Voyager Linux 16.04

Amikor megláttam a Voyager linuxot, akkor elsőre szimpatikus lett. Valahogy olyan "színes-szagos", olyan vidám. Francia fejlesztők állnak a disztribúció mögött. A Voyager a Xubuntura épül, így az Xfce asztalli környezetet használja. A Distrowatch szerint eredendően Live módban használatos, de lehet telepíteni is. Én is ezt tettem. Ahogyan a címben is szerepel, a Xubuntu 16.04-es, vagyis LTS verzióján alapszik, így hosszabb távon támogatott.

Voyager telepítése

Miután letöltöttem a lemezképet, gyorsan bedobtam a virtuális gépbe. Megvártam amíg betölt az asztal, majd belevágtam a telepítésbe. Mivel a rendszer a Xubuntun alapul, így természetes volt a magyar nyelv.

A varázslóban beállítható az, hogy a harmadik féltől származó csomagokat, és a frissítéseket letöltsük-e. Érdemes mindkettőt bejelölni.

A particionálás résznél több lehetőséget kínál a rendszer. Titkosíthatjuk a Xubuntut, használhatunk LVM-et. Felhasználhatjuk a teljes lemezt, vagy egyénileg is particionálhatunk.

Az éles telepítés előtt láthatunk egy összefoglalást, és egyben figyelmeztetést is.

Időzóna kiválasztása.

Billentyűkiosztás.

Felhasználói fiók létrehozása. Amennyiben van rá igény, akkor titkosítható a saját mappa, és választható az auto login.

Közben a telepítés folytatódott. Magyarul rövid tippeket kapunk a rendszerrel kapcsolatban, emellett megtudhatjuk hogyan kaphatunk támogatást, hogyan csatlakozhatunk a közösséghez.

A telepítés befejeződött, újra kellett indítani a gépet, és "kivenni" belőle a lemezt.

Voyager 16.04 használat közben

A Voyager asztala nem a megszokott sima háttérkép pár ikonnal, hanem annál sokkal informatívabb. Persze ehhez kell az Xfce asztali környezet, meg pár segédprogram. Jelen esetben a Conky-t használják extra információk megjelenítéséhez. Itt csak az alap információkat olvashatjuk le, mint az idő és dátum, CPU használat, memória használat, és a lemez kihasználtsága. A Voyager-nél fent található a tálca és az indítópult, majdnem alul pedig a dock bar rajta néhány gyakrabban használt programmal. Ilyen pl. a Firefox böngésző, a kuka, a beállítások vagy éppen a csomagok telepítése.

Irodai csomagként a LibreOffice telepített, van még mellette egy általános dokumentum megjelenítő. Természetesen kapunk naptárat és szótárat.

Az elmaradhatatlan GIMP képszerkesztővel módosíthatjuk fotóinkat, Simple Scan szolgál a dokumentumok, képek beolvasásához.

Firefox és a Thunderbird páros szinte elmaradhatatlan a legtöbb disztribúciónál. Transmissionnal tölthetjük le a .torrent állományokat.

Beállítások

Rendszereszközök

Beállítások.

A Voyager grafikus csomagkezelője egyszerű, de áttekinthető. Fent középen gombokkal választhatunk az összes, a telepített csomagok között, vagy megnézhetjük van-e elérhető frissítés.

A javasolt programokat egy kattintással telepíthetjük.

Egy kattintással előhívhatjuk a terminált is, ami betölti a fél asztalt.

Vélemény

Túlságosan nem szeretném szaporítani a szót. A Voyagerben egy kezes bárányt ismertem meg, ami kezdők és régebbi vassal rendelkezőknek is opció lehet. Az Ubuntu és a harmadik féltől származó csomagok elegendő muníciót szolgáltatnak. A telepítő áttekinthető, egyértelmű. Jó pont a mappa vagy az egész rendszer titkosítása. A asztalon minden kézre áll, a dock meg különösen jól néz ki. Igazából nem találtam benne hibát, szimpatikus disztribúció. Az látszik, hogy a franciák erősen rámentek a dizájnra, de azt gondolom ez csak előnyére válik. A mindennapos használatra tökéletesen megfelel.

KaOS Linux, avagy Arch KDE köntösben

A kilencvenes évektől mostanáig meglehetősen sok disztribúció jött létre, és persze tűnt el. Annyi azonban bizonyos, hogy voltak nagyobb mérföldkövek a disztribúciók életében. Ilyennek tekintem pl. Az Ubuntut és az Arch linuxot  is. Hogy miért mérföldkő? Mert valami újat, valami jót hozott létre. Rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. Mióta a kanadai fejlesztők megalkották az Arch-ot, azóta több Arch alapú disztribúciót fejlesztettek ki. Ilyen a KaOS is. Jellemző rá, hogy bár Arch alapú, azonban a fejlesztők saját csomagokat fejlesztettek ki saját tárolókkal. 64 bites rendszer, a KDE plasmára épül. Természetesen rolling-release kiadással számolhatunk. 

KaOS telepítése

Miután letöltöttem a lemezképet, elindítottam a Virtual Boxot. A disztró letölthető innen: https://kaosx.us/pages/download/
Amúgy érdekes, hogy a honlap félig-meddig magyar, egészen pontosan a főbb menüpontok magyarul vannak, de a többi szöveg már angolul. Mintha a fordítócsapat abbahagyta volna a munkát, vagy legalábbis még nem fejezte volna be. A Live rendszer viszonylag gyorsan betöltődött, itt nem az Archnál is megszokott fekete alapon zöld betűs sorok jelentek meg, hanem az KaOS logó alatta a folyamatjelző csíkkal.   

A képernyő közepén egy ablak fogadott, itt tudtam kiválasztani a telepítést.

Hála a fordítóknak itt már teljesen magyar telepítővarázslóval volt dolgom. Jópofa a sok különböző nyelvű szia felirat.

El kellett fogadnom a licenc feltételeket.

Időzóna kiválasztása.

Billentyű kiosztás.

A particionálás fontos lépés. Választhatjuk a teljes lemez törlést, a manuális felosztás, a márt meglévő rendszer mellé telepítést, vagy a particiók cseréjét. 

Felhasználói fiók létrehozása. Csak a szokásos név, felhasználó név, jelszó szükséges. Aki kényelmesebb, az választhatja az automatikus logint vagy azt, hogy a rendszergazdai jelszó megegyezzen a felhasználóival.

Az éles telepítés előtt még láthatunk egy összefoglalót.

Meg kell erősíteni a választásunkat.

A telepítés rendben lezajlott. Azért megjegyzem, hogy nekem mintegy 15 percig is eltartott, ami az átlaghoz képest már soknak számít. Telepítés közben néhány képernyőképet és a KaOS előnyeit taglaló marketing szöveget olvashatunk.

A telepítés befejeződött.

KaOS használat közben

Újraindítás után a friss rendszer és az asztal fogadott. Néhány disztribúciónál jellemző, hogy valamilyen összefoglaló, a kezdőket segítő alkalmazás terpeszkedik el az asztalon, itt ilyet nem tapasztaltam. Az asztalon  a szürkeség dominál, már ami a háttérképet illeti. A tálcán ott a klasszikus "Start menü" KaOS logóval. Mellette parancsikonokkal. Jobb alsó sarokban nagy méretű digitális óra, a tálca beállító, hangerő ikon, stb. Rákattintva a KaOS logóra megnyílik a főmenü, rajra az almenükkel, a kikapcsolás, kijelentkezés lehetőségével.

A grafikai programoknál található a Krita, Okular, Karbon, Gwenview.

Az internetet a QupZillával érhetjük el, csevegni és telefonálni KDE Connecttel, a Quassel IRC-vel tudunk.

Érdekesség, hogy irodai csomagnak nem a szinte mindenhol megszokott LibreOffice kínálják, hanem a Calligra Suite-ot. Igaz az is, hogy a Calligra kifejeztten KDE felhasználóknak készült. Leírások szerint a kompatibilitása nem sokban marad el a riválistól.

Lemezeket a jól bevált K3B-vel pörkölhetünk, bár ha jól sejtem erre egyre kevésbé lesz szükség. Multimédia lejátszásra mpv Media Playert, SMPlayert kínálnak. YouTube kedvelőknek meg ott az SMTube. Működik, kipróbáltam.

Rendszer menü.

Segédprogramok.

Mosolyogva olvastam, hogy Erő/munkamenet menü. Mintha a Star Warsból csöppent volna ide... :-) Innen jelentkezhetünk ki, kapcsolhatjuk ki a gépet, hibernálhatjuk a gépet, stb. Nem tudom fordítógép alkotta-e, de furcsa. Talán a power szót fordították Erőre, aminek valóban van egy ilyen magyar jelentése.

Beállítások. Itt érhetők el a rendszer fontosabb beállításai, mint pl. betűtípus, ikonok, területi beállítások, hálózati beállítások, stb.

A Sweeper nem más mint ami a nevében is van, hogy tisztára "söpörhetjük" gépünket a különböző szeméttől. Tartalmazza az internetes előzményeket, sütiket, cache fájlokat, vágólap tartalmát, stb. 

Az asztalon a bal felső gombra kattintva az asztal beállítási menüje ugrik elő.

A jobb alsó sarokban szintén van egy gomb, itt van a Rendszerüzenetek, Octopi üzenetek, akkumulátor és fényerő, vágólap, nyomtatók, stb. értesítései elemei.

A Fat rat-tel állományokat tölthetünk le és fel. Alkalmas torrent fájlok letöltésére is. 

SMTube.

A Rendszermonitoron láthatjuk, hogy a KaOS nem túl "falánk" memória tekintetében. Üresjáraton cirka 400 megával beéri, és a CPU sem pörög nagyon.

Grafikus csomagkezelőnek az Octopit használja a KaOS. Ez egy végtelenül letisztult mondhatni puritán alkalmazás. A három részre osztott ablakban balra fent találhatók a csomagok, jobbra pedig a csoportok. Az alsó részen láthatjuk az éppen zajló folyamatokat, illetve a füleknek megfelelő adatokat. A bal alsó sarokban látszik hogy csak kicsivel több mint 2000 csomag van, ami elég kevés. Ugyan olvastam, hogy korábban ennél is kevesebb, mintegy 1600 csomag volt. Ahhoz képest ez fejlődés. Természetesen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bár a KaOS Arch alapú disztribúció, a Distrowatch szerint független csomagokkal dolgozik, tehát saját csomagokat és tárolókat használ. 

Mint szinte mindegyik frissen telepített disztribúciónál, itt is elég sok frissítés érhető el.

Vélemény

Túl sokat nem szeretnék írni róla. Aki szereti a rolling kiadást és a KDE asztali környezetet, az ne keressen tovább. Elvben nem kell újra telepíteni és nem kell félni az új kiadásoktól sem. Egy átlag KDE alapú disztribúcióhoz képest gyors és nem eszik sokat. Ugyan keveslem a 2000 csomagot, de minden relatív. Aki csak netezésre meg pár levél megírására, filmek megnézésére használja a disztribúciót, annak bőven elegendő lesz. Külsőre tetszetős, szimpatikus a KaOS, nem találkoztam a rövid használat alatt fagyással vagy elakadással. Talán még a honlapot kellene teljesen honosítani, és akkor teljes lenne a boldogság.