Az X helyes beállítása linux alatt

Mivel ez egy eléggé fontos dolog, így azt gondolom érdemes foglalkozni vele. Találtam egy jó kis leírást a Logouton Vladi tollából. Ezt illesztem be most nektek. Valdinak meg köszönjük ismét a jó how to-t.

"Most, hogy tetőzött az Ubuntu hullám, ideje újra belecsapnom a lecsóba. Ideje ugyanis röviden összefoglalni azokat az ismereteket, amik a X felület helyes beállításához szükségesek.

Sokan szembesülnek azzal, hogy friss ropogós Linux disztribúciójuk egyszerűen nem hajlandó grafikus felületet produkálni. Fehér, zöld, kék meg isten tudja milyen képernyők kergetik őrületbe a zöldfülű felhasználókat. Erre azt mondom: nem ám kétségbe esni! Az ilyen hibák felderítése és kijavítása valójában elég egyszerű dolog.

Először arra gondoltam, hogy csak néhány egyszerű lépést írok, ami konkrét és célravezető a ügyben. De úgy döntöttem, hogy részletes magyarázatokat is fűzök mindhez.

Ez van. A konzervatív kocka vonalat képviselem a Linuxos közösségben. Azt vallom, hogy legalább minimális ismeretet el kell sajátítani ahhoz, hogy valaki használhassa a rendszert.

Lássuk mit kell tenni, ha nem indul az a fránya grafikus felület:

1.Derítsük fel a hibát!
Ehhez lépjünk át terminálra. ctrl+alt+F1

Magyarázat:

Linux alatt ugyanis egyszerre 6 terminál indul el. Ezek között válthatunk a ctrl+F1-6 gombokkal. Viszont, ha grafikus felületet indítunk, az gyakorlatilag a 7. terminálon jelenik meg. Ezeket a terminálokat nevezik zsargonban "mély terminálnak". Ekkor váltogathatunk közöttük ctrl + alt + F1-7 gombokkal. Minden terminálra be lehet jelentkezni, és parancssoros felületen dolgozni. Mivel Linuxban ha terminál van, akkor minden van, így neki is láthatunk a grafikus felület gatyába rázásához.

2.Elemezzük a hibanaplót!
A mély terminálon bejelentkezés után másoljuk biztos helyre a log fájlt, hogy később kideríthessük a hiba okát.

cp /var/log/Xorg.0.log /home/user 

Magyarázat:

Az xorg ugyanis ebbe a fájlba írja be a hibákat, amit észlelt. Azért kell a hiba után egyből lementeni, mert ha feláll a grafikus felület, akkor új napló készül és elvész a régi, benne a hibával. Szerencsére az X hibanaplója elég egyértelmű választ szokott adni arra, hogy mi a hiba. Erre egy példa:

(WW) NVIDIA(0): The NVIDIA GeForce4 Ti 4200 GPU installed in this system is (WW) NVIDIA(0): supported through the NVIDIA 1.0-96xx Legacy drivers. (WW) NVIDIA(0): Please visit http://www.nvidia.com/object/unix.html for (WW) NVIDIA(0): more information. The 100.14.09 NVIDIA driver will ignore 

A logban a lényeges információt az EE és WW kezdetű sorok rejtik. Így egy lépésben is megmenthetjük a lényeget:

cat /var/log/Xorg.0.log | grep WW > /home/user/logW.txt 

Illetve:

cat /var/log/Xorg.0.log | grep EE > /home/user/logE.txt 

Jah, ez két lépés.

3.Állítsuk be grafikus felületet!
A /etc/X11/xorg.conf fájlban a drivert állítsuk vesa-ra. Ehhez root jogra és egy terminálos szövegszerkesztőre lesz szükség. Ez utóbbi lehet nano vagy mc is.
A confban ez a lényegi rész:

Section "Device"
Identifier "Videocard0"
Driver "vesa"
EndSection

Magyarázat: vesa driverrel gyakorlatilag az összes vga eszköz működésre bírható. Már amelyik vesa kompatibilis. Így már lesz grafikus felületünk, ahol a korábban elmentett logok alapján elemzehetjük a hibát. Esetleg Linuxos fórumokon feltehetjük a kérdést a logot mellékelve.

4.Indítsuk el a grafikus felületet.
Nyomjuk meg a ctrl+alt+backspace billentyűkombinációt.

Magyarázat:

Linuxban a grafikus felület elkülönülten működik a rendszer alapjától. Így könnyen újra lehet indítani a fentebb nevezett kombinációval.

"Na de milyen drivert használhatok a vesan kívül?" merül fel a jogos kérdés. Hiszen ez nem cél, csak egy átmeneti állapot lehet csupán. Lássuk, hogy milyen driverek vannak - igen, ezekhez több is van - a két lefontosabb kártyatípushoz először.

Ati és nVidia driverek:

Ati vonal:

-

A cég maga is készít drivereket Linux rendszerek alá. Ennek neve: fglrx. Ilyen néven hivatkozhatunk rá az xorg.conf állományban. Ezt beszerezhetjük az Ati hivatalos oldaláról is, de a legtöbb disztribúcióhoz mellékelik csomagban, általában valamilyen külső (un. 3rd party) tárolóban. Érdemes tárolóból telepíteni, mert ez a konfigurációt is megkönnyíti.

Viszont érdemes szem előtt tartani, hogy általában a csomagolt verzió egy kicsit régebbi, mint a letölthető, így esetleg nem támogat minden új kártyatípust.
Hátránya ennek a drivernek, hogy zárt forrású, így nem minden esetben illeszkedik tökéletesen a legújabb disztribúciókba. Lásd a fedora 9 esetét. Ahhoz még egyátalán nincs fglrx.

Jelenleg támogatott típusok*: [link]

- Ezen kívül léteznek még nyílt forrású driverek. Ezeket maga az xorg közösség készíti. Előnyük, hogy könnyen illeszkednek a Linux rendszerekbe. Hátrányuk, hogy nem támogatnak minden kártyát. Illetve nem teljes mértékben, mivel többnyire technikai dokumentáció nélkül készültek.

Ilyen driver a radeon. Ez radeon kártyákhoz készült. A legtöbb régi típushoz teljes meghajtást biztosít, bele értve a 3d képességeket is. Régebbi atikhoz érdemes használni.

Támogatott típusok*: [link] illetve: [link]
Másik driver a radeonHD sorozat. Ez az ati hd sorozatú kártyáihoz készült. Nagy segítség a fejlesztésben az ati által az utóbbi időben kiadott dokumentációk. A döntés mindenképpen üdvözlendő és reménykedésre ad okot.
Támogatott típusok*: [link]

* a támogatott típusok listája időről időre változik. Érdemes ellenőrizni, hogy melyik driver a megfelelő a kártyánkhoz.

Később kiegészítem még néhány könnyen keverhető fogalom magyarázatával: xorg,xgl,aiglx,fglrx és a nyílt forrású vga driverek jellemzésével."

Forrás: http://logout.hu/bejegyzes/vladi/az_elszallo_x_madar/hsz_1-50.html#rel_msgs