2009. szeptember 28., hétfő

Grafikus környezetek

Először is szeretném pár szóban leírni miként működik a Linux szerű rendszerek grafikus felülete, hiszen elég sok a félreértés ezen a területen.
Itt is un. kliens/szerver megoldással találkozhatunk, ahol a grafikus szervert az X11 szolgáltatja, és lehet XFree86, vagy a ma már legtöbb disztribúció által használt Xorg. Az X szerver felelős a beviteli illetve a kimeneti eszközök kezeléséért, az ablakok megrajzolásáért, és még egy rakás háttérben futó folyamat működéséért. Ehhez a szerverhez kliensként csatlakoznak a különböző X alkalmazások, és folyamatosan kommunikálnak. Pl. az X jelet küld az alkalmazásnak (kliens) ha a felhasználó ráklikkelt egy gombra, az alkalmazás pedig kéri az X-et hogy rajzoljon egy ablakot adott koordinátákra.  
Azonban az X nem dönti el hogy hogyan nézzenek ki az ablakok, és nem határoz arról sem, hogy milyen billentyűkkel kezelhetjük őket, ezt inkább az ablakkezelőre bízza. Rengeteg ilyen ablakkezelő létezik, köztük az: AfterStep, Blackbox, Window Maker, Sawfish. Ezek változó tulajdonságokkal rendelkeznek, és természetesen az alap kinézetük sem egyforma.
Az általunk ismert grafikus munkakörnyezetek, mint pl. a GNOME vagy a KDE, saját integrált ablakkezelővel rendelkeznek, és saját grafikus könyvtár áll a rendelkezésükre (Qt, GTK+). A grafikus könyvtárakban található widgetek felelnek a munkakörnyezet alapvető kinézetért. A widgetek tulajdonképpen apró elemei a grafikának (gombok, keretek, stb).
Grafikus környezetként használhatunk egy egyszerű ablakkezelőt is, pl. sokan használják a Blackbox-ot, azonban ma már gyakrabban használunk összetett környezeteket. Ezek nem csupán a felületet adják, de rengeteg saját alkalmazással is rendelkeznek.
Tekintsük át pár szó erejéig a legismertebbeket!

GNOME ("GNU Network Object Model Environment")

Ez a GNU projekt hivatalos felülete, és számos népszerű Linux disztribúcióban fellelhetjük. 1997-ben kezdték fejleszteni, és tulajdonképpen a KDE hiányosságait szerették volna pótolni, és a maguk ízlésére formálni. Ennek a törekvésnek eredményeképpen a KDE mellett ez lett napjaink legnépszerűbb grafikus kezelőfelülete.
Ablakkezelője alapvetően a Metacity, de képes a legtöbb ablakkezelővel együttműködni. Grafikus könyvtárként a GTK+ (The GIMP Toolkit) elemkészletet használja, amit eredetileg a GIMP képszerkesztő szoftverhez fejlesztettek, és szintén a GNU projekt része.

 


KDE ("K Desktop Environment")

A KDE a másik "robosztus" grafikus felhasználói felületünk, ami szintén rengeteg disztribúció alapértelmezettje. Ennek is erőssége a felhasználóbarát kezelhetőség és a stabilitás, viszont megjelenésében alapvetően különbözik a GNOME-tól.
1996-ban kezdődött a fejlesztése, és elsődleges célkitűzésként az egységes kezelőfelület létrehozását, valamint a könnyű kezelhetőséget nevezték meg. 
Eszközkészlete a Qt, amely sokáig csak X11 platformra volt elérhető, viszont a legfrissebb verziója a Qt 4 már minden platformon használható, így a Qt 4 alapú KDE 4 akár Microsoft Windows-on, vagy MAC OS X-en is elérhetővé vált.




Xfce ("XForms Common Environment")

Az Xfce un. "pehelysúlyú" grafikus környezet. Igen hatékony, gyors és stabil felület, amely régebbi, gyengébb konfigurációkon is megfelelően rugalmas.
1997-ben kezdődött a fejlesztés, eleinte az XForm eszközkészlet használatával (Innen az XForms Common Environment elnevezés), és tulajdonképpen a CDE felület ingyenes klónjának szánták. 1999-ben, miután az XForms eszközkészlet zártsága miatt a Red Hat Linux projekt visszautasította az Xfce beépítését, a fejlesztők úgy döntöttek hogy az egész rendszert újraírják az eddigre igen népszerű GTK+ eszközkészlet használatával. Így készült el a 3.x verzió, amely végre megnyitotta az utat a nagy disztrók felé.
Eszközkészlete tehát a GNOME-ban is használt GTK+, ablakkezelője az Xfwm, ami rendelkezik saját kompozit kezelővel, így képes gyorsítani az ablakkezelést a videókártya segítségével.




LXDE ("Lightweight X11 Desktop Environment")

Tudomásom szerint jelenleg ez a "legfiatalabb" grafikus környezet, amely ez miatt még kevésbé ismert, viszont mindenképpen megérdemli figyelmünket! Ahogy ezt neve is elárulja, az Xfce-hez hasonlóan ez is egy pehelysúlyú környezet, amelynek célja a gyors és energiatakarékos működés fenntartása akár régebbi, gyengébb konfigurációkon is.
2006-ban kezdte fejleszteni egy tajvani programozó.
Eszközkészlete szintén a GTK+, Ablakkezelője pedig az Openbox. Jelenleg hivatalosan még nem jelent meg stabil verziója, de a fejlesztői verziók meglepően stabilak és gyorsak. Én jó ideje használom nagy megelégedéssel!:)




Hasznos Linkek:
GNOME: http://www.gnome.hu/
KDE: http://www.kde.hu/
Xfce: http://www.xfce.org/
LXDE: http://www.lxde.org/

Xorg: http://www.x.org/wiki/

1 megjegyzés:

  1. But nutrition experts fear that this diet is too strict to be sustainable for many people. Learn more about the advantages and disadvantages of the Ketogenics diet before deciding if it’s right for you. Before starting this type of diet, check with your doctor, especially if you have a medical condition. https://pharmacyhealthforall.com/7203/all-about-ketogenics/

    VálaszTörlés