítenünk ahhoz, hogy sikerüljön a szoftver lefordítása.
Ha ezzel megvagyunk, és már a vincseszteren csücsül a forrást tartalmazó fájl is, első lépésben ki kell csomagolni. Ezt érdemes a főkönyvtárban tenni, és innen természetesen minden parancsot root-ként kell kiadnunk (sudo).
Ezután belépünk a programot tartalmazó könyvtárba a cd parancs használatával.
Itt érdemes szétnézni, hiszen kell lennie valahol egy a telepítés leírását tartalmazó fájlnak, mivel ez szoftverenként bizonyos mértékben eltérhet.
Mostantól az általános eljárást írom le. Ez többnyire működik:)
Add ki a ./configure parancsot. Ez különböző beállításokat hajt végre, majd létrehozza a Make fájlokat, melyek a telepítéshez szükségesek.
Ha nem érkezik semmilyen hibaüzenet, akkor gépeld be a make parancsot. Tulajdonképpen most hajtod végre a forrás lefordítását, az-az létrehozod a futtatható fájl. Ez a gép teljesítményétől függően sokáig eltarthat. Érdemes közben figyelni a képernyőt, hogy nem jelenik e meg valamilyen hibára utaló üzenet. Gyakran ilyenkor derül ki, hogy hiányzik valamilyen fontos programkönyvtár.
Ha visszakapjuk a parancsjelet, adjuk ki a make install parancsot! Ez a művelet telepíti rendszerünkre a lefordított programot.
Ezután érdemes letakarítani a rendszerről a fordítás során felgyülemlett szemetet, a make clean paranccsal, így elkerülhetjük Linuxunk felesleges „hízását”.
Kész vagyunk! Most a program nevének begépelésével elvileg el kell indulnia. Természetesen hozhatunk létre az asztalon, vagy a startmenüben indítóikont is, ha úgy tartja úri kedvünk:)
Sajnos senkit nem biztosíthatok arról, hogy a leírt eljárás minden disztribúciónál, ill. minden forrásban elérhető szoftvernél működni fog. A leggyakoribb hiba a szükséges függőségek hiánya.
Tamásnak ajánlva!;)
2007. december 23., vasárnap
TrueCrypt GUI (tcgui)
Régebben írtam már a TrueCrypt nevű programról, amely egy fájlok titkosítására alkalmas, szerintem nagyszerű alkalmazás.
Talán pár embert elrémisztett az, hogy csak parancssoros változat érhető el, bár valójában még így is igen egyszerű volt a kezelése. Most végre ők is kipróbálhatják mire képes, hiszen találtam hozzá egy GUI-t, Magyarul mostantól egy egyszerű grafikus felületről érhetjük el szolgáltatásait.
Tud Angolul és Németül, sajnos Magyar fordítás egyenlőre nincs.
A telepítő tar.gz formátumban, vagy forrásban érhető el a hivatalos oldalon.
Ha valami nem érthető, kérdezz bátran!
Talán pár embert elrémisztett az, hogy csak parancssoros változat érhető el, bár valójában még így is igen egyszerű volt a kezelése. Most végre ők is kipróbálhatják mire képes, hiszen találtam hozzá egy GUI-t, Magyarul mostantól egy egyszerű grafikus felületről érhetjük el szolgáltatásait.
Tud Angolul és Németül, sajnos Magyar fordítás egyenlőre nincs.A telepítő tar.gz formátumban, vagy forrásban érhető el a hivatalos oldalon.
Ha valami nem érthető, kérdezz bátran!
Boldog Karácsonyt!
Ezúton szeretnék minden hűséges, és nem hűséges:) látogatómnak, továbbá az összes Magyar Linux felhasználónak boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánni!
HP
2007. december 22., szombat
Klavaro Touch Typing Tutor
Ma egy hasznos kis apróságot ajánlok.:) A Klavaró egy gépírást oktató program, ,mely természetesen ingyen elérhető. Társai közül az emeli ki, hogy a sokrétűsége mellett igen könnyen kezelhető, és egy kis kitartással bárki megtanulhat gyorsan, szakszerűen gépelni. Több nyelven is elérhető, köztük Magyarul, és persze számtalan billentyűkiosztással használható.
Én is gyakorlok néha kicsit a segítségével, mert lassú vagyok mint egy tetűke.:)
Telepíthető a Hozzáadás/eltávolítás menüből is, de mégis inkább azt ajánlom, hogy töltsétek le a legfrissebb verziót! A DEB csomag elérhető a
hivatalos oldalon, a részletes leírással együtt.
Tudjuk hogy nagyon egyszerű Ubuntun a DEB csomagok telepítése, de ha mégsem megy, ITT a segítség.
Én is gyakorlok néha kicsit a segítségével, mert lassú vagyok mint egy tetűke.:)Telepíthető a Hozzáadás/eltávolítás menüből is, de mégis inkább azt ajánlom, hogy töltsétek le a legfrissebb verziót! A DEB csomag elérhető a
hivatalos oldalon, a részletes leírással együtt.
Tudjuk hogy nagyon egyszerű Ubuntun a DEB csomagok telepítése, de ha mégsem megy, ITT a segítség.
2007. december 20., csütörtök
wxDownload Fast
Volt egy nehezebb időszakom, de szerencsére vége, így mostantól a megszokott minőségű írásokkal próbálom újra feltölteni az én kis tudásbázisom.
Kezdetnek mindjárt lássunk egy "kellemes" letöltéskezelőt!
Az volt a célom, hogy egy olyan progit találjak, amit integrálni lehet a Firefox böngészőbe, így ha ráklikkelek egy letölteni kívánt fájlra, ne a beépített letöltő program induljon, hanem az általam kívánt.
Csakhamar rátaláltam a wxDownload Fast-ra, mely egyszerűen kezelhető, de azért jól finomhangolható, és ami szintén fontos, gyorsan indul!
Magyar változata Ubuntura letölthető az alábbi linkről: http://dfast.sourceforge.net/download.html
Hogy miként integrálható a Firefox-ba, azt nem írom le, hiszen az alkalmazás beállításainál részletes, Magyar nyelvű leírás található.
Hivatalos oldal: http://dfast.sourceforge.net/index.html
Telepítési segédlet: ITT
:)
Kezdetnek mindjárt lássunk egy "kellemes" letöltéskezelőt!
Az volt a célom, hogy egy olyan progit találjak, amit integrálni lehet a Firefox böngészőbe, így ha ráklikkelek egy letölteni kívánt fájlra, ne a beépített letöltő program induljon, hanem az általam kívánt.Csakhamar rátaláltam a wxDownload Fast-ra, mely egyszerűen kezelhető, de azért jól finomhangolható, és ami szintén fontos, gyorsan indul!
Magyar változata Ubuntura letölthető az alábbi linkről: http://dfast.sourceforge.net/download.html
Hogy miként integrálható a Firefox-ba, azt nem írom le, hiszen az alkalmazás beállításainál részletes, Magyar nyelvű leírás található.
Hivatalos oldal: http://dfast.sourceforge.net/index.html
Telepítési segédlet: ITT
:)
2007. december 17., hétfő
Tele Vagyunk Lóvéval!
Nem akartam én igazán megnyilatkozni a témában, hiszem igyekszem "magam" távol tartani mindenféle politikai ákombákomtól, de nem bírom már tovább!!!
Miért van az, hogy képtelen felfogni a kormány, hogy nem csak az lehet jó, melyért milliókat fizetünk!
Gondolom már tudjátok miről van szó.
Arról a bizonyos egyetemi-iskolai pályázatról, mely az oktatási intézményekben felhasznált OS-re vonatkozik. Természetesen "vezéreink" továbbra is a Microsoft termékeire voksolnak. Hogy miért? Ki tudja!?
Mindannyian tudjuk, hogy a Linux alkalmas mindenféle feladat elvégzésére amely Windows alatt is elvégezhető, hiszen más különben nem használnánk.
Persze kicsit "hazudok":)! Lehet hogy iskoláink mostantól a Need For Speed-et oktatják majd!:) Nem, nem, hülye vagyok, hiszen olyan hardverre már nem telik, amin futna.
Sajnos azt hiszem, hogy egy újabb csatát buktunk el.:( Talán sosem lesz a Linux olyan népszerű mint az "Ablakok", de nem is baj! Nekem csak az számít, hogy azok a nagyszerű emberek, akik eddig tették, továbbra is fejlesszék ezt a csodálatos rendszert, melyet ma már akkor sem cserélnék le, ha fizetnének érte!
I Love Linux!!!
Bocs, de kicsit elérzékenyültem.;)
Azért Ti is iratkozzatok fel a petíció-ra!:)
Még páran, akik írnak a témáról: Evenorbi
Edboyww
És persze még sokan mások...
Hozzáírás: Bocs, de kicsit be voltam csípve:)))
Miért van az, hogy képtelen felfogni a kormány, hogy nem csak az lehet jó, melyért milliókat fizetünk!
Gondolom már tudjátok miről van szó.
Arról a bizonyos egyetemi-iskolai pályázatról, mely az oktatási intézményekben felhasznált OS-re vonatkozik. Természetesen "vezéreink" továbbra is a Microsoft termékeire voksolnak. Hogy miért? Ki tudja!?
Mindannyian tudjuk, hogy a Linux alkalmas mindenféle feladat elvégzésére amely Windows alatt is elvégezhető, hiszen más különben nem használnánk.
Persze kicsit "hazudok":)! Lehet hogy iskoláink mostantól a Need For Speed-et oktatják majd!:) Nem, nem, hülye vagyok, hiszen olyan hardverre már nem telik, amin futna.
Sajnos azt hiszem, hogy egy újabb csatát buktunk el.:( Talán sosem lesz a Linux olyan népszerű mint az "Ablakok", de nem is baj! Nekem csak az számít, hogy azok a nagyszerű emberek, akik eddig tették, továbbra is fejlesszék ezt a csodálatos rendszert, melyet ma már akkor sem cserélnék le, ha fizetnének érte!
I Love Linux!!!
Bocs, de kicsit elérzékenyültem.;)
Azért Ti is iratkozzatok fel a petíció-ra!:)
Még páran, akik írnak a témáról: Evenorbi
Edboyww
És persze még sokan mások...
Hozzáírás: Bocs, de kicsit be voltam csípve:)))
2007. december 16., vasárnap
DVD-Író
Elég sza* napom van ma!:(
Korán ébredtem a tegnapi piás este után, csipás szemmel és fájó fejjel. Összetapadt szemhéjaim gyengéd, nedves technológiával való szétválasztása után arra a megállapításra jutottam, hogy a hócipőm nincs éppen optimális állapotban, éppenséggel fullon van. Nem lesz ma semmilyen motorverseny, sem egy kis F1, mivel tél van:(((.
Akkor írok DVD-t, úgyis van mit mentenem! Kedvenc Linuxom láttán kicsit enyhült a hangulatom, még egy kis AC/CD-t is betettem, de csakhamar jött az újabb csapás. MEGHALT A DVD-ÍRÓ!!! Jaj NEEEEE! Jöhet még ma valami?
Kérek kis segítséget Linuxos barátaimtól.
Milyen DVD-író-t szeret a Linux?
Ha már vásárolnom kell, a legjobbat akarom! Kérem osszátok meg velem tapasztalataitokat!
Korán ébredtem a tegnapi piás este után, csipás szemmel és fájó fejjel. Összetapadt szemhéjaim gyengéd, nedves technológiával való szétválasztása után arra a megállapításra jutottam, hogy a hócipőm nincs éppen optimális állapotban, éppenséggel fullon van. Nem lesz ma semmilyen motorverseny, sem egy kis F1, mivel tél van:(((.
Akkor írok DVD-t, úgyis van mit mentenem! Kedvenc Linuxom láttán kicsit enyhült a hangulatom, még egy kis AC/CD-t is betettem, de csakhamar jött az újabb csapás. MEGHALT A DVD-ÍRÓ!!! Jaj NEEEEE! Jöhet még ma valami?
Kérek kis segítséget Linuxos barátaimtól.
Milyen DVD-író-t szeret a Linux?
Ha már vásárolnom kell, a legjobbat akarom! Kérem osszátok meg velem tapasztalataitokat!
2007. december 10., hétfő
Nézd meg!
"Két Windows rendszert használó srác elhatározta, hogy kipróbálja a "sötét oldal" operációs rendszerét is. Nos meglátjuk mi sül ki belőle, kövessétek egy héten keresztül, hogy mi is fog történni!"
http://1hetlinux.blog.hu/
Kíváncsian figyelem!:)
http://1hetlinux.blog.hu/
Kíváncsian figyelem!:)
2007. december 7., péntek
APTonCD
Valószínűleg sokunk felötlött már a gondolat, hogy milyen jó lenne új telepítésű Linuxunk alá egyszerűen átrakni kedvenc programjainkat.
Létezik erre egy kiváló megoldás, mellyel néhány egyszerű lépésben írhatjuk APT CD-re, vagy DVD-re az általunk választott csomagokat. Ezt aztán hozzá lehet adni a szoftverforrásokhoz, vagy egyetlen lépésben visszaállíthatunk minden programot!:)
A program neve: APTonCD
Az elején egy egyszerű felületen megkérdezi, hogy új CD-t hozzunk létre, vagy egy meglévőről állítsuk vissza az alkalmazásokat. Ha a Create gombot választjuk, akkor rövid töltögetés után a gépünkre telepített programok listája előtt találjuk magunkat. Ki lehet jelölni mit akarunk menteni, és mit nem, de akár adhatunk hozzá további csomagokat is. Ha a Burn(írás) gombara klikkelünk, választhatunk hogy ISO-ba mentünk, vagy közvetlenül írhatunk is, az általunk kiválasztott író programmal.
Létezik belőle Ubuntu csomag, így az ITT leírt módon könnyen telepíthető kedvenc rendszeremre, de a hivatalos oldalról letölthető forrás, vagy deb fájl is.
Nálam ezt hozta a mikulás!:)))
Létezik erre egy kiváló megoldás, mellyel néhány egyszerű lépésben írhatjuk APT CD-re, vagy DVD-re az általunk választott csomagokat. Ezt aztán hozzá lehet adni a szoftverforrásokhoz, vagy egyetlen lépésben visszaállíthatunk minden programot!:)
A program neve: APTonCD
Az elején egy egyszerű felületen megkérdezi, hogy új CD-t hozzunk létre, vagy egy meglévőről állítsuk vissza az alkalmazásokat. Ha a Create gombot választjuk, akkor rövid töltögetés után a gépünkre telepített programok listája előtt találjuk magunkat. Ki lehet jelölni mit akarunk menteni, és mit nem, de akár adhatunk hozzá további csomagokat is. Ha a Burn(írás) gombara klikkelünk, választhatunk hogy ISO-ba mentünk, vagy közvetlenül írhatunk is, az általunk kiválasztott író programmal.
Létezik belőle Ubuntu csomag, így az ITT leírt módon könnyen telepíthető kedvenc rendszeremre, de a hivatalos oldalról letölthető forrás, vagy deb fájl is.
Nálam ezt hozta a mikulás!:)))
2007. december 3., hétfő
Graphical Disk Map
Nézzétek csak! Így néz ki a home könyvtáram:
:))) Legalábbis a Graphical Disk Map szemén keresztül.
Haszna az, hogy nagyon könnyen ki lehet szúrni a legnagyobb helyet foglaló fájlokat, könyvtárakat, de valójában inkább érdekes mint hasznos.:)
Ubuntusok felrakhatják az Alkalmazások-->Hozzáadás/eltávolítás menüben, az egyéb Linuxot futtató barátaim pedig megtalálják a forrást a hivatalos weblapon: http://gdmap.sourceforge.net/
Érdemes megnézni!:)
:))) Legalábbis a Graphical Disk Map szemén keresztül.Haszna az, hogy nagyon könnyen ki lehet szúrni a legnagyobb helyet foglaló fájlokat, könyvtárakat, de valójában inkább érdekes mint hasznos.:)
Ubuntusok felrakhatják az Alkalmazások-->Hozzáadás/eltávolítás menüben, az egyéb Linuxot futtató barátaim pedig megtalálják a forrást a hivatalos weblapon: http://gdmap.sourceforge.net/
Érdemes megnézni!:)
2007. december 2., vasárnap
Truecrypt
Itt egy program, amit SPétör juttatott eszembe.
Vindozos korszakomban is nagy előszeretettel használtam már, hiszen alkalmas arra, hogy eldugjam azokat a fájlokat, melyek nem tartoznak másra.
A lehetőségek egész tárházát nyújtja a titkolózásra! Kár hogy ilyen nehéz leírni a nevét!:)
Itt most nem lesznek képek, mert ez az alkalmazás terminálban futtatható, de ne ijedjetek be, nem lesz baj!:)
Mivel nem akarok sok oldalt teleírni, így a számtalan lehetőség közül csak egyet taglalok bővebben, azt amit legtöbbször én is használok.
Létre fogunk hozni egy image fájlt, amit jelszóval védünk, majd csatoljuk (mount) a rendszerbe, és azt másolunk rá amit akarunk. De előbb telepítsük a Truecrypt-t!
Az ubuntura készült deb fájl letölthető: http://www.truecrypt.org/downloads.php
Azt már tudjuk hogyan kell telepíteni, de ha mégsem, ITT a segítség!
Most indítsunk terminált! Alkalmazások/Kellékek/Terminál
Ha csak annyit írunk be, hogy truecrypt akkor kiírja hogy milyen paramétereket adhatunk meg.
Így hozunk létre egy új kódolt image fájlt:
:~$ truecrypt -c ~/teszt
:~$ -->Ez a parancsjel, ha a /home/név könyvtárban vagyunk
truecrypt -c -->Ez a parancs! A -c azt jelenti, hogy create, azaz létrehozás
~/teszt -->A ~jel a /home/név könyvtár jele. Ebben hozzuk létre a teszt nevű image fájlt.
Remélem érthető:)
Most kérdések jönnek:
Volume type:
1) Normal
2) Hidden
Select [1]:
Normál, vagy rejtett fájl legyen e?
Filesystem:
1) FAT
2) None
Select [1]:
FAT vagy más fájlrendszer legyen e az image fájlban?
Eddig elég ha mindig entert nyomsz.
Enter volume size (bytes - size/sizeK/sizeM/sizeG):
Mekkora legyen az image mérete?
ha 1 GB, akkor ezt írd be: 1G
Hash algorithm:
1) RIPEMD-160
2) SHA-1
3) Whirlpool
Select [1]:
Encryption algorithm:
1) AES
2) Blowfish
3) CAST5
4) Serpent
5) Triple DES
6) Twofish
7) AES-Twofish
8) AES-Twofish-Serpent
9) Serpent-AES
10) Serpent-Twofish-AES
11) Twofish-Serpent
Select [1]:
Ez a két kérdés a kódolási algoritmusra vonatkozik.
Normál esetben elég két enter.
Enter password for new volume '/home/pal/teszt':
Re-enter password:
Kétszer a kívánt jelszó.
Enter keyfile path [none]:
Csak nyomj entert!:)
Please type at least 320 randomly chosen characters and then press Enter:
Itt 320 véletlenszerű karaktert kell leütni.
Ha kész, kisit dolgozik, aztán már meg is van a fájl.
Most csatolni kell a rendszerbe:
:~$ truecrypt ~/teszt /mnt
Ez a parancs az /mnt könyvtárba csatolja, miután megadtad a jelszót.
Most úgy másolhatsz rá, mintha egy meghajtó lenne. Ha végeztél, le kell választani a rendszerről, hogy más ne láthassa:
:~$ truecrypt -d /mnt
Ha el akarod érni a titkosított "meghajtón" lévő fájlokat, csak csatolnod kell az imént leírt módon. (:~$ truecrypt ~/teszt /mnt)
Hát csak ennyi!:)
Ugye nem is olyan nehéz dolog!
Ha valami mégsem világos, csak kérdezz bátran!;)
Vindozos korszakomban is nagy előszeretettel használtam már, hiszen alkalmas arra, hogy eldugjam azokat a fájlokat, melyek nem tartoznak másra.
A lehetőségek egész tárházát nyújtja a titkolózásra! Kár hogy ilyen nehéz leírni a nevét!:)
Itt most nem lesznek képek, mert ez az alkalmazás terminálban futtatható, de ne ijedjetek be, nem lesz baj!:)
Mivel nem akarok sok oldalt teleírni, így a számtalan lehetőség közül csak egyet taglalok bővebben, azt amit legtöbbször én is használok.
Létre fogunk hozni egy image fájlt, amit jelszóval védünk, majd csatoljuk (mount) a rendszerbe, és azt másolunk rá amit akarunk. De előbb telepítsük a Truecrypt-t!
Az ubuntura készült deb fájl letölthető: http://www.truecrypt.org/downloads.php
Azt már tudjuk hogyan kell telepíteni, de ha mégsem, ITT a segítség!
Most indítsunk terminált! Alkalmazások/Kellékek/Terminál
Ha csak annyit írunk be, hogy truecrypt akkor kiírja hogy milyen paramétereket adhatunk meg.
Így hozunk létre egy új kódolt image fájlt:
:~$ truecrypt -c ~/teszt
:~$ -->Ez a parancsjel, ha a /home/név könyvtárban vagyunk
truecrypt -c -->Ez a parancs! A -c azt jelenti, hogy create, azaz létrehozás
~/teszt -->A ~jel a /home/név könyvtár jele. Ebben hozzuk létre a teszt nevű image fájlt.
Remélem érthető:)
Most kérdések jönnek:
Volume type:
1) Normal
2) Hidden
Select [1]:
Normál, vagy rejtett fájl legyen e?
Filesystem:
1) FAT
2) None
Select [1]:
FAT vagy más fájlrendszer legyen e az image fájlban?
Eddig elég ha mindig entert nyomsz.
Enter volume size (bytes - size/sizeK/sizeM/sizeG):
Mekkora legyen az image mérete?
ha 1 GB, akkor ezt írd be: 1G
Hash algorithm:
1) RIPEMD-160
2) SHA-1
3) Whirlpool
Select [1]:
Encryption algorithm:
1) AES
2) Blowfish
3) CAST5
4) Serpent
5) Triple DES
6) Twofish
7) AES-Twofish
8) AES-Twofish-Serpent
9) Serpent-AES
10) Serpent-Twofish-AES
11) Twofish-Serpent
Select [1]:
Ez a két kérdés a kódolási algoritmusra vonatkozik.
Normál esetben elég két enter.
Enter password for new volume '/home/pal/teszt':
Re-enter password:
Kétszer a kívánt jelszó.
Enter keyfile path [none]:
Csak nyomj entert!:)
Please type at least 320 randomly chosen characters and then press Enter:
Itt 320 véletlenszerű karaktert kell leütni.
Ha kész, kisit dolgozik, aztán már meg is van a fájl.
Most csatolni kell a rendszerbe:
:~$ truecrypt ~/teszt /mnt
Ez a parancs az /mnt könyvtárba csatolja, miután megadtad a jelszót.
Most úgy másolhatsz rá, mintha egy meghajtó lenne. Ha végeztél, le kell választani a rendszerről, hogy más ne láthassa:
:~$ truecrypt -d /mnt
Ha el akarod érni a titkosított "meghajtón" lévő fájlokat, csak csatolnod kell az imént leírt módon. (:~$ truecrypt ~/teszt /mnt)
Hát csak ennyi!:)
Ugye nem is olyan nehéz dolog!
Ha valami mégsem világos, csak kérdezz bátran!;)
2007. november 29., csütörtök
Segítség
Szeretnék kérni egy kis segítséget, nálam tapasztaltabb Linuxos barátaimtól.
Kénytelen voltam új rendszert telepíteni, a vincseszter hibája miatt. Konkrétan kimúlt a 160 GB-os vinyó, és minden adatot magával rántott.
Felraktam csomagból a Brasero CD-író progit, de gondom van vele. Ez azért furcsa, mert régebben minden probléma nélkül használtam, és nagyon megszerettem.
Ahogy indítom, először semmi nem történik, majd maxra terheli a procit, annyira hogy még kilépni sem tudok. alt+ctrl+backspace, hogy újra induljon az X. Kezd is, de elakad. Ezt írja ki :
[xxxxx.xxxxx] hdc: Drive not ready for command
A "x"-ek helyén számok vannak, és ez a sor ismétlődik eltérő számokkal. Innen már csak a reset segít.
Próbáltam törölni, majd forrásból telepíteni, de ugyanez lett az eredmény. Lehet hogy az íróm adta fel a harcot?
HELP!
Kénytelen voltam új rendszert telepíteni, a vincseszter hibája miatt. Konkrétan kimúlt a 160 GB-os vinyó, és minden adatot magával rántott.
Felraktam csomagból a Brasero CD-író progit, de gondom van vele. Ez azért furcsa, mert régebben minden probléma nélkül használtam, és nagyon megszerettem.
Ahogy indítom, először semmi nem történik, majd maxra terheli a procit, annyira hogy még kilépni sem tudok. alt+ctrl+backspace, hogy újra induljon az X. Kezd is, de elakad. Ezt írja ki :
[xxxxx.xxxxx] hdc: Drive not ready for command
A "x"-ek helyén számok vannak, és ez a sor ismétlődik eltérő számokkal. Innen már csak a reset segít.
Próbáltam törölni, majd forrásból telepíteni, de ugyanez lett az eredmény. Lehet hogy az íróm adta fel a harcot?
HELP!
2007. november 27., kedd
Pidgin
A minap panaszkodott egy ismerősöm, akit nemrég sikerült "megtérítenem", hogy kénytelen áttérni a Skype-ra, mert Linux alá nincs MSN.
MSN valóban nincs, de létezik számtalan klón, melyek kiválóan kezelik az MSN fiókot!
GNOME felhasználók számára mindenképpen a Pindig nevű üzenetküldőt javaslom, amely a messengeren kívül sok más üzenő hálózatot támogat.
A szépséghibája a dolognak, hogy itt csak írásban beszélgethetünk, hiszen a program nem támogatja a mikrofont. Ez mondjuk engem nem zavar, jobban szeretek írni mint beszélni.:)
Amint látjátok, Magyar nyelven közli mondanivalóját, és nagyon egyszerű a felület, gyors, könnyen kezelhető.
Létezik belőle Ubuntu csomag, így elérhető a Synaptical, vagy a Hozzáadás/Eltávolítás menüben.
Kicsit frissebb verzió van a weblapon: http://www.pidgin.im/, de ezt forrásból kell telepíteni.
Jó beszélgetést:)
MSN valóban nincs, de létezik számtalan klón, melyek kiválóan kezelik az MSN fiókot!
GNOME felhasználók számára mindenképpen a Pindig nevű üzenetküldőt javaslom, amely a messengeren kívül sok más üzenő hálózatot támogat.
A szépséghibája a dolognak, hogy itt csak írásban beszélgethetünk, hiszen a program nem támogatja a mikrofont. Ez mondjuk engem nem zavar, jobban szeretek írni mint beszélni.:)
Amint látjátok, Magyar nyelven közli mondanivalóját, és nagyon egyszerű a felület, gyors, könnyen kezelhető.
Létezik belőle Ubuntu csomag, így elérhető a Synaptical, vagy a Hozzáadás/Eltávolítás menüben.
Kicsit frissebb verzió van a weblapon: http://www.pidgin.im/, de ezt forrásból kell telepíteni.
Jó beszélgetést:)
2007. november 25., vasárnap
Brasero
A Brasero egy kevésbé elterjedt CD/DVD író alkalmazás Linux alá, mellyel játszi könnyedséggel égethetünk korongokat, mindenféle előképzettség nélkül.
A nyitólapon 4 lehetőség közül választhatunk:
-Hang Projekt
-Adat Projekt
-Lemez Másolása
-Kép Kiírása
Nem hiszem hogy ehhez bármit hozzá kellene fűzni:)
Ezután csak ki kell választani a felírandó fájlokat, és már pörkölődik is a "media"!
Hogy még könnyebb legyen a dolgunk, a felület Magyarul kommunikál velünk.
Létezik belőle Ubuntu csomag, ezért telepíthetjük Synaptic-al, vagy apt-get-el.
Ha nagyon kezdő vagy, ITT a segítség!
Hivatalos oldal: http://www.gnome.org/projects/brasero/
A nyitólapon 4 lehetőség közül választhatunk:-Hang Projekt
-Adat Projekt
-Lemez Másolása
-Kép Kiírása
Nem hiszem hogy ehhez bármit hozzá kellene fűzni:)
Ezután csak ki kell választani a felírandó fájlokat, és már pörkölődik is a "media"!
Hogy még könnyebb legyen a dolgunk, a felület Magyarul kommunikál velünk.
Létezik belőle Ubuntu csomag, ezért telepíthetjük Synaptic-al, vagy apt-get-el.
Ha nagyon kezdő vagy, ITT a segítség!
Hivatalos oldal: http://www.gnome.org/projects/brasero/
2007. november 20., kedd
Átformáló Erő
Ezúttal nem egy programot akarok bemutatni, most inkább filozofikus kedvemben vagyok.
Szokásom hogy szinte napi rendszerességgel megnézem az általam ismert, szeretett Linux témájú blogokat. Ezek íróit ezeken a rövid kis írásokon keresztül már elég jól megismertem, és szinte mindegyiküknél észrevettem egy nagyon érdekes dolgot. Aki régebben foglalkozik már Linuxal, az szinte kivétel nélkül hasonló korszakokat él meg.
Kezdőként szeretjük kiélni magunkat a nagyon csinos, felhasználóbarátnak nevezett programokban, melyekben azonban nagyon sokszor a jó használhatóság rovására megy a csilivili grafika. Felrakjuk a Berylt, Compizt, sőt ha nem sikerül elsőre, akár napokig kínlódunk a siker érdekében, csak azért, hogy az ablakok lángolva tűnjenek el, vagy virtuális vízcseppek hozzanak létre pazar, körbe futó hullámokat az asztalon.
Ne értsetek félre, nem látok ebben semmi bajt, sőt, ez hozzájárul rendszerünk alapos kiismeréséhez, és ösztönöz minket a tanulásra. Szinte észre sem vesszük, és megtanulunk minden lehetséges módon programokat életre kelteni Linux rendszeren.
Eltelik egy rövid idő, és azon kapjuk magunkat, hogy lekapcsoljuk a Berylt, gyorsabb témát választunk az asztalra, és egyre több egyszerű, gyorsan induló és futó programot telepítünk fel.
Eddigre már megfertőzött minket a "pingvin", érezzük minden előnyét, és már szinte soha nem jut eszünkbe az a "másik" rendszer.
Amikor azt vesszük észre, hogy egyre gyakrabban gondolkozunk egy tiszta, személyre szabott rendszer feltelepítésén, melyre alaposan átgondolt elvek alapján pakoljuk fel azokat a programokat melyeket megszerettünk, akkor már beérett Linuxosok vagyunk!
Csupa olyan alkalmazás kerül majd az új oprendszerre, amely funkcionalitásával, gyorsaságával, lopta magát a szívünkbe, és nem gazdag grafikájával.
Én is átestem ezeken a szinteken, és úgy érzem, hogy mostanra már a lista végére értem.
Tervezek egy olyan sorozatot, ahol minden cikkben két programot mutatok be, melyek ugyanarra a feladatra terveztettek, viszont az imént taglalt két csoporthoz tartoznak. Egy "csilivili", és egy "egyszerű".
Lehet hogy nem mindenki ért egyet iménti megnyilatkozásommal, de hangsúlyozom, ez CSAK az én véleményem!
Szokásom hogy szinte napi rendszerességgel megnézem az általam ismert, szeretett Linux témájú blogokat. Ezek íróit ezeken a rövid kis írásokon keresztül már elég jól megismertem, és szinte mindegyiküknél észrevettem egy nagyon érdekes dolgot. Aki régebben foglalkozik már Linuxal, az szinte kivétel nélkül hasonló korszakokat él meg.
Kezdőként szeretjük kiélni magunkat a nagyon csinos, felhasználóbarátnak nevezett programokban, melyekben azonban nagyon sokszor a jó használhatóság rovására megy a csilivili grafika. Felrakjuk a Berylt, Compizt, sőt ha nem sikerül elsőre, akár napokig kínlódunk a siker érdekében, csak azért, hogy az ablakok lángolva tűnjenek el, vagy virtuális vízcseppek hozzanak létre pazar, körbe futó hullámokat az asztalon.
Ne értsetek félre, nem látok ebben semmi bajt, sőt, ez hozzájárul rendszerünk alapos kiismeréséhez, és ösztönöz minket a tanulásra. Szinte észre sem vesszük, és megtanulunk minden lehetséges módon programokat életre kelteni Linux rendszeren.
Eltelik egy rövid idő, és azon kapjuk magunkat, hogy lekapcsoljuk a Berylt, gyorsabb témát választunk az asztalra, és egyre több egyszerű, gyorsan induló és futó programot telepítünk fel.
Eddigre már megfertőzött minket a "pingvin", érezzük minden előnyét, és már szinte soha nem jut eszünkbe az a "másik" rendszer.
Amikor azt vesszük észre, hogy egyre gyakrabban gondolkozunk egy tiszta, személyre szabott rendszer feltelepítésén, melyre alaposan átgondolt elvek alapján pakoljuk fel azokat a programokat melyeket megszerettünk, akkor már beérett Linuxosok vagyunk!
Csupa olyan alkalmazás kerül majd az új oprendszerre, amely funkcionalitásával, gyorsaságával, lopta magát a szívünkbe, és nem gazdag grafikájával.
Én is átestem ezeken a szinteken, és úgy érzem, hogy mostanra már a lista végére értem.
Tervezek egy olyan sorozatot, ahol minden cikkben két programot mutatok be, melyek ugyanarra a feladatra terveztettek, viszont az imént taglalt két csoporthoz tartoznak. Egy "csilivili", és egy "egyszerű".
Lehet hogy nem mindenki ért egyet iménti megnyilatkozásommal, de hangsúlyozom, ez CSAK az én véleményem!
2007. november 16., péntek
Hamachi
A Hamachi nem más, mint egy freeware virtuális magánhálózat (VPN) kliens program. Képes két számítógépet egyszerűen egymáshoz kapcsolni virtuális magánhálózaton keresztül.
Hogy ez mire jó?
Például úgy játszhatunk interneten keresztül hálózatban, mintha közvetlenül össze lennének kötve gépeink hálókártya segítségével.
Telepítése debian csomagból a legegyszerűbb, ami itt található:
http://download.codigolivre.org.br/smallite/smallite/Hamachi/hamachi.deb
Telepítési segédlet itt:
http://hplinuxblog.blogspot.com/2007/11/programok-teleptse-ubuntu-alatt.html
Ha kell még infó, kérdezz!
Hogy ez mire jó?
Például úgy játszhatunk interneten keresztül hálózatban, mintha közvetlenül össze lennének kötve gépeink hálókártya segítségével.
Telepítése debian csomagból a legegyszerűbb, ami itt található:
http://download.codigolivre.org.br/smallite/smallite/Hamachi/hamachi.deb
Telepítési segédlet itt:
http://hplinuxblog.blogspot.com/2007/11/programok-teleptse-ubuntu-alatt.html
Ha kell még infó, kérdezz!
2007. november 13., kedd
Kell Víruskereső?
Számtalanszor felmerül a kérdés a Windows-rol áttérőkben, hogy kell e Linux alá víruskereső.
Természetesen léteznek víruskeresők erre a rendszerre is, és vannak olyan esetek amikor ajánlom ezek használatát, de a valódi válasz a kérdésre, hogy felesleges!
Nem véletlen az, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom a Linuxot, és aki sokat internetezik, annak pedig különös nyomatékkal! Merem ezt mondani, hiszen amióta ezt a rendszert használom, soha nem került a gépemre semmilyen rosszindulatú behatoló. Ennek az oldalnak nem célja, hogy szidja a Windowst, de olyan időket élünk, amikor nagy anti vírus szoftvereket gyártó cégek azt mondják, hogy nem lehet a Vista alá megbízható vírusirtót gyártani. Azért ez elgondolkoztató! Nem?
Mi okozza ezt az alapvető különbséget? Ne gondoljátok hogy az, hogy erre az "aranyos kis rendszerre" a vírusprogramozók nem akarnak kártevőket létrehozni. Ennyire ne legyünk naivak! Egyszerű az ok! Nagyon nehéz megkerülni a Linux biztonsági rendszerét!
Mikor kell mégis víruskereső? Főleg akkor, ha Linuxról Windows irányába fájlokat másolunk át. Hiszen lehet a Linuxos gépünkön vírussal fertőzött fájl, csak éppen ezen a rendszeren nem fút le, így aztán nem is szerzünk róla tudomást, a Windows alatt viszont már aktiválódhat.
Én személy szerint az AVG Linuxos változatát ajánlom, már csak azért is, mert ezt nagyon sok régi Windowsos is használta. A deb csomagot letöltheted INNEN!
Ha gondot akoz a telepítés, nézd meg EZT!
Természetesen léteznek víruskeresők erre a rendszerre is, és vannak olyan esetek amikor ajánlom ezek használatát, de a valódi válasz a kérdésre, hogy felesleges!
Nem véletlen az, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom a Linuxot, és aki sokat internetezik, annak pedig különös nyomatékkal! Merem ezt mondani, hiszen amióta ezt a rendszert használom, soha nem került a gépemre semmilyen rosszindulatú behatoló. Ennek az oldalnak nem célja, hogy szidja a Windowst, de olyan időket élünk, amikor nagy anti vírus szoftvereket gyártó cégek azt mondják, hogy nem lehet a Vista alá megbízható vírusirtót gyártani. Azért ez elgondolkoztató! Nem?
Mi okozza ezt az alapvető különbséget? Ne gondoljátok hogy az, hogy erre az "aranyos kis rendszerre" a vírusprogramozók nem akarnak kártevőket létrehozni. Ennyire ne legyünk naivak! Egyszerű az ok! Nagyon nehéz megkerülni a Linux biztonsági rendszerét!
Mikor kell mégis víruskereső? Főleg akkor, ha Linuxról Windows irányába fájlokat másolunk át. Hiszen lehet a Linuxos gépünkön vírussal fertőzött fájl, csak éppen ezen a rendszeren nem fút le, így aztán nem is szerzünk róla tudomást, a Windows alatt viszont már aktiválódhat.
Én személy szerint az AVG Linuxos változatát ajánlom, már csak azért is, mert ezt nagyon sok régi Windowsos is használta. A deb csomagot letöltheted INNEN!
Ha gondot akoz a telepítés, nézd meg EZT!
2007. november 12., hétfő
BlueProximity
Mindennapos blog körutam alkalmával belefutottam valami nagyon érdekesbe. A LinuxBox-on találtam egy rövidke leírást a BlueProximity nevű programról. Ez nem más, mint egy biztonsági szoftver, de ahogy megoldja a dolgot, na az nem mindennapos!
A lényeg, hogy egy bluetooth--os eszközt, pl. egy mobiltelefont figyel folyamatosan, és ha az kikerül a számítógép "kékfog" adapterének adókörzetéből, ami általában olyan 10 méter, akkor lezárja a gnome asztalt.
Ez már önmagában is nagyon izgi, de a legszebb az egészben, hogy amikor újra érzékeli a követett bluetooth-os eszközt, automatikusan megnyitja az asztalt, még csak jelszó sem kell. Nekem ez nagyon tetszik, hiszen teljes a kényelem!:)))
Sok apróságot állíthatunk be, nagyon egyszerű felületen, és bár a program nyelve Angol, így is nagyon jól áttekinthető.
Szerintem ez szenzációs ötlet, én még nem hallottam hasonlóról. Köszönöm a LinuxBox-nak hogy felhívta rá a figyelmem.
Letölthető deb csomag innen.
Ennek telepítése Ubuntu alatt nagyon egyszerű, ITT találhatsz hozzá segítséget!
Nokia 6600-ás telefon segítségével teszteltem, és tökéletesen működött!;)
A lényeg, hogy egy bluetooth--os eszközt, pl. egy mobiltelefont figyel folyamatosan, és ha az kikerül a számítógép "kékfog" adapterének adókörzetéből, ami általában olyan 10 méter, akkor lezárja a gnome asztalt.
Ez már önmagában is nagyon izgi, de a legszebb az egészben, hogy amikor újra érzékeli a követett bluetooth-os eszközt, automatikusan megnyitja az asztalt, még csak jelszó sem kell. Nekem ez nagyon tetszik, hiszen teljes a kényelem!:)))
Sok apróságot állíthatunk be, nagyon egyszerű felületen, és bár a program nyelve Angol, így is nagyon jól áttekinthető.
Szerintem ez szenzációs ötlet, én még nem hallottam hasonlóról. Köszönöm a LinuxBox-nak hogy felhívta rá a figyelmem.Letölthető deb csomag innen.
Ennek telepítése Ubuntu alatt nagyon egyszerű, ITT találhatsz hozzá segítséget!
Nokia 6600-ás telefon segítségével teszteltem, és tökéletesen működött!;)
2007. november 9., péntek
Ripper X
Nosza, készítsünk mp3-at régi CD-inkből, hogy megőrizzük azokat az utókornak.:) Létezik erre a célra számtalan alkalmazás Linux alá, mindnek megvan a maga előnye, és hátránya is persze.
Az én kedvencem a Ripper X, aminek nagy előnye a könnyű, egyértelmű kezelés, hátránya az, hogy nem tud magyarul.
Ha beraksz egy új CD-t amin vannak audió trackek, csak rá kell klikkelni a Scan gombra, és máris beolvassa azt. Ha ezek után a CDDB gombot választod, utánanéz az internetes adatbázisban az adott albumnak, és ha megtalálja, minden nótát elnevez. Kijelölöd mi kell róla, és nyomhatod is a Go!!! gombot!
Ha nem állítasz semmit, alapnak a lame dekódert választja, és a ~(saját) könyvtárba ment, mp3 formátumban, és 128 kb/s-os bitrátával. Persze bármit felül lehet bírálni a Config menüben.
Ubuntun előbb telepítsd a lame csomagot terminál, vagy Synaptic segítségével, majd ezek után a ripper x-et.
A telepítéshez ITT találsz segítséget!
Az én kedvencem a Ripper X, aminek nagy előnye a könnyű, egyértelmű kezelés, hátránya az, hogy nem tud magyarul.
Ha beraksz egy új CD-t amin vannak audió trackek, csak rá kell klikkelni a Scan gombra, és máris beolvassa azt. Ha ezek után a CDDB gombot választod, utánanéz az internetes adatbázisban az adott albumnak, és ha megtalálja, minden nótát elnevez. Kijelölöd mi kell róla, és nyomhatod is a Go!!! gombot!
Ha nem állítasz semmit, alapnak a lame dekódert választja, és a ~(saját) könyvtárba ment, mp3 formátumban, és 128 kb/s-os bitrátával. Persze bármit felül lehet bírálni a Config menüben.
Ubuntun előbb telepítsd a lame csomagot terminál, vagy Synaptic segítségével, majd ezek után a ripper x-et.
A telepítéshez ITT találsz segítséget!
2007. november 6., kedd
Programok Telepítése Ubuntu alatt
Elsősorban lustaságom ösztönöz arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Igyekszem rendszeresen olyan programokról beszámolni, melyek megkönnyítik a kezdő linuxosok dolgát, arra is odafigyelve, hogy a gyakran használt Windowsos alkalmazások alternatíváit is felvonultassam.
Eddig az volt a szokásom, hogy mindig leírtam a telepítés módját, de ez kicsit nyűgössé kezd válni, hiszen ezerszer ismételtem ugyanazokat a lépéseket. Mostantól elég lesz hivatkoznom erre a cikkre!:)))
Nézzük csak, milyen módokon telepíthetünk programokat Linuxra, különös tekintettel Ubuntura!
Az alap mindig a Synaptic, ha a grafikus megoldásokra törekszünk! Ez igaz több Linux disztrora is, pl. az UHU-ra is.
Itt egyszerű három lépéses megoldást alkalmazhatunk:
Keresés
Kijelölés
Alkalmazás
A következő megoldás a Linuxos klasszikus, amikor terminállal telepítünk. Elsőre talán idegennek tűnhet a szinte üres, karakteres felület, de nem őrdöngőség ez sem. Aki valaha használta a DOS-t, az hamar otthonosan érzi majd magát, sőt, szeretni is fogja!
Debian alapú rendszernél az apt-get parancs segítségével tudunk közvetlenül a "tárolókból" programot telepíteni.
A teljes parancs:
sudo apt-get install csomagnév
A "sudo" azért szükséges, hogy rendszergazdaként indíhatsuk az apt-get parancsot. Kérni fogja természetesem a jelszót mielőtt bármit is tenne.
Megkeresi a csomagot, majd informál minket annak méretéről, és megkérdezi kívánjuk e telepíteni. Ha "y" a válasz, letölt majd telepít.
Amikor nem található valamely csomag a Synaptic-al, akkor kénytelenek vagyunk letölteni egy un. csomagfájlt, és azt kézzel telepíteni.
Törekedjünk arra, hogy *.deb kinézetű legyen a fájlt. Ezt ha már a gépen van, nagyon egyszerű telepíteni.
Csak el kell indítani a fájlkezelőt, és az adott fájloz navigálni, majd azon duplát klikkelni a bal egérgombbal. Ennek hatására elindul a csomagkezelő, és innen már minden egyértelmű.
Itt is létezik terminálos megoldás (dpkg), de ez nem kezeli automatikusan a függőségeket, ezért nem ajánlom kezdőknek.
Ha az általunk erősen vágyott csomag nem érhető el *.deb formában, akkor szinte biztos hogy megtaláljuk *.rpm fájlként. Ezt sok nagy Linux disztro használja, de az Ubuntu alapból nem kezeli. Van azonban megoldás, hiszen létezik egy program, ami átalakítja debbé, majd telepíti is.
Ez pedig az alien.
Használata terminálban egyszerű:
sudo alien -i csomagfájl.rpm
Sajnos nem garantálható hogy minden így telepített csomag működni fog, de a tapasztalatom az, hogy az esetek túlnyomó többségében jól funkcionál.
Természetesen vannak egyéb lehetőségek, például a forrásból történő telepítés, amely a Windowshoz szokott felhasználónak szokatlan és idegen, de Linux alatt megszokott dolog. Azonban ezzel egyenlőre nem kívánok foglalkozni, hiszen ez egy kezdőknek szánt blog. Később ha lesz rá igény, ígérem kivesézem a témát, mint ahogy a további lehetőségeket is!
Ha kérdés merül fel, szívesen válaszolok...
Eddig az volt a szokásom, hogy mindig leírtam a telepítés módját, de ez kicsit nyűgössé kezd válni, hiszen ezerszer ismételtem ugyanazokat a lépéseket. Mostantól elég lesz hivatkoznom erre a cikkre!:)))
Nézzük csak, milyen módokon telepíthetünk programokat Linuxra, különös tekintettel Ubuntura!
Az alap mindig a Synaptic, ha a grafikus megoldásokra törekszünk! Ez igaz több Linux disztrora is, pl. az UHU-ra is.
Itt egyszerű három lépéses megoldást alkalmazhatunk:
Keresés
Kijelölés
Alkalmazás
A következő megoldás a Linuxos klasszikus, amikor terminállal telepítünk. Elsőre talán idegennek tűnhet a szinte üres, karakteres felület, de nem őrdöngőség ez sem. Aki valaha használta a DOS-t, az hamar otthonosan érzi majd magát, sőt, szeretni is fogja!
Debian alapú rendszernél az apt-get parancs segítségével tudunk közvetlenül a "tárolókból" programot telepíteni.
A teljes parancs:
sudo apt-get install csomagnév
A "sudo" azért szükséges, hogy rendszergazdaként indíhatsuk az apt-get parancsot. Kérni fogja természetesem a jelszót mielőtt bármit is tenne.
Megkeresi a csomagot, majd informál minket annak méretéről, és megkérdezi kívánjuk e telepíteni. Ha "y" a válasz, letölt majd telepít.
Amikor nem található valamely csomag a Synaptic-al, akkor kénytelenek vagyunk letölteni egy un. csomagfájlt, és azt kézzel telepíteni.
Törekedjünk arra, hogy *.deb kinézetű legyen a fájlt. Ezt ha már a gépen van, nagyon egyszerű telepíteni.
Csak el kell indítani a fájlkezelőt, és az adott fájloz navigálni, majd azon duplát klikkelni a bal egérgombbal. Ennek hatására elindul a csomagkezelő, és innen már minden egyértelmű.
Itt is létezik terminálos megoldás (dpkg), de ez nem kezeli automatikusan a függőségeket, ezért nem ajánlom kezdőknek.
Ha az általunk erősen vágyott csomag nem érhető el *.deb formában, akkor szinte biztos hogy megtaláljuk *.rpm fájlként. Ezt sok nagy Linux disztro használja, de az Ubuntu alapból nem kezeli. Van azonban megoldás, hiszen létezik egy program, ami átalakítja debbé, majd telepíti is.
Ez pedig az alien.
Használata terminálban egyszerű:
sudo alien -i csomagfájl.rpm
Sajnos nem garantálható hogy minden így telepített csomag működni fog, de a tapasztalatom az, hogy az esetek túlnyomó többségében jól funkcionál.
Természetesen vannak egyéb lehetőségek, például a forrásból történő telepítés, amely a Windowshoz szokott felhasználónak szokatlan és idegen, de Linux alatt megszokott dolog. Azonban ezzel egyenlőre nem kívánok foglalkozni, hiszen ez egy kezdőknek szánt blog. Később ha lesz rá igény, ígérem kivesézem a témát, mint ahogy a további lehetőségeket is!
Ha kérdés merül fel, szívesen válaszolok...
2007. november 4., vasárnap
Bluetooth Telepítése
Levélben kérdezte egy ismerős, hogy miként tudja működésre bírni bluetooth adapterét Ubuntu alatt.
Nagyon egyszerű!
Synaptic csomagkezelőben keressünk rá a "bluetooth" szóra, majd válasszuk telepítésre az alábbi csomagokat:
bluez-utils
gnome-bluetooth
Kérni fogja pár függőség telepítését, bátran engedjük. Ha ezzel már megvagyunk, működnie kell!
Indítsuk el a fájlkezelőt, majd klikkeljünk a jóbb egérgombbal a küldeni kívánt fájlra. Itt válasszuk a "bluetooth" lehetőséget
A küldésre klikkelés után már megy is a fájl.
Ha telefonról akarunk küldeni valamit, akkor az Alkalmazások/Kellékek/Bluetooth fájlmegosztás nevű alkalmazást indítsuk el. Ennek hatására meg kell jelennie egy kis bluetooth jelet formázó ikonnak a panelon, valahol az óra mellett.
Ha minden ok, most már megtalálja a pc-t a telefon.
Egy noname bluetooth adapter, és egy Nokia 6600 telefonnal segítségével teszteltem.
Nagyon egyszerű!
Synaptic csomagkezelőben keressünk rá a "bluetooth" szóra, majd válasszuk telepítésre az alábbi csomagokat:
bluez-utils
gnome-bluetooth
Kérni fogja pár függőség telepítését, bátran engedjük. Ha ezzel már megvagyunk, működnie kell!
Indítsuk el a fájlkezelőt, majd klikkeljünk a jóbb egérgombbal a küldeni kívánt fájlra. Itt válasszuk a "bluetooth" lehetőséget
A küldésre klikkelés után már megy is a fájl.
Ha telefonról akarunk küldeni valamit, akkor az Alkalmazások/Kellékek/Bluetooth fájlmegosztás nevű alkalmazást indítsuk el. Ennek hatására meg kell jelennie egy kis bluetooth jelet formázó ikonnak a panelon, valahol az óra mellett.
Ha minden ok, most már megtalálja a pc-t a telefon.
Egy noname bluetooth adapter, és egy Nokia 6600 telefonnal segítségével teszteltem.
2007. november 2., péntek
gDesklets
Mivel mostanában sokat foglalkozom azzal, hogy még most is Windowst használó barátaimat végre jobb belátásra bírjam, itt van egy újabb progi, ami néhány Vistaról áttérő embernek hiányozhat.
A gDesklets képes szinte bármilyen információt megjeleníteni a számítógépünkről, na és a világról.:) Nagyon jól hozzá lehet formázni az információs panelek kinézetét az éppen használt háttérhez, témához.
Aki szereti a munkaasztalt csinosítani, az egész biztosan örömét leli majd benne.
Sokan azt hozzák fel ellenérvként az ehhez hasonló alkalmazások ellen, hogy pazarolják a rendszer erőforrásait. Persze ezzel bizonyos mértékig egyet kell hogy értsek, de aki valaha is használt Windowst, az csekélynek fogja találni, sőt, talán nem is fogja érzékelni a teljesítmény csökkenését.
Persze létezik másik alternatíva is, amit Conky néven érhetünk el, de azért voksoltam inkább a gDesklets-re, mert sokkal könnyebben kezelhető.
Természetesen ha érdekel valakit, és nem lusta ezen igényét felém eljuttatni, mondjuk egy hozzászólás formájában, akkor szívesen "telepítem", és ha kell be is "állítom" nektek a Conkyt!
Térjünk vissza a gDesklets-re! Sok cucc elérhető hozzá a weblapon: http://www.gdesklets.de/, de aki nem átlagon felül kíváncsi, annak elég lesz az alap kínálat.
Telepítése Ubuntu alatt a már ismert Synaptic-al nagyon egyszerű, de aki szeret nosztalgiázni az használhatja konzolban a: sudo apt-get install gdesklets
módszert is.
Más Linux disztribúciók alá letölthető, a már fentebb említett címről.
Ha valaki akadályba ütközne a beállítással, az kérem jelezze, szívesen segítek!
A gDesklets képes szinte bármilyen információt megjeleníteni a számítógépünkről, na és a világról.:) Nagyon jól hozzá lehet formázni az információs panelek kinézetét az éppen használt háttérhez, témához.Aki szereti a munkaasztalt csinosítani, az egész biztosan örömét leli majd benne.
Sokan azt hozzák fel ellenérvként az ehhez hasonló alkalmazások ellen, hogy pazarolják a rendszer erőforrásait. Persze ezzel bizonyos mértékig egyet kell hogy értsek, de aki valaha is használt Windowst, az csekélynek fogja találni, sőt, talán nem is fogja érzékelni a teljesítmény csökkenését.
Persze létezik másik alternatíva is, amit Conky néven érhetünk el, de azért voksoltam inkább a gDesklets-re, mert sokkal könnyebben kezelhető.
Természetesen ha érdekel valakit, és nem lusta ezen igényét felém eljuttatni, mondjuk egy hozzászólás formájában, akkor szívesen "telepítem", és ha kell be is "állítom" nektek a Conkyt!
Térjünk vissza a gDesklets-re! Sok cucc elérhető hozzá a weblapon: http://www.gdesklets.de/, de aki nem átlagon felül kíváncsi, annak elég lesz az alap kínálat.
Telepítése Ubuntu alatt a már ismert Synaptic-al nagyon egyszerű, de aki szeret nosztalgiázni az használhatja konzolban a: sudo apt-get install gdesklets
módszert is.
Más Linux disztribúciók alá letölthető, a már fentebb említett címről.
Ha valaki akadályba ütközne a beállítással, az kérem jelezze, szívesen segítek!
2007. október 31., szerda
muCommander
Ha már a kétpanelos fájlkezelőknél tartunk, mutatok még egy alternatívát. Ez nem más mint a muCommander.
Már régebben felfigyeltem rá a Linuxbox.hu oldalon, de nem próbáltam ki.
Érdekessége, hogy Java-s, és bevallom ez az oka annak is, hogy eddig nem foglalkoztam vele. Most azonban, hogy kicsit jobban megnéztem, nagyon is tetszik!
Mindent tud amit a nagyok, és igen könnyen konfigurálható. Azok nagy örömére akik hadilábon állnak az angollal, jelenthetem, "beszél" magyarul is!! Nagyon informatív, és a sebességére sem lehet panasz.
Ubuntu csomag nem létezik belőle, viszont deb igen, így könnyen telepíthető Ubuntura. Ha nincs még fent a Java környezet, akkor van még egy pici plusz munkánk.
A Java működéséhez három csomagot kell telepíteni: sun-java6-jre, sun-java6-plugin, sun-java6-fonts
Ezt megtehetjük a Synaptic csomagkezelővel, vagy parancssorból az alábbi módon: sudo apt-get install sun-java6-jre sun-java6-plugin sun-java6-fonts
Itt el kell fogadnunk majd a licenc szerződést, úgyhogy ha bármit kérdez, nyugodtan válaszolj igennel!:)))
Ha minden rendben zajlott, jöhet maga a muCommander. A deb csomagot innen
töltheted le, majd sima dupla klikkel telepítheted. Ha egyéb linuxod van, látogasd meg a progi hivatalos oldalát (http://www.mucommander.com/), itt más csomagok is elérhetőek. Persze a Java miatt platformfüggetlen, így akár Windows alatt is futtatható.
Nem helyez ki semmilyen indítóikont, így azt neked kell. Ha asztalra szeretnéd csak klikk jobb egér gombbal, majd válaszd az indítóikon létrehozása lehetőséget. A parancs-hoz írd ezt: mucommander.
Ha kérdés van tedd fel, ha véleményed akadt, azt se tartsd magadban!:)))
Már régebben felfigyeltem rá a Linuxbox.hu oldalon, de nem próbáltam ki.Érdekessége, hogy Java-s, és bevallom ez az oka annak is, hogy eddig nem foglalkoztam vele. Most azonban, hogy kicsit jobban megnéztem, nagyon is tetszik!
Mindent tud amit a nagyok, és igen könnyen konfigurálható. Azok nagy örömére akik hadilábon állnak az angollal, jelenthetem, "beszél" magyarul is!! Nagyon informatív, és a sebességére sem lehet panasz.
Ubuntu csomag nem létezik belőle, viszont deb igen, így könnyen telepíthető Ubuntura. Ha nincs még fent a Java környezet, akkor van még egy pici plusz munkánk.
A Java működéséhez három csomagot kell telepíteni: sun-java6-jre, sun-java6-plugin, sun-java6-fonts
Ezt megtehetjük a Synaptic csomagkezelővel, vagy parancssorból az alábbi módon: sudo apt-get install sun-java6-jre sun-java6-plugin sun-java6-fonts
Itt el kell fogadnunk majd a licenc szerződést, úgyhogy ha bármit kérdez, nyugodtan válaszolj igennel!:)))
Ha minden rendben zajlott, jöhet maga a muCommander. A deb csomagot innen
töltheted le, majd sima dupla klikkel telepítheted. Ha egyéb linuxod van, látogasd meg a progi hivatalos oldalát (http://www.mucommander.com/), itt más csomagok is elérhetőek. Persze a Java miatt platformfüggetlen, így akár Windows alatt is futtatható.
Nem helyez ki semmilyen indítóikont, így azt neked kell. Ha asztalra szeretnéd csak klikk jobb egér gombbal, majd válaszd az indítóikon létrehozása lehetőséget. A parancs-hoz írd ezt: mucommander.
Ha kérdés van tedd fel, ha véleményed akadt, azt se tartsd magadban!:)))
2007. október 29., hétfő
Krusader
Szerintem mindenki belátja, hogy a fájlok és meghajtók kezelése mindenképpen két panelos fájlkezelőn valósítható meg a legegyszerűbben. Ha ez nem áll rendelkezésre, bizony nagyon nehéz az ember dolga, különösen ha Windows rendszerről tér át, hiszen ott úgy elterjedt a Total Commander nevű program, hogy sokan azt képzelik, hogy része Bill rendszerének. Pedig ez egy fizetős progi, amit ingyen csak korlátozott funkciókkal használhatunk.
Sajnos az Ubuntu terjesztés ilyet nem tartalmaz alapból, de semmi gond, hiszen percek alatt telepíthetünk egyet, egy olyat ami nem kerül pénzbe, és így is élvezhetjük minden lehetőségét! Az én kedvencem a Krusader.
Mindent tud amit a nagyok, semmivel nem marad el a Windows-os konkurenciától, és a kinézetét is teljesen az ízlésünkre formálhatjuk. Természetesen tudja kezelni az FTP eléréseket is, méghozzá igen simulékony formában. Igazán profin kezeli a tömörített fájlokat is, bármilyen külső tömörítő programot be lehet álltani.
Van külön lemezcsatolás kezelő programja, és grafikusan képes megjeleníteni a vinyók kihasználtságát is.
Na és ha ez sem elég, ráadásul tud magyarul is!
Ubuntu felhasználók meg találhatják a Synaptic csomagkezelőben, egyéb Linuxot használók pedig letölthetik az "eredeti" oldalról:
http://krusader.sourceforge.net/index.php
Egyébként ha jól tudom, létezik belőle UHU csomag is, de ezt majd SPétör barátunk (talán nem haragszol hogy így hivatkoztam rád) megmondja. :)))
Sajnos az Ubuntu terjesztés ilyet nem tartalmaz alapból, de semmi gond, hiszen percek alatt telepíthetünk egyet, egy olyat ami nem kerül pénzbe, és így is élvezhetjük minden lehetőségét! Az én kedvencem a Krusader.
Mindent tud amit a nagyok, semmivel nem marad el a Windows-os konkurenciától, és a kinézetét is teljesen az ízlésünkre formálhatjuk. Természetesen tudja kezelni az FTP eléréseket is, méghozzá igen simulékony formában. Igazán profin kezeli a tömörített fájlokat is, bármilyen külső tömörítő programot be lehet álltani.
Van külön lemezcsatolás kezelő programja, és grafikusan képes megjeleníteni a vinyók kihasználtságát is.
Na és ha ez sem elég, ráadásul tud magyarul is!
Ubuntu felhasználók meg találhatják a Synaptic csomagkezelőben, egyéb Linuxot használók pedig letölthetik az "eredeti" oldalról:
http://krusader.sourceforge.net/index.php
Egyébként ha jól tudom, létezik belőle UHU csomag is, de ezt majd SPétör barátunk (talán nem haragszol hogy így hivatkoztam rád) megmondja. :)))
2007. október 26., péntek
avant-window-navigator
Fordítottam némi időt a csinosításra. Feltémáztam rendesen a rendszert, és úgy gondoltam fordítok némi figyelmet a tálcára is. Régen már használtam a Kiba-dock nevű alkalmazást, ami nem is volt rossz, de most mást akartam kipróbálni. Így találtam rá az avant-window-navigator nevű progira.
Sajnos Ubuntu csomagot nem találtam, viszont szerencsére hosszas keresés után találtam deb csomagokat a következő címen:
http://download.tuxfamily.org/...
Itt ez a tartalom fogad:
Ezeket töltsd le:
Sajnos Ubuntu csomagot nem találtam, viszont szerencsére hosszas keresés után találtam deb csomagokat a következő címen:http://download.tuxfamily.org/...
Itt ez a tartalom fogad:
Parent Directory
Packages.gz
Release
avant-window-navigator_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb
avant-window-navigator_0.1.9-1_i386.deb
awn-core-applets_0.1.0+bzr20070820-1_i386.deb
awn-core-applets_0.1.9-1_i386.deb
awn-manager_0.1.9-1_i386.deb
closure_0.1.4-1_i386.deb
libawn-dev_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb
libawn-dev_0.1.9-1_i386.deb
libawn0_0.1.9-1_i386.deb
libawn_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb
python-libawn0_0.1.9-1_i386.deb
Ezeket töltsd le:
avant-window-navigator_0.1.9-1_i386.deb
awn-core-applets_0.1.9-1_i386.deb
awn-manager_0.1.9-1_i386.deb
Ezzel meg is van az alap, és ha van kicsi szerencsénk nem lesz
másra szükség. Azért még ne zárd be a böngészőt!:)
Ubuntun nagyon egyszerű telepíteni a deb kiterjesztésű fájlokat.
Ha az alap beállítás szerint az asztalra mentetted le, nincs is más
dolgod, mint duplán klikkelni az ikonra.
Fontos hogy abban a sorrendben telepíts, ahogy a fenti kis
listában látod. Klikk után meg fog jelenni a csomagkezelő
alkalmazás. Ez első lépésben ellenőrzi, hogy rendben vannak
e a csomagfüggőségek. Ha valami hiányzik, azt piros betűkkel
ki fogja írni, és örülhetünk hogy nem zártuk be a böngészőt,
hiszen valószínűleg ott van ami kell nekünk. Ilyenkor
csomagkezelő bezár, és előbb telepítsd a függő csomagot.
Ha minden fent van, meg fogod találni az Avant Window
Navigator-t az alkalmazások menüben.
Hivatalos oldal: https://launchpad.net/avant-window-navigator/
Most ilyen az asztalom:Szerintem csinos, nem?:)))
Ja, és kérdezni nem szégyen!;)
2007. október 25., csütörtök
Last.fm
Minap ígértem az amarok kapcsán, hogy írok pár szót a last.fm szolgáltatásról. Nem is olyan egyszerű megfogalmazni, hogy mi ez pontosan.
Tulajdonképpen egy webes felület, amely igyekszik összehozni a hasonló stílusú zenét hallgató embereket. Az alapot egy letölthető alkalmazás adja, amely információt küld zenehallgatási szokásainkról, melyből statisztika készül.
Ha amarokot használunk, nincs rá szükség hogy bármit is letöltsünk, hiszen abba már kész beépített plugint kapunk, ahol csupán meg kell adnunk felhasználónevünket és jelszavunkat. Ezekhez az oldalon történő regisztrációval juthatunk hozzá.
A webes felület igen összetett, de könnyen ki lehet igazodni rajta. Természetesen lehetőségünk nyílik rá, hogy kapcsolatot teremtsünk azokkal akiknek hasonló a zenei ízlése, hiszen ez az egész lényege! Nem is egy féle módja van, hanem mindjárt három!
Az első lehetőség, ha valakit barátunknak jelölünk, és ő visszaigazol.
A második variáció, ha keresünk egy számunkra színpatikus csoportot, és csatlakozunk hozzá. Ha nem találunk ilyet, akár sajátot is hozhatunk létre! Létezik egy Hungary nevű csoport, amely több mint 500! tagot számlál, de találhatsz kedvenc együtteseid nevével fémjelzett csoportokat is.
A harmadik megoldás, amikor a last.fm un. szomszédokat hoz létre nekünk, azokból az emberekből, akik nagy részt ugyanazt a zenét hallgatják amit mi. Érdemes átböngészni az ő listáikat, hiszen így ismerhetünk meg olyan előadókat, akik esetleg eddig kimaradtak életünkből.
A felhasználók adataiból generált hatalmas adatbázis nagyon sok lehetőséget rejt, és én azt szeretem a legjobban, hogy ezek egy részét automatikusan kapom zenehallgatás közben, hiszen az amarok plugin sok infót megoszt velem. Látom hogy az aktuális zenét mikor hallgattam utoljára, és hogy hányan hallgatták meg rajtam kívül. Az adott zenekar legtöbbet játszott zenéiről is kapok egy listát, és ajánl a rendszer hasonló stílusú előadókat.
Természetesen ez a leírás igen szűkszavú a last.fm-ben rejlő lehetőségekhez képest, de próbáltam a lényegét leszűrni számotokra.
A szolgáltatás oldala: http://www.last.fm/
Tulajdonképpen egy webes felület, amely igyekszik összehozni a hasonló stílusú zenét hallgató embereket. Az alapot egy letölthető alkalmazás adja, amely információt küld zenehallgatási szokásainkról, melyből statisztika készül.
Ha amarokot használunk, nincs rá szükség hogy bármit is letöltsünk, hiszen abba már kész beépített plugint kapunk, ahol csupán meg kell adnunk felhasználónevünket és jelszavunkat. Ezekhez az oldalon történő regisztrációval juthatunk hozzá.
A webes felület igen összetett, de könnyen ki lehet igazodni rajta. Természetesen lehetőségünk nyílik rá, hogy kapcsolatot teremtsünk azokkal akiknek hasonló a zenei ízlése, hiszen ez az egész lényege! Nem is egy féle módja van, hanem mindjárt három!
Az első lehetőség, ha valakit barátunknak jelölünk, és ő visszaigazol.
A második variáció, ha keresünk egy számunkra színpatikus csoportot, és csatlakozunk hozzá. Ha nem találunk ilyet, akár sajátot is hozhatunk létre! Létezik egy Hungary nevű csoport, amely több mint 500! tagot számlál, de találhatsz kedvenc együtteseid nevével fémjelzett csoportokat is.
A harmadik megoldás, amikor a last.fm un. szomszédokat hoz létre nekünk, azokból az emberekből, akik nagy részt ugyanazt a zenét hallgatják amit mi. Érdemes átböngészni az ő listáikat, hiszen így ismerhetünk meg olyan előadókat, akik esetleg eddig kimaradtak életünkből.
A felhasználók adataiból generált hatalmas adatbázis nagyon sok lehetőséget rejt, és én azt szeretem a legjobban, hogy ezek egy részét automatikusan kapom zenehallgatás közben, hiszen az amarok plugin sok infót megoszt velem. Látom hogy az aktuális zenét mikor hallgattam utoljára, és hogy hányan hallgatták meg rajtam kívül. Az adott zenekar legtöbbet játszott zenéiről is kapok egy listát, és ajánl a rendszer hasonló stílusú előadókat.
Természetesen ez a leírás igen szűkszavú a last.fm-ben rejlő lehetőségekhez képest, de próbáltam a lényegét leszűrni számotokra.
A szolgáltatás oldala: http://www.last.fm/
2007. október 23., kedd
Amarok
Kezdem feltölteni az új Ubuntumat kedvenc programjaimmal!:)))
Nálam az abszolút sztár, ami a zenelejátszást illeti, az Amarok nevű program! A tudása egyszerűen lenyűgöz, nem tudok betelni a sok klassz funkcióval!
Automatikusan feltérképezi a megadott területeken lévő zenéinket, és arról adatbázist készít. Az így elkészült lista igen jól áttekinthető, és egy mozdulattal helyezhetjük át kedvenc számainkat a lejátszólistára.
Persze válogathatunk hagyományos fájlböngészőbe, ha az jobban kézre áll.
De a kedvencem mégis a last.fm támogatás, ami rengeteg információt képes megjeleníteni az éppen lejátszás alatt lévő zenéről, amit persze a netről tölt. Erről a funkcióról később még részletesen írok, ha szeretnétek:) Ha nem akkor is!:)))
A legjobb az egészben mégis az, hogy minden egy helyen, nagyon jól áttekinthetően áll rendelkezésünkre!
Az Ubuntut használók legegyszerűbben a Synaptic csomagkezelővel (Rendszer->Adminisztráció->Synaptic Csomagkezelő) telepíthetik. Itt csak rá kell keresni az Amarok szóra, és már telepíthetjük is a progit.
A másik lehetőség Ubuntu alatt Alkalmazások->Hozzáadás/eltávolítás és itt szintén rá lehet keresni.
Terminálban: sudo apt-get install amarok
A telepített program megtalálható az Alkalmazások menüben.
Még hogy nehéz Linux alá progit telepíteni!!!:)))
Más linuxot használók letölthetik a megfelelő csomagot a hivatalos weboldalról: http://amarok.kde.org/
Nálam az abszolút sztár, ami a zenelejátszást illeti, az Amarok nevű program! A tudása egyszerűen lenyűgöz, nem tudok betelni a sok klassz funkcióval!
Automatikusan feltérképezi a megadott területeken lévő zenéinket, és arról adatbázist készít. Az így elkészült lista igen jól áttekinthető, és egy mozdulattal helyezhetjük át kedvenc számainkat a lejátszólistára.
Persze válogathatunk hagyományos fájlböngészőbe, ha az jobban kézre áll.
De a kedvencem mégis a last.fm támogatás, ami rengeteg információt képes megjeleníteni az éppen lejátszás alatt lévő zenéről, amit persze a netről tölt. Erről a funkcióról később még részletesen írok, ha szeretnétek:) Ha nem akkor is!:)))
A legjobb az egészben mégis az, hogy minden egy helyen, nagyon jól áttekinthetően áll rendelkezésünkre!
Az Ubuntut használók legegyszerűbben a Synaptic csomagkezelővel (Rendszer->Adminisztráció->Synaptic Csomagkezelő) telepíthetik. Itt csak rá kell keresni az Amarok szóra, és már telepíthetjük is a progit.
A másik lehetőség Ubuntu alatt Alkalmazások->Hozzáadás/eltávolítás és itt szintén rá lehet keresni.
Terminálban: sudo apt-get install amarok
A telepített program megtalálható az Alkalmazások menüben.
Még hogy nehéz Linux alá progit telepíteni!!!:)))
Más linuxot használók letölthetik a megfelelő csomagot a hivatalos weboldalról: http://amarok.kde.org/
Ubuntu 7.10
Van végre tisztán telepített Ubuntu 7.10 Gutsy Gibbon a masinámon!:) Fél éve Ubuntuzom, és nagyon tetszik ez a rendszer. Eddig a 7.04-es verzió terpeszkedett a cuccon, és igazából az utóbbi hónapig nem volt vele semmi gond, ami később lett, azt is csak magamnak köszönhetem:)))
Kinyírtam pár dolgot, miközben próbáltam magam mélyebben beleásni a rendszer rejtelmeibe, és sajnos a netröl történő új verzióra frissítés sem segített. Ez ösztökélt végül is a tiszta telepítésre.
Nagyon örülök ám hogy megtettem! Most olyan "steril" minden, és gyorsan, kifogástalanul működik a pingvines masina. Vannak alapból 3D-s efektek is, köszönhetően a Compiz Fusion-nak, mely alapból integrálva van a rendszerbe.
Egy dolog azért nem fér a fejembe! Még most is csak gy tudtam elérni, hogy megfelelő legyen a felbontás és a képfrissítési frekvencia a monitoron, hogy kézzel bele kellett túrnom az xorg.conf-ba. Persze nem nagy ügy, csak fura.
Sokan mondják, hogy nincs túl sok újítás a a 7.04-hez képest. Majd meglátjuk!
Kinyírtam pár dolgot, miközben próbáltam magam mélyebben beleásni a rendszer rejtelmeibe, és sajnos a netröl történő új verzióra frissítés sem segített. Ez ösztökélt végül is a tiszta telepítésre.
Nagyon örülök ám hogy megtettem! Most olyan "steril" minden, és gyorsan, kifogástalanul működik a pingvines masina. Vannak alapból 3D-s efektek is, köszönhetően a Compiz Fusion-nak, mely alapból integrálva van a rendszerbe.
Egy dolog azért nem fér a fejembe! Még most is csak gy tudtam elérni, hogy megfelelő legyen a felbontás és a képfrissítési frekvencia a monitoron, hogy kézzel bele kellett túrnom az xorg.conf-ba. Persze nem nagy ügy, csak fura.
Sokan mondják, hogy nincs túl sok újítás a a 7.04-hez képest. Majd meglátjuk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)